2020. július 10., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Bíró Zsolt beadvánnyal fordult a rádió vezetőségéhez, meghurcoltatásnak minősítve az ellene folyó „koncepciós eljárást”.

Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa, az SZNT marosszéki szervezetének elnöke szerdán sajtótájékoztatón két beadványt hozott a közvélemény tudomására, amelyekben azzal vádolja a rádió vezetését, nevezetesen Borbély Melinda főszerkesztő-helyettest, hogy cenzúráz, politikai ellenőrzést gyakorol, és megszünteti a „kényelmetlen” műsorokat. Őt pedig azért hurcolják meg, mert szerepet vállal a Székely Nemzeti Tanács tevékenységében. Ezért beadvánnyal fordult a rádió vezetőségéhez, meghurcoltatásnak minősítve az ellene folyó „koncepciós eljárást”.

Megkeresésünkre Borbély Melinda a következőket nyilatkozta:

– Szó sincs koncepciós eljárásról. Itt nem a Székely Nemzeti Tanács marosszéki elnökéről van szó. Arról van szó, hogy Bíró Zsolt elsősorban újságíró, másodsorban a közszolgálati rádiónak az alkalmazottja. És nálunk vannak bizonyos előírások, bizonyos szabályok, amelyeket be kell tartani. Szerintem el kell döntenie azt, hogy a mikrofonnak melyik végén óhajt lenni a továbbiakban.

A másik dolog az, hogy lehetetlen helyzetbe hozza saját magát is, ugyanakkor hitelteleníti az intézményt. Nem lehet az, hogy valaki valamiről elmondja a véleményét mint marosszéki elnök, s ugyanúgy meghallgatjuk mint újságírót. A kettő nem mehet egymás mellett.

A Periszkópot műsorrács-változtatás során vettük el Gáspár Sándortól, a Fogadóóra helyett pedig a Figyelő van, amit ugyanaz a szerkesztő csinál. Nem szeretném Gáspár Sándort belekeverni a témába, mert végül is nem ő panaszkodott, hanem Bíró Zsolt.

Ám azt furcsának tartom, hogy bár egy intézményben dolgozunk, Bíró Zsolt mégis mindent írásban közöl. Enyhén szólva azt is furcsállom, hogy a saját esetéről azt mondja, az nemcsak az ő ügye, hanem a romániai magyar újságírás ügye. Szeretném, ha konkrétan elmondaná, mi az, amit kifogásol, mi az, amit cenzúrának nevez. Benne van a szabályzatunkban az egyenlő távolságtartás: középen kell állnunk, nem szabad az egyik vagy a másik felet előnybe helyezzük. Természetesen, amikor azt hallom, hogy X támadja Y-t, akkor elvárom, hogy Y véleménye is megjelenjen.

– Önt azzal vádolja, hogy a férje az RMDSZ egyik legbefolyásosabb politikusa, ilyen szempontból nem lehet elfogulatlan, s nem biztosítható a szólás- és véleményszabadság.

– Elmondanám, hogy hírszerkesztőként kezdtem a rádiónál a pályafutásomat, miután a pedagógusi pályámat lezártam ’89-ben. Tehát ’90-től hírszerkesztőként dolgoztam, 2001-től vagyok főszerkesztő-helyettes, mind a román, mind a magyar, mind a német adás műsoráért felelek, műsorprogram-igazgató vagyok. Ami pedig a férjemet illeti, volt egy olyan periódus, amikor munkanélküli volt, amikor képviselő, amikor miniszter volt. Ezt a törvény nem tiltja. Amennyiben ez úgy lett volna, én lettem volna az első, aki felálltam és otthagytam volna a beosztásomat. A kisebbségi adásokért is felelek a közszolgálati rádiónál, ezt a funkciót pedig versenyvizsgával foglaltam el 2003-ban.

Arra kérem Bíró Zsoltot, mutasson rá konkrétan, mikor történt meg, hogy befolyásoltam egy kollégát. Ismétlem: nem az autonómia ellen beszélünk, egyszerűen munkaügyi kérdésről van szó, s ezt nem Borbély Melinda fogja megoldani, hanem a Román Rádió jogi osztálya, miszerint lehet-e egy újságíró ugyanabban az időben egy nem bejegyzett szervezetnek a helyi elnöke vagy sem.