Cameron: a kilépés „ugrás lenne a sötétbe”

A brit miniszterelnök szerint ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, az „ugrás lenne a sötétbe”, és további kockázatok felesleges vállalását jelentené az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban.

David Cameront a BBC televízió vasárnapi magazinműsorában a brüsszeli EU-csúcson pénteken elért reformegyezségről, illetve a brit EU-tagság sorsáról szombaton hivatalosan is meghirdetett, június 23-ára kiírt népszavazásról kérdezték.

Arra a felvetésre, hogy a brit kormány szándékaival ellentétben nem sikerült elérni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók külföldön élő gyermekei után felvett családi pótlék teljes megszüntetését, Cameron kijelentette: a „nagy vívmány” ebben a kérdésben az, hogy a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi jobban tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket.

Arra a kérdésre, hogy megvalósítható lesz-e ennek kidolgozása a 27 többi EU-társállam mindegyikére, a brit kormányfő azt mondta: nincs szó bonyolult számítási képletekről, csak meg kell határozni az egyes EU-országok relatív megélhetési költségeit.

Cameron elvetette a kilépést pártolók azon érvelését, hogy Nagy-Britannia csak az Európai Unión kívül nyerheti vissza teljes szuverenitását. A kilépéssel a „szuverenitás illúzióját” lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában – mondta.

Hozzátette: az EU-csúcson elért megállapodással Nagy-Britannia úgy tud az EU tagja maradni, hogy nem kell részt vennie a mind szorosabbra fonódó integráció folyamatában, nem kell feladnia a fontot, és nem kell csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez.

Cameron szerint a kilépést pártoló kampánycsoport érvelésének gyengesége az, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, „az EU attól még itt lesz az ajtónk előtt”, és például diszkriminációt alkalmazhat a brit üzleti szférával szemben, ami ellen a brit kormány az unión kívülről nem sokat tehetne.

Megszólalt a vasárnapi BBC-műsorban Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is, akit arról kérdeztek, hogy ha az EU-tagságról tervezett népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont 

a bennmaradásra voksol, akkor időszerűvé válna-e egy újabb referendum a skót függetlenségről. Sturgeon szerint ez „szinte biztosra vehető”, és ha Skóciát „akarata ellenére kirángatják az EU-ból”, akkor azok is úgy gondolhatják, hogy az EU-tagság biztosítéka a függetlenség, akik az előző népszavazáson az elszakadás ellen voksoltak.

Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal, és David Cameron a voksolás másnapján kijelentette, hogy a skót függetlenség kérdése „egy nemzedéknyi időre, sőt talán végérvényesen rendeződött”.

Nicola Sturgeon azonban már korábban is többször utalást tett arra, hogy ha felmerülne a brit EU-tagság megszűnésének kockázata, akkor újból napirendre kerülhet a népszavazás a skót függetlenségről.

London polgármestere a kilépést pártolja

London polgármestere a brit EU-tagság sorsáról június 23-ára kiírt népszavazáson arra a voksol majd, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

Boris Johnson ezt személyesen jelentette be vasárnap. A konzervatív párti Johnson a háza előtt tartott rögtönzött sajtóértekezletén közölte: „nagyon nagy szívfájdalommal”, de úgy döntött, hogy Nagy-Britannia EU-tagságának feladása mellett fog érvelni a referendum kampányában.

Johnson szerint az Európai Unió „a brit szuverenitás erózióját” okozza, és ebben a pénteki EU-csúcson David Cameron miniszterelnök által elért reformegyezség sem hoz alapvető változást, annak ellenére sem, hogy Cameron a rendelkezésére álló rövid idő alatt „fantasztikus munkát végzett”.

Hozzátette: az Európai Unió politikai program mentén szerveződik, és valós az a veszély, hogy kicsúszik a megfelelő demokratikus ellenőrzés alól. A londoni polgármester szerint ugyanez a veszély fenyegeti az uniós jogszolgáltatási gyakorlatot. Johnson szavai szerint az Európai Unió Bírósága egy 500 millió lakosú terület felett gyakorol jogszolgáltatási fennhatóságot, és végzéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek. Egyébként is túl sok törvény születik EU-szinten – tette hozzá.

Boris Johnson döntése óriási horderejű a kilépés mellett kampányoló politikai csoportok szempontjából, a londoni polgármester ugyanis a kormányzó Konzervatív Párt egyik legbefolyásosabb tagja, és a brit sajtó őt tartja a jelenlegi parlamenti ciklus után leköszönő Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltjének.

Vasárnap bejelentett döntésével Johnson szembemegy Cameron és a kormány álláspontjával. A brit miniszterelnök ugyanis a népszavazás időpontjáról döntő szombati kabinetülés után közölte: az ülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. Cameron hangsúlyozta ugyanakkor: az egyes kabinettagok meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg.

Erről a kompromisszumos megoldásról már korábban, a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés.

Eddig Michael Gove igazságügyi miniszterről, Iain Duncan Smith munkaügyi miniszterről, a Konzervatív Párt korábbi vezetőjéről és miniszterelnök-jelöltjéről, John Whittingdale kulturális miniszterről, Chris Graylingről, a londoni alsóház vezetőjéről – a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felelős kabinettagról – és Theresa Villiers északír-ügyi miniszterről lehet tudni, hogy a kampányban Johnsonhoz hasonlóan a kilépés mellett fog érvelni.