Bosznia a srebrenicai mészárlás évfordulójára készül

Tízezren vesznek részt a szervezők szerint a héten tartandó srebrenicai békemenetben, amelynek három napja alatt a résztvevők azt a 110 kilométeres útvonalat teszik meg gyalog, amelyen a srebrenicaiak annak idején menekültek az 1995-ös tömegmészárlás elől.

 

A békemenet a Tuzla melletti Nezuk faluból indul szerdán. A menet résztvevői az ellenkező irányban járják végig azt az utat, amelyet a szerb csapatok elől Srebrenicából Tuzlába menekülő lakosság járt be egykor. A menet péntek este ér Srebrenicába.

Szombaton várhatóan mintegy 50 ezren – többek között 30 külföldi delegáció, köztük a magyar külügyminisztérium tagjai – vesznek részt a srebrenicai mészárlás 20. évfordulója alkalmából a várostól északra fekvő Potocari faluban kialakított központi emlékhelyen tartandó megemlékezésen, a szervezők a világ minden tájáról várnak vendégeket.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. A folyamatos kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra a Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Idén 136 újonnan azonosított áldozatot temetnek el, ezzel 6377-re nő az ide temetett áldozatok száma. A most azonosított áldozatok között 18 kiskorú van.

A srebrenicai vérengzés megosztja a két országrészből álló Bosznia-Hercegovinát. Míg az ország főleg bosnyákok és horvátok lakta részének, 

a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a vezetése gyásznappá nyilvánította július 11-ét, addig a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban még azt sem ismerik el, hogy húsz évvel ezelőtt népirtás történt a kelet-boszniai városban. A Bosznia-hercegovinai Föderációban viszont tavaly óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben minősítette népirtásnak a Srebrenicában történteket.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelőseinek tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladic egykori hadseregparancsnokot. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket „a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el”. Hasonló kijelentést tett júniusban Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is, aki úgy fogalmazott: kész arra, hogy lerója a tiszteletét a szerb erők által húsz évvel ezelőtt elkövetett mészárlás több mint 8 ezer bosnyák áldozata előtt. A szerb kormányfő azóta úgy módosította kijelentését, hogy csak azt követően dönt arról, elmegy-e a július 11-i megemlékezésre, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt London Srebrenicáról szóló határozattervezetéről. A dokumentum kedden kerül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, tartalmát eddig hatszor módosították.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúnak mintegy százezer halottja volt, és közel kétmillió ember kényszerült elhagyni otthonát. Srebrenica a nemzetiségi ellentétek, a mészárlás és az üldöztetés szimbólumává vált, amely még húsz évvel a történtek után is heves érzelmeket és reakciókat vált ki a szerbekben és bosnyákokban.