A cél a piacképes minőségi termelés

Április 29-én, szombaton délelőtt a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusában tartották meg a 18. Erdélyi Szőlőhegyek Borversenyt, amely az egyik legrangosabb regionális szakmai megmérettetés. A borosgazdák összesen 199 mintát küldtek zsűrizésre szinte valamennyi erdélyi bortermelő vidékről. A bormintákat a Magyar Borakadémia tagjai által is megtisztelt szakmai grémium bírálta el. Szervező a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos szervezete volt. 

A megnyitón dr. Balla Géza borász, a ménesi Wine Princess Kft. tulajdonosa, a rendezvény szervezője köszönetét fejezte ki az egyetem vezetőségének. Minden évben más-más helyszínen tartják a versenyt, az idén azért esett a választás a Sapientiára, mert a kertészmérnöki tanszéken szőlészeti és borászati oktatás is zajlik, és ez jó alkalom arra, hogy a szakmában tevékenykedők megismerjék az oktatási intézményt. 

Dr. Dávid László rektor a házigazdák nevében kifejtette, a kertészmérnök- és tájépítészet- mellett Sepsiszentgyörgyön beindult az agrármérnök-oktatás, hamarosan pedig az erdőmérnöki is elkezdődik. Az egyetem oktatási intézményként támogatja az erdélyi magyar közösség tudományos és közérdekű tevékenységeit. Ez az esemény a kettő között van, hiszen ezáltal az egyetem kapcsolatot teremt szőlős-, borosgazdák között. Ez egy hosszú távú, gyümölcsöző kapcsolat kezdete, jó alkalom arra, hogy a borversenyen részt vevők megismerjék a kertészeti tanszéket és bekapcsolódjanak az oktatási rendszerbe is. 

Sebestyén Csaba képviselő, az RMGE országos elnöke dr. Csávossy Györgyre emlékezett, aki 1999-ben indította el ezt az országos versenyt, majd miután egy perc néma csenddel adóztak a néhai tanár emlékének, bemutatta a Csávossy György-emlékplakettet, Zavadszky Walter székelyudvarhelyi képzőművész alkotását. 

A verseny teret biztosít a kisparcellás erdélyi szőlőtermesztőknek és bortermelőknek a bemutatkozásra, lehetőséget teremt a borászatok fejlesztésére. „Ezeknek a gazdáknak nincs lehetőségük a népszerűsítésre, mint a nagy-

termelőknek, de az ilyen kis pincészetekben is állítanak elő jó minőségű bort, amelyre érdemes odafigyelni és a nagyközönségnek bemutatni” – mondta az RMGE elnöke, majd hozzátette: az elmúlt 18 évben nagyon sokat fejlődött az erdélyi szőlőtermesztés és bortermelés. Jobb borokat állítanak elő, mint ezelőtt közel 20 évvel, odafigyelnek a címkézésre, palackozásra, de az országos verseny érdeme az is, hogy azóta több helyi és regionális megmérettetést szerveznek, és mára helyi kezdeményezésre rendezvényhálózattá nőtte ki magát. 

– Az idén megpróbáltuk, hogy valamiképpen az országos versennyel összhangba hozzuk a megyei és a regionális megmérettetéseket, amelyeket az RMGE logisztikával is segít. Ezeken részt vesznek az országos borbírák is, hiszen a regionális borversenyeken díjazott borok valamilyen szinten az erdélyi szőlőhegyek országos megméret- tetésén is megállják a helyüket – mondta az elnök. 

S hogy mit jelent a minőségi ugrás, igazolta, hogy 1999-ben 56 bormintát bíráltak el, az idén pedig már 199 érkezett, s míg az első versenyen pillepalackban hozták el a borokat, addig az idén kizárólag címkézett, palackozott bort fogadtak el Erdély szinte minden jelentős bortermelő vidékéről. 

Balla Géza zsűrizés előtt a sajtó képviselőinek többek között kifejtette: „Örömmel tapasztaljuk, hogy az elmúlt 18 esztendőben fellendült Erdélyben a szőlőtermesztés, bortermelés. Új területeket telepítettek be a gazdák, és ma már két hektártól több száz hektárig terjedő területeken termesztenek szőlőt. Ez arra kötelezi a gazdákat, hogy jó minőségű borokat állítsanak elő, hiszen a befektetés meg kell térüljön. A bort értékesíteni kell, és ezt csak úgy lehet, ha olyan minőségi borokat állítanak elő, amelyek megállják a helyüket nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is. Ádáz a versengés, helyt kell állni”. 

A szakértő szerint van esély arra, hogy a Kárpát-medencében előállított borok megállják a helyüket a piacon, hiszen fantasztikus adottságok vannak a fehér és a kék szőlő termesztésére. Ha a gazdák megfelelő technológiát alkalmaznak, a jó minőségű szőlőből jó minőségű bort készíthetnek. Sajnos a romániai gazdák hátrányos helyzetben vannak az EU nagy szőlőtermelő országaival szemben, mert a hektáronkénti támogatás jóval kisebb, mint akár a francia vagy olasz gazdák esetében, és ezért nem ugyanolyan eséllyel indulunk ezen a közös piacon. A másik gond, hogy egyes országok kétes minőségű borokat is juttatnak a piacra. Ezekből olcsón, nagy mennyiségben kerülnek a romániai áruházak polcaira is, amelyeket sajnos azok a fogyasztók, akik nem igazán tudják, hogy mit jelent a minőségi bor, előszeretettel vásárolnak, és ez is jelentős hátrányba hozza a jó minőségű hazai regionális borokat termelőket. De öröm az, hogy jó minőségű erdélyi borok többször aranyérmekkel tértek haza nemzetközi megmérettetésekről, ezért is kell minél több borversenyt szervezni, hogy lépést tartsunk a szakmabeli irányzatokkal – mondta Balla Géza. 

A szombati rendezvényen jelen volt Sándor Tibor László, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági és környezetvédelmi attaséja, valamint dr. Csige Sándor Zoltán, a csíkszeredai konzulátus vezető konzulja, aki a következőket nyilatkozta lapunknak: 

– Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a csíkszeredai főkonzulátus meghívást kapott a borversenyre, immár 18. alkalommal térünk vissza erre a megmérettetésre. Jónak tartom, hogy a marosvásárhelyi Sapientia EMTE-n zajlik a verseny, hiszen fontos, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség számára az egyetem otthont adjon, és minél több rendezvény biztosítson lehetőséget az együttlétre, a fejlődésre. A konzulátus támogat minden olyan rendezvényt, amely erősíti a magyar–magyar, illetve a két ország közötti kapcsolatokat. 

Az Erdélyi Szőlőhegyek 18. Országos Borversenyen a következő eredmény született: 139 fehérborból egy champion, 2 nagyarany, 17 arany, 47 ezüst, 46 bronz minősítést kapott, 25 gazdát oklevéllel jutalmaztak. A kilenc rozé borból egy aranyérmet, 3 ezüstérmet, 3 bronzérmet kapott, két bormintát oklevéllel díjaztak. A 40 vörösborból egy champion, 2 nagyaranyat, 9 aranyérmet, 18 ezüstérmet, 3 bronzérmet kapott, hatot oklevéllel díjaztak, ezenkívül egy vermut oklevelet és egy pezsgő ezüstérmet kapott. A nagybajnok a mikefalvi Vila Vinea Contessa bora, a két nagyaranyat pedig a ménesi sauvignon blanc és a halmi királyleányka nyerte el. 

A Csávossy György-emlékplakettet az Erdélyi Gazda lapnak adták át. A zsűritagok és az RMGE úgy vélte, azért érdemelte meg az Erdélyi Gazda az elismerést, mivel 18 éve hirdeti és népszerűsíti az országos borversenyt, dr. Csávossy György több mint 20 évig volt szerkesztőbizottsági tagja, és a szőlészet-borászat rovatot is szerkesztette.