Bonyha

Felújítás alatt a bonyhai polgármesteri hivatal

Állványokon szorgoskodó munkások, odalent építőanyag, betonkeverő és egy bejáratot jelző tábla – a bonyhai polgármesteri hivatal székhelyén ez a látvány fogadja az arra járót. 

Az önkormányzat az országos helyreállítási terven (PNRR) keresztül 2023-ban hívott le egy 2,5 millió lej értékű támogatást az épület felújítására és energiahatékonyságának növelésére. A versenytárgyalást tavaly bonyolították le, a konkrét munkálat idén nyáron kezdődött – tudtuk meg Ozsváth István-Csabától, a Kis-Küküllő menti község új alpolgármesterétől.

Az elöljáró elmondta: mivel a kivitelező alkalmazottjai jelenleg az emeleti részen dolgoznak, a hivatalos ügyeiket intéző lakosokat a földszinti helyiségekben fogadják. 

– Természetesen a felújítás megnehezíti a munkánkat, hiszen időnként elmegy a villany, internet és fűtés pedig jelenleg nincs az épületben, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy az ügyintézés minél zökkenőmentesebb legyen. A munkálat határideje 2026, a kivitelező megígérte, hogy igyekszik minél gyorsabban haladni. A legfontosabb, hogy a beruházás elkészültével egy korszerűbb, energiatakarékosabb és kényelmesebb épületben állhatunk a helyiek rendelkezésére – összegzett az alpolgármester. 

Épül a szennyvízhálózat, az ivóvízhálózat bővítése szünetel

Legutóbbi látogatásunkkor, tavaly márciusban a községet – Varga Edömér korábbi alpolgármester lemondása után – egyedül vezető Jors Ioan Alin polgármester két fontos pályázat sikeréről számolt be: az egyik az ivóvízhálózat bővítésére, a másik a szennyvízhálózat kiépítésére vonatkozott. 

– Mennyire érintették e jelentős projekteket a kormányzati megszorítások? – kérdeztük Ozsváth István-Csabát.

– A PNRR-program keretében megvalósuló szennyvízhálózat terén nincs fennakadás, a munkálat az idei nyár elején elkezdődött, és azóta is zajlik. Igyekszünk a helyi költségvetésből is támogatni a csatornázást, hogy minél kevesebb legyen a fennakadás, és a lakosok mielőbb élvezhessék a beruházás előnyeit. Az ivóvízhálózat bővítésére vonatkozó projekt jelenleg szünetel, mivel az Anghel Saligny-programot országos szinten leállították – tudtuk meg az alpolgármestertől.

Játszóteret terveznek a községközpontba

Az elöljárótól egyéb, folyamatban levő és tervezett munkálatokról is érdeklődtünk.

– Elsősorban szeretnénk befejezni az elmaradt községi utak aszfaltozását, a lakosság mindennapi kényelme szempontjából ez prioritás. Emellett folyamatosan dolgozunk kisebb fejlesztéseken, hogy a község minden települése minél élhetőbb legyen. Ami a nagyobb beruházásokat illeti: tervben van a bonyhai és a gógáni iskola, valamint a kundi és a leppendi kultúrotthon felújítása. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a községi terek újra élettel teljenek meg. Nagy szükség lenne a községközpontban egy parkosított játszótérre is, hinták ugyanis csak az óvoda udvarán vannak, a kisgyermekes családoknak így hétvégén be kell menniük a városba, ha az apróságok szabadtéri szórakozásra vágynak. Szeretnénk nekik egy kellemes és biztonságos környezetet kialakítani, és ennek érdekében pályázati forrást is készek vagyunk lehívni. Talán a helyi akciócsoporton (GAL) keresztül adódik majd erre lehetőség. Összességében az a célunk, hogy a község minden részén érezhető legyen a fejlődés, és a lakosok otthonosabban érezzék magukat az életterükben.

Beszélgetésünk végén arról kérdeztük Ozsváth István-Csabát, hogy mi motiválta arra, hogy felvállalja az alpolgármesteri szerepkört.

– Nem ambícióból, hanem felelősségtudatból tettem meg ezt a lépést. Községbeli vagyok, jól ismerem az embereket. Huszonkilenc évet dolgoztam a bonyhai iskolában mint karbantartó, pontosabban mint mindenes, hiszen például a tankönyvek és az ösztöndíjak kiosztása is a feladatkörömhöz tartozott. Mindig fontos volt számomra, hogy a közösség ügyei rendben legyenek. Amikor megüresedett az alpolgármesteri hely, felajánlották nekem, hogy foglaljam el a helyhatósági választások után, és hosszas gondolkozás után úgy döntöttem: megpróbálok ebben a tisztségben is segíteni mindenben, amiben csak tudok. 

– Mi volt az eddigi legnagyobb kihívás ebben a funkcióban? – kérdeztük az elöljárót.

– A hivatali ügyintézés részleteit elsajátítani, ez ugyanis egészen más, mint a mindennapi munka a tanintézetben. Nap mint nap sokat tanulok, és azt tapasztalom, hogy ha az ember őszintén, nyitottan és jó szándékkal áll a dolgokhoz, az emberek is partnerként viszonyulnak hozzá.

Helyi ízek, családias környezet 

Gasztropont nyílik a kundi sajtműhely mellett

Várhatóan egy hónapon belül hagyományos ételeket kínáló gasztropont nyílik a kundi sajtműhely mellett. A részletekről Varga István, a több mint kilenc éve működő különleges manufaktúra, és a megszületőben lévő új létesítmény tulajdonosa – régi interjúalanyunk – számolt be a minap.

– Mindig álmodoztam arról, hogy legyen egy kis vendéglátó-helyiségem, akkora, hogy négy asztalnál több ne férjen el benne. Tavaly részt vettem egy főzőshow-n, azután kezdett konkrétabb formát ölteni a gondolat, idén májustól pedig nekiláttunk az építkezésnek – mondta Varga István.

Mint ismeretes, a gasztropontok olyan családi vendéglátóhelyek, ahol helyi termelőktől, főként a saját gazdaságból, illetve bevizsgált – és lehetőleg nem nagykereskedésből vásárolt – nyersanyagból készülhet ebéd legtöbb 15 személynek. Az ötlet a néhai Ivan Patzaichin olimpiai és világbajnok kenustól származik, a kezdeményezést 2018-ban szabályozták jogilag, és azóta az ország több megyéjében működnek a helyben megtermelt alapanyagok értékesítését és a gasztronómiai hagyományok megőrzését segítő pontok.

– A tejtermékeket, a sajtot és a vajat természetesen mi fogjuk előállítani, és a kenyeret is magunk sütjük. Szezonális helyi hozzávalókból, helyi receptek alapján készítjük majd el a menüket, amelyekben az erdélyi magyar, szász és román gasztronómia találkozik. Mindenből a legfinomabb „elemeket” csípjük ki. Nem lakodalmakat akarunk tartani, hanem maradandó kulináris élményt szeretnénk nyújtani megfizethető áron a hozzánk betérőknek. A hely berendezése, például a régi porcelánok hozzájárulnak majd az egyedi atmoszféra megteremtéséhez – árulta el a kundi gasztropont megálmodója, aki maga fog főzni a vendégeknek. Varga Istvántól azt is megtudtuk, hogy az elsődleges célközönség a helyi lakosság lenne, illetve a sajtmanufaktúra rendszeres vásárlói. 

A vállalkozó tervei között egy ideje egy állatsimogató is szerepelt, ez a gasztropont részét fogja képezni. Valószínűleg jövőre készül el a gyereknépet minden bizonnyal elvarázsoló létesítmény, de ha az időjárás megengedi, már idén elkezdik kiépíteni.

Osztályélmény és céges csapatépítő a sajtiskolában

Varga István tavaly tavasszal indított be egy gyakorlati tudást élményszerűen kínáló sajtiskolát, a vállalkozótól erről is érdeklődtünk:

– Minden hónapban legalább egy csoport ellátogat hozzánk. Idén egy bukaresti és egy szebeni cég is tartott nálunk ilyen jellegű csapatépítőt, illetve egy segesvári és németországi diákokból és tanárokból álló csoportot is fogadtunk. Október vége felé két marosvásárhelyi osztállyal készítünk majd sajtot az úgynevezett zöld héten.

A sajtműhely legújabb „szüleménye” a görögszénás sajt, ami egy éve gazdagítja a felhozatalt. 

– Ez a sajtfajta nálunk nem túlságosan ismert, külföldön, főleg a német régióban azonban régóta készítik. A görögszéna nevű fűszernövénynek erős dióíze van, szerintem ebben is rejlik a népszerűsége. Kellett egy kis idő, amíg a vásárlóink megszokták, de egyértelműen bevált – összegzett a sajtkészítő. Varga István egy ideje a mozzarella készítését is kipróbálta, egy marosugrai partnernek szokta ezt kiszállítani.

– A gasztropont beindulásával a termékskálánk is bővül, több olyan friss terméket fogunk előállítani, amit nem lehet sokáig tárolni – tette hozzá Varga István.

Nőtt a diáklétszám a községben

Az osztályok szerkezete nem változott

A hét falut magába foglaló község óvodáiba és iskoláiba jelenleg összesen 575 gyermek jár, 22-vel több, mint a múlt tanévben – tájékoztatott Gyerkó Annamária aligazgatónő.

A növekedés oka az, hogy a külföldön – főleg Német- és Spanyolországban – dolgozó roma családok közül sokan jöttek haza ebben az időszakban, a gyerekeiket pedig a helyi tanintézményekbe íratták be. A csemeték felzárkóztatása nem mindig könnyű, ugyanis gyakran előfordul, hogy a kint tartózkodás alatt nem taníttatják őket a szülők. Az idegenből visszajövők rendszerint a román tagozatot választják, így a magyar osztályokat nem érinti a gyarapodás – tudtuk meg Gyerkó Annamáriától.

A községközponti iskola magyar tagozatára 17 elemista és 23 V–VIII. osztályos jár. A kicsikkel két tanítónő foglalkozik: az előkészítősök a másodikosokkal (2, illetve 7 diák), a harmadikosok a negyedikesekkel (5, valamint 3 tanuló) osztoznak a pedagóguson és a tantermen, első osztályosok nincsenek az idei tanévben. A felső tagozat szintén kettesével összevont osztályokkal működik: az ötödikesek a hatodikosokkal, a hetedikesek a nyolcadikosokkal tanulnak együtt, a vizsgatantárgyakat a végzősöknek külön tartják.

Anyanyelvükön még Gógánban tanulhatnak – egyetlen közös osztályban – a magyar kisdiákok. Az ottani elemibe 13-an járnak: négy előkészítős, egy-egy elsős, másodikos és harmadikos, valamint hat negyedikes. Felső tagozat csak román nyelven működik, a bonyhai magyar szakos tanár azonban választott tantárgyként heti két órában tart magyar órát a gógáni V–VIII.-osoknak.

Magyar óvodai csoport Bonyhán 14-es, Gógánban 24-es létszámmal működik. Dányánban szintén magyar anyanyelvű az óvó bácsi, Herbeth Szilárd – őt 2024. március 19-i lapszámunkban mutattuk be olvasóinknak –, a rábízott aprónép összetétele pedig vegyes: magyar, román és roma gyerekek is vannak köztük.

Az aligazgatónőtől azt is megtudtuk, hogy a Bolojan-féle szigorítások nem érintették a tanintézmények szerkezetét. Ami az oktatókat illeti, két szakképzetlen tanárnak csökkent az átszervezések miatt az óraszáma.

Gyerkó Annamária két, folyamatban lévő projektről is beszámolt. Az iskolaelhagyás megfékezésére irányuló PNRAS program keretében új bútorzatot kaptak a községbeli elemi osztályok, a kisdiákoknak kirándulásokat szerveztek, a bernádi, a kundi és a leppendi tanítók pedig két kurzuson vehettek részt. Az országos helyreállítási terven keresztül a bonyhai, a gógáni és a jövedicsi felső tagozatos osztályok bútorzatát újították fel, a modern padok, asztalok, szekrények mellett interaktív táblákkal és nyomtatókkal gazdagították az oktatási felszerelést.