A csecsemőkori kólika (1.)

A csecsemőtáplálásról, csecsemőkori betegségekről, a védőoltások jelentőségéről és gyakorlatáról tartott előadást Marosvásárhelyen július első napjaiban dr. Bókay János csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermek-gasztroenterológus főorvos, a budapesti Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa. 

Neves orvos dinasztia ötödik leszármazottja, elődei, id. dr. Bókai János és fia, ifj. dr. Bókay János a magyar gyermekgyógyászat nemzetközi hírnevű megalapítói és elismert művelői voltak. Közel fél évszázadon át vezették a budapesti Stefánia Szegénygyermekkórházat, a mai egyetemi gyermekklinika elődjét. A klinikán folyó újító jellegű színvonalas gyógyító munka mellett ifj. Bókay János javaslatára jött létre a Magyar Gyermekorvosok Társasága, valamint a világ gyermekorvosait tömörítő szervezet. A VIII. kerületi utcában, amely ma dr. Bókay János nevét viseli, működik továbbra is a klinika, ahol az elődök gyógyító és oktatói tevékenységét folytatja az ükunoka is, akit a csecsemőkori kólikáról, a csecsemőkori refluxbetegségről és a védőoltásokról kérdeztünk. Válaszát három részletben olvashatják Harmóniaösszeállításunkban. 

– A védőoltások vonatkozásában is van családi kötődésem. A dédapám nagyon sokat tett azért, hogy bevezesse az akkor népbetegségnek számító és sok halálos áldozatot követelő diftéria (torokgyík) intubációs kezelését, elterjesztette a diftériaellenes gyógysavó oltást, amivel sok diftériás gyermek életét mentette meg. Legfontosabb megfigyelése, ami kezdő orvos koromban az amerikai Nelson-féle nagy gyermekgyógyász „bibliában” név szerint is olvasható volt, hogy a bárányhimlő (varicella) és az övsömör (herpes zoster) közös eredetű betegségek. Ezt ő akkor írta le, amikor nem tudták még, hogy vannak vírusok, ami később beigazolódott. A fertőző betegségekkel és a védőoltással kapcsolatosan ezért vagyok elkötelezett.

– A szülők számára a csecsemő világra jötte után az egyik első  aggasztó tünet a csecsemőkori hasfájás, ami kellemetlenül érinti az egész családot, különösen, ha az első gyermekről van. 

– Ilyenkor az orvos feladata felvilágosítani a szülőket arról, hogy ez az állapot – mint számos egyéb, csecsemőkorban észlelt tünet – magától elmúlik. Részleteiben el kell magyaráznia, hogy mi az, ami belefér egy normális állapotba, és enyhe hatású készítmények adagolásával időt lehet nyerni, ameddig a hasfájás spontán megszűnik. Továbbá tájékoztatnia kell a szülőket arról is, hogy hol van az a pont, ami valóban aggodalomra adhat okot, és szükségessé teszi az orvos felkeresését, az ajánlott kivizsgálások elvégzését. 

A csecsemőkori kólika egy ártalmatlan kórkép. Tünetei – a csecsemő nyugtalan, nem tud pihenni, fájdalmasan sír – háromhetes korban jelentkeznek, és három hónapos korra elmúlnak. Ha erről nem világosították fel, a szülő egyre idegesebb lesz, ami a kórkép legnagyobb veszélye. Bár nem jelent hosszú időt, pontosan akkor következik be, amikor amúgy is minden felfordult az új jövevény megszületésével. A mamában pedig még dolgoznak a hormonok, és előfordul, hogy ebben az időszakban laktációs pszichózis alakul ki, ami egy komoly pszichiátriai kórképet jelent. Ehhez jön a kialvatlanság, idegesség, aminek néhány esetben az a következménye, hogy a szünet nélkül síró, nehezen megnyugtatható csecsemőt ölbe veszik és megrázzák. Ez a megrázás, ami a csecsemőbántalmazás egyik formája, olyan fatális következményekkel járhat, amibe akár bele is lehet halni, vagy maradandó idegrendszeri sérülése lesz a gyermeknek. Ezt megelőzendő kell elmondani a szülőnek, hogy mire számíthat, mikor múlnak el a tünetek, melyek azok az enyhe, kíméletes gyógymódok, amelyekkel nem lehet bajt csinálni, és esetleg segíteni lehet.

– Mi a hasfájás oka?

– Hogy egészen pontosan mi okozza a csecsemőkori kólikát, azt a mai napig sem tudjuk. Ismeretes számos dolog, ami kiválthatja. Ilyen például az a feltételezés, hogy valami ok miatt a belekben nem alakul ki időben az úgynevezett bifidus flóra, a normális anyatejes flóra. A csecsemő bélrendszerében olyan baktériumok szaporodnak el, amelyek a fokozott szélképződéshez vezetnek. Ezt olyan probiotikus készítmények adagolásával tudjuk ellensúlyozni, amelyek segítenek a bifidus flóra kialakulásában.

A kólika egy másik oka, hogy a csecsemő tejcukorbontó képessége, a laktáz enzim működése – annak ellenére, hogy az anyatejnek is van ilyen tulajdonsága – valamiért elégtelen. Ezt segíteni tudjuk olyan recept nélkül kapható készítménnyel, ami a laktáz enzimet pótolja, segíti a tejcukor megemésztését. Ha ugyanis a csecsemő nem emészti meg rendesen a tejcukrot, akkor az a vékonybelekben erjedni kezd, az erjedéssel gázok keletkeznek, a fokozott gázképződés pedig bélfeszülést okoz. 

Ezenkívül vannak olyan természetes anyagok, mint például a kapormagolaj vagy a kamilla, amelyeknek enyhe bélnyugtató hatása van, ezeket is ki lehet próbálni. És van egy fizikai úton ható szer, a simethicon, ami nem szívódik fel, nincsen semmilyen biológiai vagy kémiai hatása. A szerepe az, hogy a belekben a folyadék-gáz határfelületen kialakult felületi feszültséget csökkentse, összenyissa a belekben levő pici gázbuborékokat, hogy azok a belek perisztaltikájával, mozgásával ki tudjanak dolgozódni alulról széllel vagy felülről böfögéssel. A csecsemőkori kólika kapcsán el kell mondani a mamának, hogy ne legyen benne semmiféle önvád vagy lelkiismeret-furdalás, ugyanis a tünetek nem függenek össze az ő étrendjével. Téves az a felfogás, hogy abban az esetben, ha például káposztát eszik az anyuka, az bántani fogja a gyermek gyomrát. Ez nem igaz, ugyanis ezek a tápanyagok nem mennek át a véráramba, és nem befolyásolják a gyermek bélműködését. Meg kell nyugtatni a szülőket, hogy a csecsemőkori hasfájás esetén alkalmazzák az említett enyhe szerek közül azt, amit az orvos javasol, továbbá, hogy a panaszok három hónapos kor után kimaradnak.