Bocskai Napok Nyárádszeredában

Komoly témákkal, vidám hangulatban

Péntek este vette kezdetét Nyárádszeredában a Bocskai Napok huszonnyolcadik ünnepségsorozata, amelyre a város önkormányzata és a Bekecs táncegyesület színes programsorozattal készült. 

Bocskai István bihari főurat, magyar államférfit 416 éve választották Erdély fejedelmévé Nyárádszeredában, a rendezvény nyitónapján rá és szellemiségére emlékeztek, hiszen hitvallása a ma élő embernek is iránymutató lehet. 

Az ünnepi eseménysorozatot a Bekecs néptáncegyesület nyitotta meg azzal a műsorával, amellyel a decemberben elmaradt hagyományos évzárót szerette volna pótolni, így néptánccsoportjai füzérműsorát ajánlotta a közönségnek. Elsőként a 2012-ben alakult, és töretlen kitartással dolgozó Apró Bekecs lépett színpadra nyárádselyei táncokkal, majd a Bekecs felnőtt-tagozata küküllőmentivel. A talpalávalót a kolozsvári Tokos zenekar húzta. Samu Etel Imola a Bartók Béla által 1914-ben gyűjtött, hangszerekkel újragondolt nyárádmenti dalokból adott elő Samu Janka Tímea citerakíséretével, a népdalcsokrot a Kis Bekecs együttes fellépése követte magyarpalatkai táncrenddel. Ezek után a csapat hat fiatal táncosától búcsúzott az együttes, akik az elmúlt tíz évben itt nőttek fel, fejlődtek a néptánc terén, és olyan közösségi élményekben volt részük, amit egész életükben magukban hordoznak. 

Színpadra lépett felcsíki táncokkal a Felső-Nyárád mente általános és középiskolás diákjaiból alakult Aranyos együttes, majd Mezei Tamás és Székely Réka mérai és bogártelki párossal örvendeztette meg a nézőket. A Tokos zenekar örkői cigánymuzsikáját követően a Bekecs felnőtt-tagozata búcsúzott a közönségtől kalotaszegi, bodonkúti kispolgári táncokkal.

A Covid nem üres beszéd

Szombaton délelőtt a városi könyvtárban mindennapossá váló, de érdekes témájú beszélgetésre került sor: a Covid-duma keretében Kányádi Orsolya az egy éve mindennapjainkat meghatározó járvány különböző vetületeiről faggatta a két meghívott szakembert, dr. Szederjesi Jánost, a Maros Megyei Klinikai Kórház igazgatóját, egyetemi docenst és dr. Sántha Ágnes szociológust, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának adjunktusát.

Egy évvel ezelőtt, a járvány kezdetén a fertőzésveszélyt valami távolinak látták az emberek, még áprilisban is a székelyföldiek csupán egyharmada tartott tőle, de ettől kezdve spirálszerűen jelent meg a társadalomban a valós félelem. A hazai egészségügy már az elején kritikus állapotban volt, hiszen nem volt erre felkészülve, egyik napról a másikra nem lehetett felszerelni a kórházakat, nem volt tesztelési kapacitás, és aztán az orvosi személyzet körében is megjelent a fertőzés, az intenzív terápiás részlegeken pedig 70 százalékos lett az elhalálozási arány. A nyár folyamán enyhült a járvány, de az ezt követő lazítási intézkedések nyomán még erősebb volt a második hullám. Az országos szintű szigorú intézkedésekre szükség volt – véli az orvos, aki elmondta: az egészségügyi dolgozók egyötöde átesett a vírusfertőzésen, és eddig mintegy 40 százalékuk oltatta be magát. A kezdeti helyzettel ellentétben ma már az enyhébb lefolyású betegséggel az emberek nem mennek kórházba, a gyorsteszteknek köszönhetően a fertőzést hamar ki lehet mutatni, és a betegek 90 százaléka meggyógyul. Országos szinten stagnál, megyei viszonylatban enyhén csökkent a fertőzések száma, naponta 50-100 új esetet jegyeznek. Az oltás viszont nem az elképzelt, optimális ütemben folyik, ennek ellenére mindenkinek ajánlják. A vírus évente egy-két új mutáción megy át, ezért a betegségből kigyógyultaknál is három hónap után ismét megjelenhet a fertőzés, az oltás viszont kilenc hónapig nyújt védettséget. Világszerte 28 féle oltóanyag létezik, hatásuk szinte ugyanaz, ahogy a nálunk használatos háromnak is – taglalta dr. Szederjesi János, hozzátéve, hogy az álhírekkel ellentétben a megyében végzett több ezer oltás után egyetlen komoly mellékhatást sem mutattak ki, és allergiás tünet is alig volt.

A járvány kitörésével együtt megjelentek a vírustagadók, összeesküvés-elméleteket gyártók, ma az emberek többsége várakozó állásponton van. Az oltás nem kötelező, de valószínűleg hátránya származik majd annak, aki ezt nem vállalja be. A járvány negatív gazdasági hatásai nyilvánvalóak, a társadalmi kapcsolatok nem érezték meg túlzottan a szigorítást: a nagy rendezvényeket betiltották, de a kis közösségekben megmaradtak a kapcsolatok, legfennebb az egyedül élő idősek sínylették meg az elszigeteltséget. A fiatalabb nemzedék könnyebben alkalmazkodott az új helyzethez, a távmunkához, a diákok az online oktatáshoz és annak eszközeihez, fejlődtek a digitális kompetenciák, tehát az eddig halogatott digitális oktatás bevezetésének megteremtődtek az előfeltételei, és a belföldi turizmus iránti kereslet is megnőtt a tavaly – mutatott rá a szociológus a járvány társadalmi hatásaira.

Vidámabban folytatták

Szombat este ismét ünnepélyesebb hangot ütöttek meg a művelődési ház színpadán fellépők: a Bocskai István Dalkar női kara ünnepi hangversenyével vezette fel az Udvarhelyi Néptáncműhely Kiáltó szó című, Kós Károly emlékére készült másfél órás táncjátékát.