2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ha nem pontosan 24 év telt volna el a rendszerváltás óta, akár gratulálni is tudnék az egészségügyi minisztérium és az egészségügyi szakmai és érdekvédelmi szervezetek szövetsége között december 12-én aláírt  egyezményhez. 

Ha nem pontosan 24 év telt volna el a rendszerváltás óta, akár gratulálni is tudnék az egészségügyi minisztérium és az egészségügyi szakmai és érdekvédelmi szervezetek szövetsége között december 12-én aláírt  egyezményhez. Az iratot Eugen Nicolăescu tárcavezető, dr. Vasile Astărăstoae, a Romániai Orvosi Kamara elnöke és Marius Sepi, a Sanitas szakszervezet első alelnöke látta el kézjegyével. A sajtóban megjelent hírek szerint a közösen deklarált cél: megállítani az orvoselvándorlást, a szaktárca honlapján közzétett – árnyaltabb – szöveg szerint pedig az együttműködés és az egészségpolitikai kérdésekben való egyeztetés. 
Huszonhárom év után azonban megmosolyogtató arról olvasni az egyezmény részleteiben, hogy a felek a romániai egészségügyi rendszer működési zavarait, problémáit kívánják beazonosítani és mindenki számára elfogadható megoldásokat akarnak találni, közösen dolgozni egyes jogszabályok kidolgozásán. És egymás ellen személyi támadást nem „követnek el” a sajtóban anélkül, hogy a témát ne beszélnék meg előzetesen. Hogy mindezek teljesüljenek, arról egy bizottság fog gondoskodni, melynek öt tagja a szaktárcát képviseli (élen a nagy ígérgetővel, magával a miniszterrel), öt tagja a kamarát, és jelen van a Sanitas alelnöke is. 
Nos, igazán nincs szükség bizottságalakításra ahhoz, hogy rájöjjenek, mitől nem működik megfelelően az egészségügy, miért távoznak külföldre tömegesen az orvosok és középkáderek. Mintha nem tudnák, hogy minden baj kútfeje a rosszul teljesítő gazdaság, a szerény GDP-ből még szerényebb rész juttatása az egészségügynek, 
a rendszer alulfinanszírozása minden szinten, miközben az a kicsi pénz is kifolyik a rendszerből,  elsősorban a közbeszerzési eljárások lyukas zsákján keresztül. Szomszédom, Piri néni kell felvilágosítsa a miniszter urat arról, hogy az alapellátás nem egészen jól „belőtt” korlátozásai miatt zsebből kell fizetni számos orvosi vizsgálatot, gyógyszert, hogy a laboratóriumi vizsgálatokra két hónap múlva jegyzik elő az akut beteget, avagy a beutalás során a páciensnek meg kell vásárolnia a gyógyszereit? A kórháznak ugyanis nincs se fogyóanyaga, se az éppen szükséges orvossága, de az orvosi gépek is folyamatosan „defektesek”, ezért a privát klinikákra irányítják nyíltan vagy burkolt célzásokkal – fizetésesen természetesen – a beteget. Miközben Nicolăescu arról tartott hangzatos kiselőadást év elején, hogy az állami egészségügyi intézményeket erősítik, a magánkórházaktól megvonják az indokolatlan finanszírozást.  Emlékeztetnünk kell a tárcavezetőt, hogy  ígérgetései ellenére sem „jött ki” a januárban prioritásnak nyilvánított  alapcsomag, sem pedig az egészségügyi kártyák, de az orvosi személyzet teljesítmény szerinti bérezése sem valósult meg, a „messzemenő átláthatóság a közpénz felhasználását illetően” pedig továbbra is csak utópia. 
Szóval ne most, egészségügyi menedzsment szempontjából ennyi elvesztegetett év után kezdjék el a „problémák beazonosítását”, mert azokat már régen minden polgár a bőrén érzi nap mint nap. Ne most ébredjenek rá, hogy 13 év alatt 14.000 (leírni is nehéz szívvel lehet), főként állami pénzen képzett orvos vonult ki a hazai egészségügyi ellátórendszerből és az országból, ezer lakosra számítva 2,4 orvos gyógyít. Inkább azon gondolkodjanak el, hogy miért készül hasonló lépésre a felmérések szerint az orvostanhallgatók 64 százaléka és az orvosok 60 százaléka?! Addig is, míg a fentiekre választ, megoldást kapunk, lehet továbbra is szemfényvesztősdit, bizottságosdit játszani, húzni az időt...

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató