Berlin leállított egy oroszországi hadiipari nagyberuházást
A német kormány az ukrán válság miatt leállított egy 100 millió euró értékű oroszországi hadiipari beruházást, annak ellenére, hogy az üzletre nem vonatkozik az uniós fegyverembargó – írta hétfőn a Süddeutsche Zeitung.
A német kormány az ukrán válság miatt leállított egy 100 millió euró értékű oroszországi hadiipari beruházást, annak ellenére, hogy az üzletre nem vonatkozik az uniós fegyverembargó – írta hétfőn a Süddeutsche Zeitung.
A müncheni lap értesülése szerint a gazdasági minisztérium visszavonta a Rheinmetall technológiai hadiipari részlegének exportengedélyét, amelyet egy oroszországi lövészeti kiképzőközpont felépítéséhez adott ki az előző, konzervatív-liberális kormány.
A minisztérium utasítására már márciusban felfüggesztették a beruházást, a Süddeutsche Zeitung birtokába került dokumentum szerint pedig a tárca most végérvényesen visszavonta az engedélyt.
A lap szerint az eset precedensértékű és túlmutat az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciókon, hiszen azok nem vonatkoznak az idén augusztus 1. előtt megkötött hadiipari szerződésekre.
A Rheinmetall még 2011-ben nyerte el a 100 millió eurós megbízást egy évi, 30 ezer katona kiképzésére alkalmas szimulációs központ kialakítására a Nyizsnyij Novgorod térségében fekvő Mulinóban. A német cég a világ legmodernebb lövészeti kiképzőállomását tervezte meg az orosz hadseregnek, a beruházást az eredeti tervek szerint az idén fejezték volna be.
Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után, a hadiipari vállalkozások nagyjából 200 ezer embert foglalkoztatnak. A tavaly ősz óta kormányzó konzervatív-szociáldemok-rata nagykoalícióban a gazdasági minisztérium a szociáldemokratákhoz került. Sigmar Gabriel tárcavezető szerint fel kell tartóztatni az előző kormány idején kibontakozott trendet, az úgynevezett harmadik országokba – nem uniós tagországokba és nem NATO-tagállamokba – irányuló fegyverexport növekedését, és a hadiipari ügyeket nem gazdaságpolitikai, hanem kül- és biztonságpolitikai kérdésként kell kezelni.
