Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Csendesen ment el, ahogyan élt. Marosvásárhely művészeti életében ritkán hallatott magáról, az itteni pompás művészpalettáról mégis hiányozni fog az ő nagybányai fogantatású, napfényes tájképfestészete. Olykor kiállított derűs képeit kedvelték a tárlatlátogatók. Néha lapunkban is hírt adtunk róla. Két és fél esztendeje, március 8-i 94. születésnapján Trella Várhelyi Gyopár írt róla szép jegyzetet. Abból a köszöntőből közlünk most újra egy részletet.
„A kézdivásárhelyi születésű művésznő életútját a rajzolás iránti szeretet határozta meg. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán ismerhette meg Erdély kulturális, művészeti életét és nagy hagyományait, majd Nagybánya jelentette igazán vágyainak beteljesülését. Élete meghatározó időszaka a nagybányai festőkerthez fűződött, itt vált a természet szerelmesévé, ez a környezet biztosította tehetségének felszínre kerülését. Művészi hivatását pedig azután is folytatta, hogy nagybányai lakhelyét feladta, és 46 év után családjához közel költözött, Marosvásárhelyre. Művészi hivatását itt is folytatta, csodálatos képeket festett a Maros-parton és a Maros völgyében is. Legszebb munkái most is gyermekei és unokái lakásának falait díszítik. S mindez a szép már a dédunokák útravalója is egyben.”
2024. augusztus 29-én hunyt el szerettei körében. Legyen békés a pihenése.