Bürokratikus akadályok

Nyolcvan, fogyatékkal élő gyerekeket nevelő családnak kellett a napokban azzal szembesülnie, hogy április 18-tól az Alpha Transilvană Alapítvány ambuláns központja, amiatt, hogy megvonták az állami finanszírozást, nem tud többé ingyenesen fejlesztő foglalkozásokat biztosítani a gyerekeik számára. Olyan családok is vannak, amelyek más megyéből költöztek ide, mindent maguk mögött hagyva, csak azért, hogy sérült gyermekük hozzájusson ahhoz a legújabb módszerekre épített, egyénre szabott fejlesztéshez, ami hozzásegíti ahhoz, hogy javuljon az állapota, hogy esetleg évekig tartó rehabilitáció nyomán valamelyest önellátóvá váljon. 

Az Alpha Transilvană Alapítvány keretében működő Kitartás központ sok családnak jelent mentsvárat, illetve a reményt, hogy sérült gyermekük állapota a terápia hatására javulni fog. Sokan közülük arra kényszerültek, hogy feladják addigi életüket, és Vásárhelyre költöztek, mivel a régi lakhelyük környékén nem volt ilyen szociális szolgáltatás. Olyan munka folyik az Alphánál, aminek az értékét kívülállóként nem tudjuk felbecsülni, talán csak akkor, amikor fültanúi vagyunk annak, hogy egy ötéves kislány édesanyja meséli csillogó szemmel, hogy az agyi sérüléssel diagnosztizált csemetéje mennyit fejlődött. Sokáig a külvilág iránt semmiféle érdeklődést nem mutatott, két év kezelés után jutott el odáig, hogy ötéves korára egyedül evett, tudott járni, holott azelőtt a küszöböt sem tudta átlépni, és odafigyel a dolgokra, és bár még nem beszél, gesztusokkal megérteti magát a felnőttekkel. Az érintett családoknak ezek a pici előrelépések is óriási eredménynek számítanak. 

2012-ben is finanszírozási gondokkal küszködött az alapítvány, akkor a várostól érkező támogatás késése miatt került veszélybe a központ léte. Most ismét krízishelyzet állt elő, az alapítvány vezetősége április 12-én az utóbbi 15 év legsajnálatosabb üzenetét kellett eljuttassa az ambuláns központba járó közel nyolcvan sérült gyerek szüleihez, azt, hogy április 18-tól nem tudják tovább biztosítani az ingyenes fejlesztést, amire jogosultak ezek a gyerekek – hívta fel a figyelmet a helyzet súlyosságára Facebook-bejegyzésében dr. Alexandru Lupşa, az Alpha Transilvană vezérigazgatója, a vezetőtanács elnöke. 

– Tekintettel arra, hogy 2016. december 31-én lejárt az Alpha Transilvană Alapítvány és a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság között a 34/1998-as törvény értelmében létrejött szerződés, amely alapján a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság 70%-ban finanszírozta az Alpha Transilvană Alapítvány szakemberei által biztosított fejlesztéseket és több mint három hónapnyi egyeztetés után sem sikerült megtalálni a módját a további támogatásnak, a megváltozott 98/2016-os beruházási törvény következtében ezúton tájékoztatjuk önöket, hogy az alapítványunk képtelen lesz tovább biztosítani az ingyenes szolgáltatásokat.

2017. januártól áprilisig az alapítványunk teljes mértékben fedezte a fent említett szolgáltatások költségeit az önök gyermekei számára, és ez az összeg több mint 160.000 lej. Tekintettel arra, hogy ebből az összegből semmit sem térítenek vissza – amint ezt tudomásunkra hozták –, mivel érvényes finanszírozási szerződés nélkül végeztük ezt a tevékenységet (mindeddig a szerződés mellé kiegészítő dokumentumokat írhattunk alá, néha március/április folyamán, a megyei költségvetés jóváhagyása után), 2017. április 18-tól az alapítványunk nem tud ingyenes szolgáltatásokat biztosítani az önök gyermekei számára – áll a szülőkhöz eljuttatott levélben. 

 

Biztató szavak után elutasítás

Lapunk megkeresésére dr. Alexandru Lupşa elmondta:

– Március első felében kihallgatáson voltam Péter Ferenc megyei elnöknél, aki maximális megértést tanúsított, tudott a problémáról. Majd egy újabb találkozáson Paul Cosma jegyző elmondta, van rá lehetőség, hogy a január-április között az alapítvány saját büdzséjéből erre a célra elköltött pénzt visszakapjuk, sőt arra is, hogy az új szerződések megkötéséig ugyanazon törvény alapján a finanszírozás folytatódjon, legalább a 2016-os költségvetés szintjén. Ez elfogadható kompromisszum volt, biztatásként értelmeztük, hogy az állami szervek készülődnek az új szerződésekre, és meg fogjuk kapni a pénzt. Március 30-án jelen voltam a megyei tanács ülésén, ahol meg is szavazták a büdzsét a szociális szolgáltatásokra. Április elejére ígérték, hogy a szervezeteket be fogják hívni tanácskozásra. Mivel ez nem történt meg, április 6-án felhívtuk a gyermekjogvédelem gazdasági osztályát, és ott közölték, hogy levelet intéztek hozzánk. Április 10-én arról értesítettek, hogy a szerződésünk megszűnt december 31-én, és nincs többé együttműködés, nem lesz finanszírozás arra, amit mi eddig csináltunk. Az is szerepelt a levélben, hogy van egy kidolgozott szükségleti terv a 2017-es évre, majd azon terv alapján talán valamikor lesz egy szerződési kiírás, és majd akkor mi is jelentkezhetünk. Ha a szerződéskötésnek különféle jogi akadályai vannak, az érthető, az viszont nem érthető, hogy miért nem tájékoztattak. Január elején meg kellett volna mondani tisztán az érintett családoknak, hogy ne menjenek többé az Alphához ingyenellátásra, mert már azt nem tudjuk biztosítani. Április elején egy levélben hozzák a tudomásunkra, hogy az elmúlt három hónapban emberségből biztosított ellátás költségeiből egy lejt sem fogunk visszakapni. Három hónapja a megye által megbízott gyermekvédelmi igazgatóság nem foglalkozott ezekkel a személyekkel, sőt nem is  értesítette őket, hogy december 31. után megszűnt a szerződés az alapítvánnyal, és forduljanak hozzájuk a családok, hogy megmondják, hová kell menjenek, hogy továbbra is részesüljön a fejlesztésben a gyerekük – fejtette ki dr. Alexandru Lupşa, aki hangsúlyozta, nem az Alpha az áldozat ebben a helyzetben, hiszen az alapítványoknak semmiféle anyagi hasznuk nem származik az ilyen jellegű partnerségekből, hanem a sérült gyerekek és családjaik. Ezért próbáltak megtenni mindent annak érdekében, hogy az illetékesekkel közösen keressenek megoldást a családok gondjaira. Ha szociális téren nincs korrekt együttműködés és a problémák megoldására fókuszáló kommunikáció a magán- és állami szféra között, akkor sajnos a legelesettebbeken csattan az ostor. 

 

A nappali központ egyelőre nincs veszélyben

A jelenlegi krízishelyzetben a Kitartás központ egy része érintett, az ambuláns központ, ahová bizonyos rendszerességgel közel nyolcvan fogyatékkal élő gyerek járt be. A szülők behozták a gyerekeket, akik egyénileg kialakított fejlesztési programban részesültek. – Az évek során felépítettünk egy olyan munkacsoportot, amelyben pszichológus, pszichopedagógus, logopédus, kinetoterapeuta közösen, művészeti terápiával vagy állatokkal való terápia útján egyénre szabottan foglalkozik a gyerekekkel. Átlagban félévente felmérik, milyen eredményeket sikerült elérni, és ennek alapján változik a programstratégia, intenzívebb vagy kevésbé intenzív lesz a további aktivitás, de olyan is van, hogy a gyerekek oda fejlődnek, hogy kikerülnek az itteni programból és normál iskolába járhatnak. A kollégáim oda is kimennek, figyelemmel kísérik a gyereket, tartják a kapcsolatot a tanítókkal, hogy segítsék a gyerek beilleszkedését. Mert ez a végső cél, hogy akit lehet, integráljunk. Akit nem, azzal azt próbáljuk elérni, hogy legalább a saját ellátására legyen képes, hogy ne szoruljon a nap 24 órájában a család segítségére – magyarázta Lupşa doktor. 

 A nappali központ léte egyelőre nincsen veszélyben, ezt a marosvásárhelyi önkormányzat finanszírozza, és a működtetésére a maros- vásárhelyi tanács megszavazta idénre a havi 30 ezer lejes támogatást. Itt 17 rendkívül súlyosan sérült gyerekkel foglalkoznak, különleges járművel reggel elhozzák őket otthonról, délben hazaviszik, és a családot felszabadítják közel 8 órára, hogy a szülők tudjanak munkát vállalni. Tisztálkodást, étkezést biztosítanak itt számukra, illetve csoportos és egyéni fejlesztésben is részt vesznek az igen súlyos fogyatékkal élő gyerekek. 

– Sajnos esetükben a haladásra a remény pici, de ezek a gyerekek léteznek, sokan közülük felnőttekké válnak, és a család problémája megmarad. Ezen réteg esetében azon van a hangsúly, hogy a családot fel lehessen szabadítani valamelyest – fejtette ki. 

 

A fejlesztést végző szakemberek bérére nincs keret

Az alapítvány létrehozója és vezérigazgatója sajnálattal beszélt arról, hogy az évek során felépített kiváló szakembercsapatot, akik a Kitartás központba járó gyerekek fejlesztésén dolgoztak, nem tudják többé fizetni, ugyanis a program összköltségvetésének a hetven százalékát teszi ki a fizetésalap, ezt fedezte eddig az állami finanszírozás, ami január 1-jétől kiesett. A fennmaradó részt európai projektek, illetve szponzorok révén teremtették elő ahhoz, hogy működni tudjon a program. A támogatók óriási segítséget jelentenek, múlt évben 350 ezer lejt tudott az Alpha szponzoroktól begyűjteni. Vannak családok, akik más településen élnek, és nem tudták fedezni a közlekedéssel járó költségeket. Az alapítvány szponzorokon keresztül próbált segíteni nekik, akadtak cégek, akik családokat támogattak, például hogy Ludasról eljussanak Vásárhelyre a fejlesztő foglalkozásokra. 

A Kitartás központban 14 szakember munkálkodott a sérült gyerekek fejlesztésén, a finanszírozás megvonása nyomán közülük nyolc személynek fel kell függeszteni a munkaszerződését, hat szakember pedig vállalta, hogy még egy hónapig marad részmunkaidőben, ők a nappali központba járó gyerekekkel foglalkoznak. Viszont ez a bérköltség a továbbiakban az alapítvány saját büdzséjét terheli. – Ezek a szakemberek szívvel-lélekkel végzik a munkájukat, vállalták, hogy még egy hónapig fél normával maradnak és ellátják a gyerekeket fél fizetésért. Ezen felül természetesen vállalják a privát ellátást, mert erre is van licencünk, de kevés család engedheti meg magának, hogy egyórás foglalkozásra 45-50 lejt kifizessen. De felmerül, hogy ha meg is oldódna a finanszírozási probléma, ezek után hogyan várhatom el ezektől a kiváló szakemberektől, akik a legkorszerűbb módszerekkel dolgoznak, folyamatosan fejlesztik magukat, hogy maradjanak, amikor évről évre ennyire bizonytalan az állami finanszírozás? Javasoltam Paul Cosma jegyzőnek, hogy ha bizonyos akadályai vannak annak, hogy az új, 98-as törvény előírásait gyakorlatba ültessék, akkor az állami szektor alkalmazza a szakembereket, és fizesse őket mint saját alkalmazottakat. Mi szerződéses alapon átadnánk az infrastruktúrát, tehát ugyanezen a helyszínen foglalkozhatnának a gyerekekkel, a szülőket pedig nem érdekli, hogy ki fizeti a szakembereket, csak kapják meg ugyanazt az ellátást, mint eddig – ismertette a javaslatát a vezérigazgató, de nem kapott választ a megyei tanács illetékesétől. 

 

Mi lesz a gyerekekkel?

Megkeresésünkre az illetékes hatóságok meglehetősen szűkszavúan válaszoltak. A Maros Megyei Tanács sajtóosztályától érkező közlemény szerint a törvény értelmében a megyei önkormányzatok a bentlakó rendszerben működő szociális szolgáltatásokért felelnek, és az Alpha Transilvană Alapítvány által kínált szolgáltatások nem tartoznak a megye hatáskörébe. Továbbá leszögezik, hogy a szociális szolgáltatásokat szabályozó törvénykezést összhangba kell hozni a 2016. évi 98-as számú közbeszerzési tör-vénnyel, aminek alapján a megyei önkormányzatok kötelesek versenytárgyalás útján kiválasztani azokat a szolgáltatókat, amelyekkel majd szerződéseket kötnek. 

Stekbauer Andrea, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság ideiglenesen kinevezett vezetője kérdésünkre, hogy mi lesz a sérült gyerekekkel, lévén, hogy az Alphánál nem tudják őket többé fogadni, nem tudott választ adni. Mindössze annyit mondott, hogy a törvényt be kell tartani.