Belső lépcsők

Kerekes Gyöngyi marosvásárhelyi kiállításán

Marosvásárhelyen született, tehetsége itt csillant fel először és irányította figyelmét az alkotásra, szülővárosa közönsége azonban csak most, az Art Nouveau Galériában nyílt retrospektív tárlatának köszönhetően tekinthet be alaposabban Újvárossy Kerekes Gyöngyi művészetébe. A festő, grafikus vásárhelyi középiskolai, majd kolozsvári felsőfokú művészeti képzése után Nagyváradra került, ott teljesítette ki alkotói pályáját immár négy évtizede, és építi, bővíti, gazdagítja erőteljes tudatosságot sugalló, markánsan egyéni, sokszínű, meditatív életművét. Kiállítása a Belső lépcsők címet viseli, ez munkásságának egyik meghatározó, ars poeticának is beillő ciklusa, egy olyan, több összetevőjű, 2020-as keltezésű festmény, amely a színek, mindenekelőtt a lila bűvöletében mutatja föl a művésznő azon óhaját, „amire egész munkásságában törekedett: a harmónia, a békesség, a derű iránti vágy realizálását”.

Úgy vélhetjük, Kerekes Gyöngyi sorozatokban gondolkodik, életről, szellemiekről, hitről, világmindenségről, a lét különböző jelenségeiről, természetről, és aszerint bővíti, variálja, tágítja, szűkíti időben, térben, terjedelemben azokat, amilyen mértékben sikerül elemeznie, átgondolnia, kivetítenie magából az őt foglalkoztató problémákat, és nyilván amennyiben képileg megközelíthetőknek, kifejezhetőknek találja őket. Ez alkotói korszakait is behatárolja. Még négy másik is – Herbarium (1988-1991), Egyensúly keresése (1992-1994), Változások könyve (1997-1999), Spirituális kertek – Íriszek (2000-2017) – elénk tárul a galéria jól elkülönülő tereiben, relevánsan kirajzolva a kiállító művészetének sajátos arculatait. A nézők képekkel folytatott dialógusát kellő mederbe terelik azok az alkotói gondolatok, szándékok, amiket a művésznő önvallomásszerűen, finom érzékenységgel megfogalmazott és falra helyezett, de az se baj, ha a tárlatlátogató képzeletét más irányba viszik el a festmények, grafikák révén felidézett saját élményei, emlékei. Koloritban, formában, elvonatkoztatásban, elmélyülésben változatos impulzusokkal, ötletekkel ragad meg a látvány. A Herbarium a marosvásárhelyi gyermek- és ifjúkor természetélményeit, ösztönös, spontán megnyilatkozásait, a kövesdombi miliőt hozza hozzánk közelebb. Az Egyensúly keresése az emberi, művészi tudatosodás egy következő fokozatára emel, a korszak színeinek elkomorulása, a periódus drámaisága ellenére is egyfajta felszabadultságot közvetít. A Változások könyve a kínai bölcselet művészre tett hatását tükrözi. Amint Kerekes Gyöngyi jelzi is, a sorozat kompozícióinak témája a változás. A Ji King filozófia hatása arra a felismerésre vezette, hogy a világon az egyetlen állandó a változás. A kiállítás ezt a szellemi ráhatást is jól érzékelteti. S ha itt négyzetekből, hexagramokból indult ki az élmény, a következő ciklus a galéria emeleti terében az íriszt jelképező kör és annak szimbolikája köré fókuszál. Expresszív színek együttese hirdeti, a cselekvést helyettesítheti a meditáció.

Persze mindez a kiállításról tudósító krónikás leegyszerűsített, leszűkített sajtóbeszámolója, a hazatért vendég alkotásait látni, ízlelgetni kell. Egyetemes utalásokkal is alátámasztott, szakavatott, elemző méltatást Nagy T. Katalin budapesti művészettörténésztől hallhattunk a tárlatnyitón. 

Kerekes Gyöngyinek számos helyen volt már egyéni tárlata. Nagyváradon természetesen többször, de másutt is, például Vácott, Sopronban, csoportos bemutatkozásokon pedig Budapesten, Erdély nagyobb városaiban, és külföldön, Sevillában, Párizsban is kiállított. Műveit a váci és a nagyváradi múzeum, a Gyergyószárhegyi Művésztelep, a bukaresti Modern Művészeti Múzeum, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria őrzi. Ideje volt Marosvásárhelyen is kiállítania. A művésznő maga is így érzi, a megnyitó befejezésekor mondott rövid beszédében meg is köszönte a megméretkezés lehetőségét. Ajándékként hozta el képeit városa közönségének, reméli, hogy abból kiérződik hálája szülőhelye, konkrétabban alma matere, a vásárhelyi művészeti líceum iránt, amelyet az ország legjobb ilyen iskolájának tart. Növeli örömét, hogy az eseményen egykori tanárai közül is többen – Hunyadi László, Hunyadi Mária, Barabási Éva – és volt osztálytársak, művészkollégák is jelen voltak.