A Caritas-projekt kiértékelője

A marosvásárhelyi Business Szálló konferenciatermében került sor annak a 21 hónapos projektnek a zárókonferenciájára, amelyet a Gyulafehérvári Caritas három megye 21 önkormányzatával, illetve gyermekvédelmi igazgatóságainak bevonásával valósított meg. 

A találkozón az eredmények kiértékelése, a tapasztalatok megosztása és a következtetések levonása mellett a jövőbeni tervek is körvonalazódtak.

A United Networks – integrált kezdeményezés hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért címet viselő intézményi hálózatfejlesztési projekt keretében a szociális intézményi infrastruktúra fejlesztését, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedésének lehetőségeit, a roma közösségek kirekesztődésének többdimenziós feltérképezését végezték el Maros, Hargita és Kovászna megyében. A projekt kedvezményezettjei közintézmények képviselői és szakemberei, a társadalmi integráció területén tevékenykedő civil szervezetek, a magánszektor és a helyi kezdeményezésű szakmai szervezetek és csoportok képviselői. Ugyanakkor közvetlen kedvezményezettek a veszélyeztetett csoportokhoz tartozó vagy velük kapcsolatban álló személyek, valamint három kiválasztott település szociális hálózatának önkéntesei, összesen 340 személy.  A 2015 májusában indított projektbe 15 önkormányzatot vontak be, a kiválasztott három önkormányzatban (Mezőpanit, Siménfalva, Ozsdola) a szakemberek kapcsolatba kerülhettek az elszigetelődött lakossággal, elkezdhették a települések többdimenziós feltérképezését, a helyi fejlesztési stratégia és akcióterv kidolgozását és egy integrált projekteket tartalmazó projektportfólió létrehozását, amely a jövőben elősegíti a rendelkezésre álló finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést is. 

 

Közvetett módon felszámolni a szegénységet

Ludescher László projektmenedzser, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazati igazgatója kérdésünkre elmondta, a 2015 májusában elkezdett, a norvég alapból finanszírozott projekt teljes értéke 1.756.996 lej, amelyből 175.699 lej volt az önrész. A gyulafehérvári Caritas partnerei a Maros, Hargita és Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, a Norvég Caritas, illetve a Babeş–Bolyai Tudományegyetem. A kísérleti jellegű projekt célja közvetett módon segíteni a szegénység felszámolását hálózati munka, képzések, projektek előkészítésével. A három megye 21 önkormányzatából több mint 500 ember csatlakozott a projekthez, ugyanakkor a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem munkatársainak közreműködésével különböző régiós, megyei és helyi kutatásokat készítettek. Újabb projekteket is generáltak az érintett közösségekben, közülük egyeseket meg is nyertek, mások előkészítési folyamata zajlik. Amint a projektmenedzser kérdésünkre elmondta, a bevont önkormányzatokat a szegénységi ráta, az erőforrások, valamint az önkormányzatok részéről az együttműködési hajlandóság függvényében választották ki. Egy ilyen projekt nem csak a hátrányos helyzetűeket érinti, hanem az egész közösséget. Mezőpanit községben például az oktatás minőségének javítása érdekében pályáztak a délutáni foglalkoztatás bevezetésére. A hátrányos helyzetű gyerekek száma 130 körüli, de amennyiben a projekt nyertes lesz, a többi gyereknek is minőségi oktatásban lesz része, így négyszáz gyereket érint abban a közösségben, ezért az elkezdett munkát mindenképp folytatni kell – hangsúlyozta Ludescher László.

 

Megoldáshoz vezető utak saját erőforrásaikból

Amint Schmidt Loránd, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság volt vezetője kifejtette, az intézmény partnerként vett részt a United Networks projektben. Kifejtette: azokat a településeket választották ki, ahol rengeteg probléma van, ahol a legtöbb gyermeket kellett állami gondozásba helyezni. Mezőpanit községben Harcó és Székelykövesd hátrányos helyzetű gyerekeinek helyzetét mérték fel, hasonlóképpen a Segesvár környéki községekben, ahol a roma lakosság számaránya nagy, és nagyszámú gyerek kerül be az állami gondozottak rendszerébe. Hozzátette: elenyésző azoknak a gyerekeknek a száma, akik visszakerülnek családjukba. „Aki egyszer a gyermekvédelmi rendszerbe került, általában felnőttkorig ott marad, ami igencsak nagy probléma, az ő sorsukat is meg kellene oldani.  Egyes helyhatóságok felvállalják a hasonló projektekben való részvételt, mások már úgy érzik, telítődtek a gondokkal” – hangsúlyozta a szakember. 

A projektben részt vevők beszámolóinak végkövetkeztetése szerint az elmúlt 21 hónapban igyekeztek segítséget nyújtani a hátrányos helyzetben élő, sokszor elszigetelődött közösségeknek ahhoz, hogy saját erőforrásaik észszerű felhasználásával megtalálják a gondjaik megoldásához vezető utat. 

Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője szerint azonnali megoldásokra van szükség a szegregált oktatás megszüntetésére és az integrált oktatás kérdésében, valamint helyi erőforrások kiaknázása révén: szeméttárolás, tisztálkodás, alapellátás, kanalizálás, sár, gödrök, vízhiány megoldása, lakhatási viszonyok tisztázását illetően. „Ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjünk el a felzárkóztatás terén, összefogásra van szükség szakemberek, civil szervezetek, állami intézmények között, csak a társadalom mentalitásváltása és a nyitás vezethet a kívánt eredményekhez” – összegzett a képviselő.