2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Pár évvel ezelőtt vidéken élő szolgatársam gyermeke hívott fel telefonon,

mondanám meg, milyen címerek láthatók marosvásárhelyi épületeken. Iskolai dolgozatként kapta ezt a feladatot. Emlékezetből említettem a Kálvária alatti sarokházat, ahol még – talán utolsóként – látható az egykori vámház falán a város címere, majd segítségképpen végigsétáltam a főtéren, címereket keresve.

A címer valamely közösség, család megkülönböztetésére használt színes jelvény. Általában pajzson jelenik meg, meghatározott szabályok szerinti rajzolásban. Ilyen szabály például, hogy a címer tetején látható koronának hány ága lehet, attól függően, milyen főúri, nemesi rangot visel a család. A középkorban szokás volt – ha egy család férfiága kihalt – az utolsó férfi temetése alkalmával a címert fejjel lefelé fordítani. Egy ilyen esemény krónikáját jegyezték fel Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony édesapjának temetésénél.

Főtéri sétám során kétféle címerrel találkoztam: román államhatalmi jelvényekkel és főúri családi címerrel. Előbbiek elég igénytelen kivitelezésben, utóbbi kőbe vésett művészi munka. Azt hiszem, magától értetődő a polgármesteri hivatalon és a prefektusi intézménynek otthont adó régi városházán az ország címere. Olvasóinknak elárulhatjuk, a mai román címer alapjául szolgáló 1921-es román címert I. Ferdinánd király megbízásából a legnagyobb erdélyi magyar heraldikus (címerkészítő), Köpeczi Sebestyén József tervezte.

A városháza erkélyén Maros megye jelképe is látható – az eredeti címer helyén.  Ez egy négy mezőből álló, a megye történelmi múltjára és az itt élők életére utaló jelképekből tevődik össze. Az első mezőben látható a Marosfelfaluban talált római kori fibula, a katonai köpenyt összecsatoló ékszer rajza. A második mezőben egy stilizált egyszerű várkastély emlékeztet az itt épült várakra. Az alsó mezőben egy mérleg,  az igazságosság szimbóluma látható, és a mellette lévő piros mezőben a három csík a Maros, a Küküllő és a legszékelyebb folyó, a Nyárád megörökítése.

Az állami, adminisztrációs címerek a politikai változások következtében a mi vidékünkön gyakran változtak. Ezért volt a történelem során többféle magyar vagy román címer, és legalább négyféle megyei címer. A legrégebbi a Maros-Torda vármegyéé, amely két függőleges mezőből állt. Első felében egy almafa volt aranyalmákkal, a második felében buzogányt és zászlót tartó harcos. A Trianon utáni Maros megyei címeren már csak egy piros-sárga sávos háttér van és zöld dombon álló zöld almafa az aranyalmákkal.  Szocialista éránkban is elkészíttették a megye szocialista ábrázolású címerét, amelyben a Marosvásárhelyt jelképező városháza mellett ott volt a hőerőműveket jelző villanyvezeték oszlopa, a három folyó fölött egy fenyőfa, s középen az akkori országcímer.

Bizony, másfél évszázad alatt ennek a városnak történelmében négy jelkép, címer állt a városháza homlokzatán. A főtér másik értéket jelentő épületén, két és fél évszázados történelmének idején mindig csak az a kőbe vésett két nemesi címer volt látható, kilencágú koronával hirdetve a grófi Toldalagi László és Wass Kata családjának szép és igényes jelképét. Ezek a főtéri címerek kőbe vésve, színesen vagy egyszínű fehérségükben őrzik a városközpont  történelmét.

Fotó: Nagy Tibor

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató