Bolygónk energia-források nélkül maradhat

Az Európai Unió külpolitikai prioritásai és stratégiái, egy új európai szomszédságpolitika kialakítása, a klímaváltozás mint nemzetbiztonsági tényező, illetve a migrációs hullám hatékonyabb igazgatása voltak a fő témái idén a szeptember 5-6-án zajló Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) és a Közös Biztonság- és Védelempolitika (KBVP) parlamentközi konferenciának, amelyet az Európai Unió Tanácsának luxemburgi elnökségére való tekintettel ezúttal Luxemburgban szerveztek meg. 

Az egyeztetéseken – amelyeken többek közt Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke és Federica Mogherini, az EU első külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt – Románia részéről a képviselőház és a szenátus védelmi bizottságainak, az európai ügyekért felelős bizottságainak, illetve külügyi bizottságainak vezetősége vett részt.

Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, aki a Klímaváltozás mint nemzetbiztonsági tényező című panel keretében szólalt fel, elmondta: a fenntartható fejlődés terén idén két döntő magas szintű találkozóra kerül sor: a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célok szeptemberben kerülnek elfogadásra New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén, ezt követően pedig decemberben szervezik meg a párizsi summitot a klímaváltozás témakörében. 

„Nyilván most a menekültkérdés a legfontosabb, de nem szabad elfelejtenünk, ha Párizsban nem születik egy olyan megegyezés, amely hosszú távon is képes lesz megoldani a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a klímaváltozás következményeit, amelyek az egész emberiségre kihatással vannak, ha mi nem leszünk képesek mentalitást váltani, és kellő komolysággal kezelni a fenntartható fejlődés fontosságát, 40-50 év múlva, de talán még korábban, bolygónk energiaforrások nélkül marad, mi pedig egy szennyezett, élhetetlen világot hagyunk magunk után” – fogalmazott Borbély László Luxemburgban.

Elmondta, a társadalmi tudatosítás folyamatában a parlamenti dimenziónak fontos szerepe van, hisz nélkülük nem születhetnek meg a fenntartható fejlődésre vonatkozó döntések, törvények. „A társadalmaknak meg kell érteniük, hogy energiaforrásaikkal, természeti kincseikkel környezettudatosabban kell élniük, hiszen ez a folyamat stabilabb jólétet hozhat, kevesebben kényszerülnének menekültstátusba, és a demokráciák is megerősödnének. Épp ezért azt javasoljuk, hogy az Interparlamentáris Unión (IPU) keresztül minél hamarabb kezdődjön egy tudatos, lepésről lépésre történő tájékoztatása a nemzeti parlamenteknek.

A képviselőház külügyi bizottságának elnöke a menekülthullám kapcsán elmondta: kulcsfontosságú az országok közötti szolidaritás, és az is, hogy az országukat elhagyni kényszerültek megfelelő segítségben részesüljenek, de az EU szintjén figyelembe kell venni minden állam jellegét, egyetlen országra sem szabad ráerőszakolni semmit. „Az uniónak mihamarabb megoldást kell találnia a bevándorlók tekintetében, de előbb alaposan meg kell vizsgálni, hogy az egyes országok mennyire vannak felkészülve a befogadásra” – tette hozzá Borbély.