Csak korlátozott hatása lehet az argentin államcsődnek
Az argentin gazdaság egyébként is nehéz helyzetén tovább ronthat, de a világ pénzpiacain várhatóan csak korlátozottan érezteti hatását a 13 éven belül másodszor bekövetkezett argentin államcsőd.
Az argentin gazdaság egyébként is nehéz helyzetén tovább ronthat, de a világ pénzpiacain várhatóan csak korlátozottan érezteti hatását a 13 éven belül másodszor bekövetkezett argentin államcsőd.
Július 30-án lejárt egy argentin államkötvény 539 millió dolláros kamatának kifizetésére nyitva álló pótlólagos határidő is, ezzel Argentína technikai értelemben államcsődbe jutott, bár elvileg képes és hajlandó is fizetni adósságait. Az esedékes összeget egy New York-i bírósági ítélet szerint addig nem fizetheti ki az argentin állam, amíg nem állapodik meg két amerikai fedezeti alappal.
Az argentin csődhelyzet előzménye, hogy amerikai fedezeti alapok, az NLM Capital Ltd. és az Aurelius Capital Management Ltd. pert indítottak New Yorkban az argentin állam ellen, követelve a 2001-ben általuk nagy tételben beszerzett argentin államkötvények visszavásárlását, összesen 1,33 milliárd dollár értékben. A teljes összeg, amelyet az argentin államnak ki kellene fizetnie, a kamatokkal együtt jelenleg nagyjából 1,5 milliárd dollár.
Argentína 2002 elején beszüntette külföldi adósságának törlesztését, és fizetésképtelenséget jelentett. Az egyezkedés során a hitelezők 93 százaléka elfogadta az Argentínának nyújtott hitelek nagy részének a leírását (vagyis az adósságcsökkentést), hogy legalább valamit viszontlásson a pénzéből.
A két amerikai fedezeti alapba tömörülő befektetők azonban sem a 2005-ös, sem a 2010-es átütemezésben nem vettek részt. Jóllehet ők csak akkor kezdtek argentin államkötvényeket vásárolni, amikor szakértők már egyre nyíltabban beszéltek Buenos Aires közelgő fizetésképtelenségéről, a perben 100 százalékos árfolyamon követelik az argentin kormánytól a kötvények visszavásárlását.
A másodfokú bíróság a felperes fedezeti alapoknak adott igazat és kimondta: Argentína mindaddig nem törlesztheti tovább külföldi adósságát, amíg nem fizeti ki a fedezeti alappal szembeni tartozását. Az argentin állam fellebbezését júniusban elutasította az ügyben a végső szót kimondó amerikai Legfelsőbb Bíróság. Az argentin adósságok ügyében azért jár el amerikai bíróság, mert az államkötvényeket annak idején amerikai jog szerint, amerikai dollárban bocsátották ki.
Martin Redrado, az argentin központi bank korábbi elnöke szerint az államcsőd akár 1 százalékkal is ronthatja a dél-amerikai ország hazai össztermékének (GDP) idei eredményét. A csődhelyzet két leglátványosabb hatása az lehet, hogy esésnek indul az argentin peso árfolyama, és az egekbe emelkednek az argentin államkötvények hozamai. A peso további elértéktelenedése fölfelé hajthatja az inflációt, amely már így is megközelíti a 40 százalékot.
Az elemzők egyetértettek abban: a világ pénzügyi piacaira várhatóan csak korlátozott hatást fog gyakorolni az argentin csőd. Szakértők rámutattak, hogy ellentétben a 2001-es, „valódi” csőddel, ezúttal technikai csődről, egy rendezetlen jogvitáról van szó. Emellett Argentína a 2001-es bukás után szinte teljesen kiszorult a nemzetközi pénz- és tőkepiacokról. Tizenhárom éve az argentin kötvények még 20 százalékos súllyal szerepeltek a JP Morgan feltörekvőpiaci adósságindexében, ma már elenyésző, 1,3 százalékos a részesedésük.
