Borbély: Románia felkészült a schengeni csatlakozásra, a folyamat elindítása mára politikai kérdés lett
A Lordok Háza Román–Brit Baráti Társaság elnökével, Lord Davies of Stamforddal, valamint a Baráti Társaság tagjával, Lord Balfe-fel találkozott tegnap Bukarestben Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
A Lordok Háza Román–Brit Baráti Társaság elnökével, Lord Davies of Stamforddal, valamint a Baráti Társaság tagjával, Lord Balfe-fel találkozott tegnap Bukarestben Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Az egyeztetésen a két ország bővülő gazdasági kapcsolatáról, a továbbra is folytatódó ukrajnai konfliktusokról, ezen konfliktusoknak a Moldvai Köztársaságra való kihatásáról, az oroszországi beavatkozás következtében született EU-szintű megoldásokról és szankciókról, és a brit munkaerőpiac lehetőségeiről tárgyaltak.
„A Nagy-Britanniában élő, dolgozó vagy tanulmányaikat végző romániai állampolgárok komoly értéket jelentenek országunk számára. Csak nagyon kis százalékuk szorul szociális segélyre, többségük jól képzett szakemberként érkezik hozzánk, köztük orvosok, asszisztensek, építészek. Tehetséges emberek, akiknek a brit társadalom jó hasznát veszi. Másrészt, nálunk új tapasztalatokat is szerezhetnek, amelyeket aztán hazatérve, Romániában kamatoztathatnak. Tehát a szabad mozgástér kibővítésével mindenki nyer” – fogalmazott a találkozón Lord Davies of Stamford.
Elmondta, Nagy-Britannia örül annak, hogy Románia az Európai Unió és a NATO aktív tagja, és remélik, hogy hamarosan stabilizálódik a politikai helyzet a régióban. „A nemzetközi nyomásnak folytatódnia kell Oroszországgal szemben, a szankciók is szükségesek, különben azt az üzenetet adnánk át, hogy a nemzetközi megállapodások felrúgása nem jár következményekkel” – hangsúlyozta a Baráti Társaság elnöke.
A találkozón Borbély László kifejtette: Európa komoly geopolitikai átalakulásokon megy át. „Ebben a feszült a nemzetközi helyzetben, és figyelembe véve, hogy Brüsszelben két nap múlva aláírják a társulási szerződést Ukrajnával, Grúziával és Moldvával, mielőbb szükség van a régió politikai és gazdasági stabilizálására. Romániát azért is aggasztja az oroszországi nyomásgyakorlás, mert veszélyes precedenst teremthet. Ha egyes országok azt látják, hogy a diplomatikus, demokratikus eszközök megkerülése, a nemzetközi megállapodások megszegése nem jár szankciókkal, bátorságra kaphatnak, és újabb konfliktusok alakulhatnak ki. Tanulnunk kell ezekből az esetekből, és a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a konfliktus-megelőző intézkedésekre” – hangsúlyozta Borbély.
Románia Schengen-csatlakozására is kitérve, a Képviselőház külügyi bizottságának elnöke a brit elöljárók támogatását kérte ahhoz, hogy az ország csatlakozási folyamatában már idén előrelépések történjenek, hiszen, mint elmondta, Románia már 2011-ben minden csatlakozási feltételnek eleget tett. „Nagy hibát követ el mindenki, aki Románia schengeni csatlakozását politikai kérdésekkel köti össze. Választások mindig is lesznek az uniós országokban, de remélem, ez nem jelenti azt, hogy például a romakérdést folyamatosan eszközként használják fel az egyes pártok. 2011-ben, bár Románia már jól fel volt készülve a csatlakozásra, Hollandia, belpolitikai problémák miatt, megakadályozta azt, anélkül, hogy figyelembe vette volna a valós fejlődéseket” – hívta fel a figyelmet Borbély László.
A Román–Brit Baráti Társaság képviselői arról biztosították a külügyi bizottság tagjait, hogy támogatják Romániának a schengeni övezethez való csatlakozását.
