Bioanalitikai előadások

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tiszteletbeli professzori címével kitüntetett dr. Kilár Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora volt a július 14-én kezdődött 15. Nemzetközi Bioanalitikai Szimpózium és Nyári Egyetem első előadója.

Dr. Gáspár Attila

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tiszteletbeli professzori címével kitüntetett dr. Kilár Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora volt a július 14-én kezdődött 15. Nemzetközi Bioanalitikai Szimpózium és Nyári Egyetem első előadója.

Gyors módszer az endotoxinok kimutatására

A pécsi egyetemi tanár, aki az Általános Orvostudományi Kar Bioanalitikai Intézetét vezeti, a lipo-poliszacharidokról tartott előadást. Ennek lényegéről nyilatkozott lapunknak:

– Az endotoxinok (lipo-poliszacharidok) a gram-negatív baktériumok egyik legfontosabb összetevői, amelyek nagyon sok fertőzést okoznak. A vérbe bekerülve olyan hatásokat fejtenek ki, amelyekre figyelni kell. Az egyik sajnálatos hatás a szepszis (vérmérgezés). Azt, hogy milyen bakteriális fertőzés érte a szervezetet, hogy egy műtét után a műtött felületre milyen hidrofób baktériumok tapadhatnak rá, s azok milyen endotoxinokat engednek ki magukból, fontos kérdést jelent. Ehhez próbálunk mi kétféle oldalról közelíteni, egyrészt az endotoxinok szerkezeti különbségét azonosítva és bemutatva. A szerkezeti különbözőség azért lényeges, mert azzal lehet a fertőzésben a szerkezeti hatást jellemezni.

Másrészt megpróbáltunk olyan új módszereket kifejleszteni, amelyekkel a sejtekből kiszabadult endotoxinokat rövidebb idő alatt közvetlenül azonosítani lehet. Az a tény, hogy a korábbi öt naphoz képest 30 perc alatt vagy egy órán belül megvan az eredmény, óriási előrelépés, öt nap alatt ugyanis meghalhat a szepszises beteg, ha nem kap megfelelő kezelést. Ha viszont egy napon belül elkezdődik, nagyobb lesz a fertőzés leküzdésének az esélye. Ez a két fő vonal, amivel a 15 éve folyó munkánkból eredően foglalkozunk. 15 évvel ezelőtt még nem vagy csak nagyon nehezen lehetett endotoxinokat látni, s most ott tartunk, hogy sejtből is közvetlenül ki tudjuk mutatni, ami jelentős előrelépést jelent. A másik az, hogy egyetemünk mikrobiológiai intézete a világ négy legnagyobb endotoxinbankja közé tartozik. Nem sok helyen van annyi endotoxin izolálva, amiből több százat sikerült elemezni is. A tömegspektrometriának az utóbbi évekbeli fejlődése is nagy segítséget jelentett. Az analitikai kémia, a mikrobiológia, a bioanalitika mind fontos szerepet játszott ebben – nyilatkozta Kilár professzor.

A gyógyszerek tisztasága

A kapilláris elektroforézis módszernek a gyógyszeranalitikai vizsgálatokra való felhasználásáról szólt dr. Gáspár Attila, a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéke docensének előadása.

– Ezek a vizsgálatok azért fontosak, hogy véletlenül se maradjanak olyan összetevők egy gyógyszerben, amelyek nem elég hasznosak, vagy akár mérgezőek is lehetnek. Erre a célra sokféle analitikai módszert lehet használni, amelyeket mindig fejleszteni kell, mert a kihívások egyre nagyobbak lesznek. A következő években, évtizedekben egyre nagyobb molekulákból állnak majd a gyógyszerek. Míg korábban kismolekulájú vegyületekkel is gyógyítottak, manapság egyre inkább fehérjealapú gyógyszereket kezdenek használni, amelyek molekuláinak mérete több százszor, ezerszer nagyobb, mint a korábbi években gyártott gyógyszerek esetében. Ezek vizsgálatához olyan, viszonylag új analitikai módszereket használunk, mint a kapilláris elektroforézis. Az előadásom arról szólt, hogy ezt a módszert hogyan lehet az említett fehérjealapú gyógyszerek koncentrációjának meghatározására, különböző módosulatainak az elválasztására használni, ami egyre gyakoribb a különböző gyógyszergyárakban – nyilatkozta dr. Gáspár Attila.