Csalódottak az unió képviselői a kijevi döntés nyomán
Csalódottságuknak adtak hangot csütörtök késő este az Európai Unió képviselői annak nyomán, hogy Ukrajna leállította az EU–ukrán társulási folyamatot.
Csalódottságuknak adtak hangot csütörtök késő este az Európai Unió képviselői annak nyomán, hogy Ukrajna leállította az EU–ukrán társulási folyamatot.
Ukrajna sokat veszít ezzel a döntéssel – hangsúlyozta nyilatkozatában Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki továbbra is úgy véli, hogy Ukrajna jövőjét az EU-val való szilárd kapcsolatok jelentik.
Ashton szerint az unió eddig egyetlen partnerének sem ajánlott olyan ambiciózus tartalmú társulási megállapodást, mint Ukrajnának. Az aláírással Kijev megerősíthette volna a reformirányvonalat, és világos jelzést adhatott volna a befektetőknek, valamint a nemzetközi pénzintézeteknek, hogy komolyak a modernizációs ígéretei, az ország a nemzetközi piacok megbízható tárgyalópartnere.
Az uniós főképviselő szerint a kijevi döntés nem csupán Brüsszelben, hanem az ukrán nép körében is csalódást kelt.
Ugyanezeket a kifejezéseket használva, mélységes csalódottságának adott hangot az Európai Parlament (EP) Ukrajnában tartózkodó két különmegbízottja, Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő és Pat Cox volt EP-elnök. Késő esti közös közleményük – a néhány órával korábbi, némi tanácstalanságot tükröző megnyilatkozásaik, illetve a történtek kommentálásának elhárítása után – immár tényként állapította meg, hogy „küldetésük 27. ukrajnai látogatása végén” tudomásul veszik az ukrán kormányfő közlését.
A társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülés elhalasztásáról szóló ukrán kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé. A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében felújítja az aktív párbeszédet Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.
Kwasniewski és Cox nyilatkozata nyugtázza, hogy Azarov az ukrán gazdaság siralmas állapotára is utalt, és arra, hogy az elmúlt hetekben drámai mértékben megnőtt az Ukrajnára nehezedő orosz nyomás.
Az EP megbízottai – akik hallgatólagosan az egész unió megbízásából igyekeztek eljárni, vagyis lényegében az EU-országok kormányait képviselő Tanácstól is mandátummal rendelkeztek az ukrán hatóságokkal való tárgyalások folytatására – üdvözölték azt, hogy az ukrán törvényhozás legalább a parlamenti választásokról szóló törvény módosítását elfogadta. Felszólították Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy teljesítse korábbi ígéreteit, és fogadja el Ukrajna az ügyészség reformjáról szóló, az ügyészi intézményrendszer függetlenségét megerősítő törvényt, valamint „az elítélt személyek külföldi gyógykezeléséről szóló törvényt”.
Ez utóbbi lenne a „lex Timosenko”, vagyis az a jogszabály, amely lehetővé tenné, hogy Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő Németországba távozhasson, és amely jogszabály tervezetének egyetlen szövegváltozatát sem sikerült elfogadtatni csütörtökön a kijevi parlamentben.
Kwasniewski és Cox külön kitért arra, hogy az újonnan előállt helyzetben különös figyelmet kell szentelni a Timosenkóval való hatósági bánásmódnak, és hogy ennek érdekében – e nyilatkozatban konkrétan nem részletezett – „különleges intézkedéseket” kell tenni.
A két uniós megbízott azt is közölte, hogy pénteken meglátogatják a Harkivban fogva tartott Timosenkót.
Európai lapvisszhangok
Több európai ország számos napilapja közölt cikket pénteken azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna leállította az Európai Unióval való társulásának folyamatát.
A német lapok orosz nyomásnak tulajdonítják a lépést. Moszkva „fenyegetésekkel, kereskedelmi blokáddokkal és az ukrán–orosz határon átkelők hatósági zaklatásával megmutatta Ukrajnának, hogy államcsődbe tudná taszítani az országot”, ha az megkötné a társulási szerződést az EU-val – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív lap hozzátette: az EU-nak nemcsak az orosz nyomás miatt megy nehezen az együttműködés Ukrajnával, hanem amiatt is, hogy a kijevi vezetés „korrupt és megrögzötten szószegő”.
A konzervatív Die Welt szerint a szerződés előkészületeinek leállításával „fontos szakaszgyőzelmet” aratott Vlagyimir Putyin orosz elnök, a „szovjet vezetők önjelölt örököse”, aki az egykori szovjet tagköztársaságokat össze akarja fogni egy vámunióval, és erre fel akarja építeni az „Eurázsiai Uniót”.
A Financial Times címlapon foglalkozik a fejleménnyel. Putyin lépése megfúrta az alkut – írja a brit gazdasági napilap, amely szerint Brüsszelben sokan döntő lépésnek tekintették a megállapodást abban az évtizedes folyamatban, amelynek célja a demokratikus értékek meghonosítása az egykori szovjet blokkban. A lap szerint ha az EU–ukrán egyeztetésekbe Moszkvát is bevonják, akkor Ukrajna lehet a kapocs az eurázsiai vámunió és az EU között, és Ukrajna a társulásnál korlátozottabb kereskedelmi megállapodást köthet Brüsszellel.
A román média szerint a második román államként emlegetett Moldovai Köztársaság európai integrációs esélyei is csökkentek azáltal, hogy Ukrajna leállította az integrációs felkészülési folyamatot.
A liberális Adevărul cikkírója Kijev visszalépését az európai politika legnagyobb kudarcának tartja a vasfüggöny lehullása óta: ez szerinte jelentősen visszaveti az EU érdeklődését Moldova iránt is, amely szintén a jövő heti vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón készül társulási egyezményt parafálni az unióval. A szerző szerint az ukrán energetikai gócpontok és a piac nélkül az EU sokkal kisebb „lelkesedéssel” fog viszonyulni ahhoz, hogy megkösse a társulási megállapodást Moldovával vagy Örményországgal, és ezáltal „importálja” utóbbiak ideiglenesen befagyasztott konfliktusait.
Hasonló következtetésre jut a bukaresti szociálliberális kormányhoz közel álló Cotidianul, amely megjegyzi, hogy Moldovára még az ukrajnainál is nagyobb orosz nyomás nehezedik azzal a céllal: távolodjon el az Európai Uniótól.
A Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva Titus Corlăţean külügyminiszter – miután sajnálkozását fejezte ki Kijev döntése miatt – derűlátóan vélekedett Moldova és Örményország integrációs esélyeiről, mondván, hogy vélhetően az unió ezekre az országokra fogja összpontosítani erőfeszítéseit.
