2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ciprusi mentőcsomag: Jóváhagyták az új tervet az eurózóna pénzügyminiszterei

  • 2013-03-26 15:22:10

  • MTI

Az euróövezet pénzügyminiszterei jóváhagyták hétfőn hajnalban a ciprusi bankrendszer megmentésére kidolgozott „B-tervet”: a kisbetétesek nem szenvednek veszteségeket, a két legnagyobb ciprusi bankot összevonják, a 100 ezer euró feletti betéteket befagyasztják és egy részüket adósság visszafizetésre vonják el.

Az euróövezet pénzügyminiszterei jóváhagyták hétfőn hajnalban a ciprusi bankrendszer megmentésére kidolgozott „B-tervet”: a kisbetétesek nem szenvednek veszteségeket, a két legnagyobb ciprusi bankot összevonják, a 100 ezer euró feletti betéteket befagyasztják és egy részüket adósság visszafizetésre vonják el.

A brüsszeli tárgyalások egyik résztvevője szerint a miniszterek ezzel megerősítették, hogy megvalósíthatónak tartják a Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnökkel kialkudott megállapodást, amely egy „jó bank„ és egy „rossz bank” létrehozását, s az adósságoknak a 100 ezer euró feletti betétekből való kifizetését tartalmazza.

Az EU, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF 10 milliárd eurót ajánlott fel a földközi-tengeri szigetországnak az államcsőd elkerüléséhez, azzal a feltétellel, hogy hétfőig előteremt további 5,8 milliárd euró önrészt.

Az „utolsó pillanatban” megszületett egyezség értelmében gyakorlatilag felszámolják a Laiki néven is ismert Popular Bankot, az ország már eddig is hatalmas veszteségeket elszenvedő második legnagyobb pénzintézetét, s az ott lévő, 100 ezer eurónál kisebb betéteket áthelyezik az ország vezető bankjába, a Bank of Cyprusba.

A 100 ezer eurónál nagyobb, s az EU jogszabályai értelmében nem biztosított betéteket befagyasztják, ezekből fizetik majd ki az adósságokat. Hogy ezekből mennyit írnak majd le, egyelőre nem ismeretes, bár egyes források szerint a nagybetétesek veszteségei a 40 százalékot is elérhetik. Nem vetnek ki adót ugyanakkor a kisbetétekre – mondták el uniós tisztségviselők.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök, aki közel 12 órán át tárgyalt Brüsszelben a hitelezők „trojkájával”, újságírók előtt kijelentette: „elégedett” a tárgyalások eredményével.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Nicosia és a nemzetközi hitelezők megállapodása „véget vet a Ciprussal és az euróövezettel kapcsolatos bizonytalanságoknak”.

Élesen bírálta a megállapodást Oroszország, a moszkvai vezetés úgy vélte, hogy folytatódik a már kiraboltak megkárosítása. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő ugyanakkor bejelentette: Vlagyimir Putyin utasítást adott a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak, hogy vizsgálják meg a Ciprusnak 2011-ben, 5 évre nyújtott 2,5 milliárd eurós hitel átstrukturálásának lehetőségét.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfői sajtótájékoztatón amellett érvelt, hogy egyelőre nem lehet megmondani, milyen hatással jár majd a mentőcsomag intézkedéseinek végrehajtása. „Bízom abban, hogy a program működni fog, de legyünk őszinték! Pillanatnyilag nem tudjuk megmondani, milyen lesz a hatása” – mondta.

Angela Merkel német kancellár a hétfő hajnalban létrejött megállapodással kapcsolatosan azt emelte ki, hogy az igazságos tehermegosztást eredményez, hiszen a válságkezelés terheit azok a bankok is viselik, amelyek tevékenysége hozzájárult a válság kialakulásához. „Ez így helyes” – mondta a kancellár, hozzátéve, hogy a megállapodás azt is bizonyítja, hogy a ciprusiak számíthatnak az uniós partnerek szolidaritására – tette hozzá Angela Merkel.

Üdvözölte a megállapodást az amerikai pénzügyminisztérium is, amely „kritikus fontosságúnak” nevezte, hogy, hogy „Cipruson lefektessék a pénzügyi stabilitáshoz való visszatérés és a növekedés alapjait”.

Hétfő délután Jeroen Dijsselbloem eurócsoport-elnök már cáfolta korábbi nyilatkozatának piaci értelmezését, amely szerint a ciprusi megállapodás mintául szolgálhat a későbbi euróövezeti mentőcsomagokhoz. Közleményben úgy fogalmazott: Ciprus „különleges eset” és „a makrogazdasági kiigazítási programokat mindig az érintett ország sajátosságaihoz kell igazítani és sohasem használnak modellt vagy mintát”.

Korábban a pénzügyminiszteri tanács vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: „ha egy bankban kockázatok merülnek fel, akkor először azt a kérdést kell feltennünk, hogy mit csinál maga a bank a helyzet megoldása és önmaga feltőkésítése érdekében”. Ha a bank nem tudja megoldani a helyzetet, akkor utána a részvényesekkel és a kötvénytulajdonosokkal kell tárgyalni, hogy járuljanak hozzá a feltőkésítéshez, és amennyiben szükséges, akkor a biztosítás hatályán kívül eső betéteseket is be kell vonni – mondta.

Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormányok és az adófizetők viselik a bankmentés költségeit – fogalmazott. „Erősítsétek meg bankjaitokat, tegyétek rendbe mérlegeiket, és ébredjetek rá arra, hogy, ha egy bank bajba jut, már nem az lesz az automatikus válasz, hogy jövünk és megoldjuk a bajokat. Inkább visszatoljuk. (...) Oldjátok meg ti” – mondta az eurócsoport elnöke.

Londoni elemzők szerint csak az „azonnali katasztrófát” sikerült elkerülni

A ciprusi mentőcsomag elfogadásával sikerült ugyan elkerülni az azonnali katasztrófát, az epizód azonban minden bizonnyal tartós károkat okozott a ciprusi gazdaságnak – vélekedtek hétfői helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

Hozzátették: Ciprus várhatóan súlyos recesszióba süllyed a következő években, és a valutaunió stabilitásával kapcsolatban is újabb kérdések vetődtek fel.

A egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics két vezető európai közgazdásza, Jennifer McKeown és Jonathan Loynes felidézte, hogy Izland hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 12 százalékot zuhant az izlandi bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellenére is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50 százalékkal gyengült.

Ez utóbbi lehetőségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, és a ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következő két évben évente produkálhat akár 5-10 százalékos GDP-zuhanásokat – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

A ház két szakértője szerint a ciprusi mentőcsomaggal kapcsolatos epizód emellett ismét demonstrálta az euróövezeti döntéshozók képességét annak lehetővé tételére, hogy egy pénzügyi értelemben véve nagyon csekély probléma is a valutaunió egészét a katasztrófa szélére sodorja.

Ez részben „abszolút hozzá nem értésre” utal. Az viszont, hogy Németország és más központi eurógazdaságok „készek lehetővé tenni hétköznapi emberek megtakarításainak megdézsmálását”, arra vall, hogy ezeknek az országoknak a részéről most már ellenállásba ütközik a déli eurógazdaságok további megsegítése, nem beszélve az euró jövője szempontjából sokak által életfontosságúnak tartott teljes körű költségvetési unió létrehozásáról – fogalmaztak hétfői értékelésükben a Capital Economics londoni közgazdászai.

A két elemző szerint ráadásul a történtek nyomán nem csupán az euróövezeti távozás lehetőségével kapcsolatos piaci szóbeszéd élénkült fel ismét, de több olyan mechanizmus is megjelent a gyakorlatban, amelyek alapvető részei lennének valamely eurótagország távozási folyamatának.

Jennifer McKeown és Jonathan Loynes ezek között említi elemzésében a Cipruson elrendelt tartós bankzárlatot és a tőkekorlátozások bevezetését.

A Capital Economics két közgazdásza szerint máris hallhatók olyan vélemények a piacon, hogy ez utóbbi intézkedés gyakorlatilag Ciprus euróövezeti tagságának időleges felfüggesztésével ér fel. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató