2021. április 11., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Húsvéti vásár járványidőben

Ünnepi asztalra kívánkozó, szemnek, szájnak tetsző vásárfia – ötletes dísztárgyak és házi finomságok gazdag kínálata – fogadta a hét végén a marosvásárhelyi várba látogatókat. A Parapács Egyesület első húsvéti vásárának gazdag kulturális program kölcsönzött volna fesztiváljelleget, a fokozódó járványveszély miatt azonban le kellett mondani a minden korosztályt megszólító tevékenységekről. 

Az – egyebek mellett lufizuhataggal, nyuszisimogatóval, mászófallal, színházzal és bábszínházzal, közérdekű előadásokkal, koncertekkel és kézműves-tevékenységekkel készülő – szervezők egy nappal a rendezvény előtt adták hírül Facebook-oldalukon a sajnálatos programváltozást, a közel 40 termelőt felsorakoztató vásár azonban önmagában is népszerűnek bizonyult. Főként a legkisebb résztvevők gondoskodtak arról, hogy az együttlét többről szóljon egyszerű ,,adok–veszek”-nél, és a tavaszi mesevilág díszleteit magára öltő várudvaron – ha halkan, visszafogottan is – megteremtődjön az ünnepvárás hangulata. 

Fotók: Nagy Tibor


Életfa a falon

A helyi termelők vásárain rendszeresen megforduló marosvásárhelyiek jól tudják, mire számíthatnak az ilyen alkalmakon, és sokan tudatosan keresnek egy-egy jól bevált árucikket – méhészeti terméket, sajtfélét, péksüteményt, befőttet, házi szörpöt, netán levendulaolajat vagy ünnepi dekorációt. Ez alkalommal azonban a hagyományos kínálat mellett újdonságok is várták a nézelődőket. A megyeszékhelyi Szász Ibolya asztalánál például tartósított zuzmóból készült színes faliképek és asztali díszek késztettek megállásra. 

Ibolya tavaly júliusban, a virágüzlete megnyitása után kezdett tájékozódni a különleges látványt nyújtó kompozíciókról, amelyeknek akkoriban főként Bukarest környékén volt kialakulva a piacuk, Maros megyében még senki nem ,,debütált” ilyen termékekkel.

– Az interneten láttam ötleteket, és augusztusban már magam is kipróbáltam ezt a természetességen, egészségtudatosságon alapuló technikát. A tartósított zuzmó az egyedi látványvilág, illetve a hangulatjavító hatás mellett szabályozza a levegő nedvességét, elszívja a port, jól szigetel. Emellett nem igényel karbantartást, rovarmentes és tűz-álló. A jótállási ideje körülbelül 15 év – sorolta a virágbolt tulajdonosa az újfajta kézművestermék előnyeit, majd azt is elmesélte, hogy az alapanyagot egy jászvásári cégtől szokta megvásárolni 500 grammos kiszerelésben, színezetten. 

– A tízcentis növényeknek a kedvező esztétikai hatás érdekében sajnos csak a tetejük hasznosítható, azokat lecsípem, és meleg szilikonnal, lépésről lépésre ragasztom egymáshoz, a kialakítandó formavilág szerint. Egy félkilós zuzmóból így legfeljebb egy 40 centis motívum készül. Mivel az alapanyagok sokba kerülnek, a kész terméknek is megvan az ára, egy kisebb dekoráció 50, egy nagyobb 100 lejbe kerül – tudtuk meg Szász Ibolyától. Arról is felvilágosított, hogy egy kisebb motívum körülbelül egy óra alatt készül el, az egyre népszerűbbé váló, nagyobb felületet beborító alkotásokhoz viszont több órára is szükség van. A tartósított zuzmókreációkat különféle alkalmakra – babavárásra, születésnapra, házassági évfordulóra – kérik a vásárlók, a legnépszerűbb az életfamotívum. A lehetőségeknek persze csak a fantázia szabhat határt, ennek nyugodt szárnyalására, a kezdeti kísérletezgetésre pedig ideális volt a járványhelyzet okozta lassúbb életritmus – tette hozzá a virágbolt tulajdonosa.


Tökmagolaj és fűszerpaprika

A húsvéti vásáron több mezőpaniti termelővel is találkoztunk. Bodó Zoltán standjánál számos tökmagtermékből lehetett válogatni. A vállalkozótól megtudtuk, hogy öt éve termeszt tökmagot, jelenleg egy 7–8 hektáros területen gazdálkodik. Fő terméke, a héjatlan tökmag és a hidegen préselt tökmagolaj mellett máriatövis- és lenmagolajat, illetve a kenyérsütésnél adalékként használt őrleményeket – tökmag-, lenmag- és máklisztet – is kínál vásárlóinak. Bodó Zoltán azt is elmondta, hogy a tavalyi termés az esőzések miatt közepesre sikeredett. Ami az értékesítést illeti, bár a járványhelyzet miatt a vásárok elmaradtak, a régebbi vevői kitartottak mellette, további vásárlók bevonzására pedig az internet kínált lehetőséget.

Nagy Dániel szintén Mezőpanitból érkezett 100%-os fűszerpaprikáival, amelyeknek termesztését hat éve kezdte 17 ár területen. Ma már 58 ár földet művel meg – közben szárítókat is épített –, ültetvényén jelenleg százezer paprikapalánta nevelkedik. Bízik benne, hogy az idei termés jobb lesz a tavalyinál – jegyezte meg, majd azt is elmondta, hogy a fűszerpaprikánál nem az értékesítés, hanem a termelés – a föld megművelése, a kapálás, illetve a betakarítás – jelenti a legnagyobb kihívást, főleg mivel ez egy nagyobb munkaerőt igénylő folyamat. A járványhelyzet kimondottan a fűszerpaprika-termesztésből származó bevételt nem érintette, a legtöbb vásárlója ugyanis házhoz megy az áruért. Másik jövedelemforrása, az esküvői vőfélyi munka szempontjából azonban jelentős anyagi kiesése volt, és ez közvetve a paprikatermesztésre is kihatott.


Illatos zsák, nyugipárna

Rózsa Csaba kendi levendulaültetvényéről többször írtunk már lapunkban, legutóbb tavaly júniusban a Lavenderland Kulturális Egyesület rendezvénye kapcsán, amely a járvány miatt a megszokottnál szűkebb keretek között zajlott. A népszerű gyógynövényt hat éve termesztő vállalkozó a hétvégi húsvéti vásárról sem hiányzott, asztalán levendulaolajat, illatos zsákocskákat, elalvást segítő, úgynevezett nyugipárnákat, levendulaszappant és -szörpöt kínált. 

Érdeklődésünkre elmondta, hogy bár a legutóbbi termés sem adott okot panaszra – a levendula időjárástól függetlenül ,,teszi a dolgát”, talajigénytelen és szárazságtűrő növény –, a járványhelyzet miatt nem tudták megfelelő módon értékesíteni.

– A betervezett negyven vásárból mindössze négyet tartottak meg, ez számunkra 90%-os visszaesést jelentett. Évente körülbelül 6000 tő levendulánk terem, a termés háromnegyedét azonban fölöslegesnek láttuk leszüretelni – tudtuk meg a vállalkozótól, aki a húsvéti vásár keresletéről elégedetten nyilatkozott. Mint mondta, az ő standjánál a legtöbb vásárló a levendulaolajat kereste és a szappant, ami szombat délre már majdnem el is fogyott.


Magyardécsei almák ,,sorsfordulata”

A gazdag kínálattól roskadozó asztalok sorában egyedi színfolt volt a marosvásárhelyi Sapientia egyetem kertészmérnöki tanszékének standja, ahol a tanszékhez tartozó szakokról lehetett tájékozódni – ehhez elvihető útmutató is szolgált –, és ahol a tanintézmény egykori hallgatói kínálták eladásra termékeiket. 

Szabó Dorottya 2019-ben, párja, Bala László 2015-ben fejezte be tanulmányait a kertészmérnöki szakon. Családi vállalkozásukat Magyardécsében működtetik, onnan hoztak Marosvásárhelyre több láda almát, nejlontasakokban pedig dióbelet. 

– László gyümölcstermesztő családból származik, mindenfélét – egyebek mellett almát, szilvát, málnát, egrest, ribizlit – termesztenek. Adott volt tehát a jövőépítés lehetősége, amihez az egyetemen alapoztuk meg a tudást. Nyolc hektár területen gazdálkodunk, ebből négy hektár a miénk – mesélte Dorottya. A fiatal kertészmérnököt a tavalyi év kihívásairól is megkérdeztük.

– 2020 nehézkesen indult, egy jég-eső ugyanis nagy kárt tett a termésben, és magukat a fákat is megrongálta. Ezt most, a tavaszi metszéskor tudjuk igazán felmérni, valószínűleg többéves a veszteség. A koronavírus-járvány miatt, a karantén idején egy hónap kiesett az értékesítésből, de utána kezdték észrevenni a vásárlók, hogy mennyire jó és egészséges a házi termesztésű gyümölcs. A nagyüzletek külföldről behozott árucikkei iránt akkoriban csökkent a bizalom, a helyi termék pedig egyre jobban megfelelt az igényeknek, már a kicsi alma is jó volt mindenkinek. Most viszont éppen ellenkező a helyzet. Magyardécse számára Kolozsvár, Dés és Szamosújvár jelenti a piacot, és mivel a járványhelyzet alakulása miatt az itteni létesítmények bezártak, nincs hol értékesíteni az árut. Sok gazdálkodónak a pincéjében megy tönkre az alma ezekben a hetekben, a vásárlók ugyanis ezúttal az importárut részesítik előnyben, nem igazán próbálnak helyi termékhez jutni. Mégis bízom benne, hogy a több mint egy éve tartó járványhelyzet hozott némi mentalitásváltást ezen a téren, és kialakult egy olyan vásárlóréteg, amely úgy gondolja, hogy biza jó az itthoni gyümölcs is, mi több, még ízletesebb és egészségesebb is a külföldinél – összegzett Szabó Dorottya.

A hétvégi húsvéti vásár kínálatában természetesen még számos figyelemre méltó árucikk szerepelt. E heti Harmónia mellékletünkben két további termelő kínálatát – Bereczki Enikő dísztárgyait és Serban Márta egyedi textilmunkáit – mutatjuk be, húsvéti mellékletünkben pedig egy megszemélyesített kézműves-termékeket kínáló marosvásárhelyi cég egyik illetékese, Szabados Antónia a vásárra kihozott újdonságok mellett arról is mesél, hogyan telik családjában a feltámadás ünnepe.