Befogták a somostetői nagyvadat

Felmérték a medvepopulációt

Április 5-én, szerdán a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztériumban sajtótájékoztatót tartott Tánczos Barna miniszter, Daniela Dracea, a szaktárca biológiai sokféleségért (biodiverzitás) felelős vezérigazgatósága vezetőjének társaságában. Bemutattak két szakintézet (egyetem) által készített medveállomány-felmérést, emellett a medvetámadások visszaszorításáért hozott intézkedésekről is tájékoztatták a sajtó képviselőit. A tájékoztatót online is követni lehetett. A téma aktuális, ugyanis kötődik ahhoz, hogy keddre virradóra sikerült befogni a marosvásárhelyi állatkertben azt az anyamedvét a bocsával, amelyik napok óta a Somostetőn kószált. Még egy vagy két medve visszatér, de valószínű, hogy ezeket is befogják és áthelyezik a hegyekbe. 

Exponenciálisan növekedett a medveállomány 

A felmérés egy országos medvevédelmi akcióterv keretében készült, amelyet pár évvel ezelőtt egy tusnádi konferencia nyomán kezdeményezett a szaktárca. Célja az, hogy a medvék élőhelyeinek pontosabb behatárolásával kövessék a medveállományt, biztosítsák a megfelelő életteret számukra, ugyanakkor megelőzzék a medetámadásokat. A tanulmány szolgálja azt a tudományos alapot, amelynek alapján meghozzák az ilyen irányú jogi és anyagi intézkedéseket, szükség esetén pedig kiegészítik, tökéletesítik a medvevédelmi jogi és adminisztratív lépéseket. Ez szolgál az oktató, tájékoztató tevékenységek alapjául is, amelyekkel szintén megelőzhetőek a már említett konfliktusok. A program költségvetése 10 millió euró. Ebből eddig felszerelték a brassói erdészeti és vadgazdálkodási állomás genetikai laboratóriumát. 

Elkészült a terepadatgyűjtést feldolgozó számítógépes program, megvásárolták a genetikai mintavételhez szükséges felszerelést, és begyűjtöttek 1200 mintát. Ezenkívül 1110 villanypásztort vásároltak és helyeztek ki a medvék által leginkább látogatott helyszínekre. Elkészült a brassói medvevédelmi és rehabilitációs központ megvalósíthatósági tanulmánya, és számos tájékoztató programot is támogattak az említett pénzösszegből. Azt tervezik, hogy mintegy 18.000-24.000 DNS-mintát vesznek és dolgoznak fel. A biológiai próbák (szőr és egyéb, a medvék által természetben hagyott minták) becserkészésére kutyákat képeznek ki, és továbbra is támogatást nyújtanak a villanypásztorok beszerzésére, felszerelésére. 

A felmérésben azt is kimutatták, hogy a medvehelyzet kezelésére vonatkozó, 2021-ben megjelent 81-es számú sürgősségi kormányrendelet óta jelentősen csökkent a medvelátogatást bejelentők száma. Míg 2021-ben országszerte 6266 alkalommal jeleztek medvetámadást a 112-es egységes sürgősségi hívószámon, addig ez a szám 2022-ben 3.473-ra csökkent. 2021-ben 105 alkalommal zavartak el medvét a lakott településekről, 2022-ben 339-szer. 2021-ben 9, 2022-ben 11 medvét fogtak be és helyeztek át más vidékre, ugyanakkor 2021-ben két, 2022-ben nyolc vadat lőttek ki. 2019 óta fokozatosan nőttek a medvetámadások miatti kártérítések. Míg 2019-ben 1611 dossziét nyújtottak be (a kifizetett érték összesen 436.215 lej), addig 2020-ban 1791 dosszié volt (5.431.724 lej értékben fizettek kártérítést), 2021-ben már 2766 iratcsomót állítottak össze (7.176.288,85 lej értékben), 2022-ben már 2490 ügyet rendeztek (8.451.806,3 lej), ez összesen 8658 kártérítési dosszié, amire négy év alatt 21.496.034,15 lejt fizettek az érintetteknek. A miniszter elmondta, hogy a mandátuma alatt a medvetámadások után járó károk kifizetésével napirenden van a minisztérium. 

Elhangzott, hogy a medvevédelmi program költségvetésében összesen 70 millió lejt különítettek el villanypásztorok vagy más hasonló felszerelések vásárlására. Ezekre az eszközökre vissza nem térítendő hitelként (100%-os támogatás) a természetvédelmi területek és a központi hatóságok által adminisztrált ingatlanok tulajdonosai, működtetői (maximum 5 millió lej), közigazgatási egységek (maximum 1 millió lej), jogi személyek (félmillió lej) és magánszemélyek (15 ezer lej) pályázhatnak. A programot a tervek szerint április végéig meghirdeti a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM), hogy mire a mezőgazdasági munkálatok elkezdődnek, még a „medveszezon” előtt tudják megvásárolni és felszerelni a villanypásztorokat az érintettek. 

A sajtótájékoztatón bemutatott legutóbbi felmérés alapján a vadon élő barna medvék száma Romániában 7536 és 8093 között lehet, átlagosan 11 egyed jut százezer négyzetkilométerre. Egyes térségekben a medvepopuláció sűrűsége jóval nagyobb az átlagnál, a nagyvad legkedveltebb élőhelye a Kárpát-kanyar. Hargita és Kovászna megye mellett Brassó, Prahova, Argeş és Bákó megyében okozott gondot a medvék jelenléte, de egyre több megyében és településen bukkannak fel az utóbbi időben. Összehasonlítva a legutóbbi, 2016-os medveállomány-becsléssel (5900 – 6500), Tánczos Barna szerint egyértelműen jelentősen megnőtt az állomány, és ezért is egyre többen jelzik a nagyvadak felbukkanását emberlakta területeken. A legtöbb bejelentés Hargita és Kovászna megyéből érkezik. A statisztikai adatok szerint 2016 és 2018 között emelkedett az incidensek és a sérülések száma. 2016-ban 17 incidens, ugyanannyi sérült volt, 2017-ben 29 medvelátogatás során 33-an sérültek meg, és egy haláleset is volt, 2018-ban 32 alkalommal találkoztak medvével, és 35-en sérültek meg, majd 2018-tól 2020-ig csökkentek ezek az értékek, illetve nőtt a halálos áldozatok száma. 2019-ben 29 incidens során 26-an megsérültek és 8 halálos kimenetelű támadás volt. 2020-ban 6 találkozás, ugyanennyi sérülés és egy halálos baleset, míg 2021-ben 41 medvetalálkozás során 41-en sérültek meg és négyen halálosan megsebesültek. 

A bemutatott felmérést kiegészíti majd egy genetikai tanulmány, amelynek alapján a minisztérium összeállít egy országos adatbázist, amelyet összehasonlítanak a medvepopuláció sűrűségéről készült felméréssel, a terepszemlén tapasztaltakkal, ami teljesebb és pontosabb képet ad a hazai medvehelyzetről. A miniszter hozzátette, létezik egy másik szaktanulmány, amelyet Brassóban 2022-ben mutattak be (erről lapunk is írt), a medvék viselkedését elemezte GPS nyomkövető rendszerrel (nyakörvvel), ami azt követte, hogy az áthelyezett medvék visszatérnek-e eredeti élőhelyükre, és érdekes adatokkal szolgált a nagyvadak vándorlásáról is. Ezeket is egybefoglalják. Újságírói kérdésre a miniszter elmondta, az erdészeti egyetemnek, illetve az erdészeti és vad-gazdálkodási kutatóállomásnak nagyon pontos mérési eszközei vannak, így ezek tudományos megalapozottsággal, a valóságot megközelítően állapítják meg az állományt. 

Az emberi élet és a javak védelme a legfontosabb 

– Nem elég utólag intézkedni, szigorítani kell az ember és a vad interakciójának csökkentését szolgáló megelőző intézkedéseket. Ha valaki meghalt a medvetámadás után, akkor késő az intézkedés. A medve vadállat, természetes élőhelyén kell védeni, és nem a faluban vagy a kukoricásban, számunkra az emberi élet védelme a legfontosabb. Az adatok tisztán igazolják, hogy 2016-tól napjainkig gyakoribb a medvetámadás, intézkedni kell – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Tánczos Barna, majd hozzátette: nemsokára közvitára bocsátják és a tervek szerint május 15-én aláírják az idei megelőzési kvótákat tartalmazó miniszteri rendeletet, amely 426 medve kilövését engedélyezné, tavaly 140 volt a kvóta. A kvótákat a bejelentések száma és a medvepopuláció sűrűsége szerint osztják majd szét megyénként, illetve a vadgazdálkodási alapok szerint. Ezeket a számokat tudományosan megalapozottan és racionális adatok szerint állapították meg, itt nincs helye a személyes véleménynek. A kvóta szerinti kilövésre vonatkozó szigorú rendelet a többi között a trófeavadászatot is megakadályozza. A kilövéssel elérhető, hogy a medvék élőhelyüknek megfelelően elérjék az optimális, stabil létszámot, és ezáltal is csökkenhető a nem kívánt látogatások száma. A felmérés alapján a miniszter elmondta: ahol a helyi önkormányzatok beavatkozhattak, visszaszorították a medvéket a lakott területekről. 

– A legújabb szaktanulmányaink azt mutatják, hogy 2016-tól, amióta megszüntették a beavatkozást, a medvepopuláció zavartalanul növekedett, ez is azt igazolja, hogy prevenciós és beavatkozási kvótára van szükség, vadásztársulásokra leosztva. Így nemcsak az orvvadászatot szorítjuk vissza, de azt a jelenséget is, amikor az állampolgár kereste a saját igazságát a nagyvaddal szemben, amely sokszor emberi életet követelt. A 2016 előtti időszakhoz képest világos szabályokat vezetünk be a kvóta kiszámításánál és a kilövésekre is. A vadásztársulatoknak a kilövéskor genetikai mintát kell venniük, az adott pontszámot meghaladó kapitális hímmedvék nem lőhetők ki, és szigorú jelentéstevési kötelezettséget vezetünk be a kilövések pontos nyomon követésére. A felmérés azt is bizonyítja, hogy a barna medve nincs veszélyben, biztosított a fennmaradása, tehát Románia eleget tesz az uniós vállalásainak, de az egyed létszámának a felügyeletére is szükség van.

Azt is elmondta, hogy ne adjanak a romániai hatóságoknak tanácsot olyan tagállamok, ahol több évtizeddel ezelőtt kiirtották a medvét, és nem is akarják a területükön e nagyvadat, ugyanis a romániai minisztérium több uniós államnak is felajánlotta, hogy áthelyeznek medvéket, de mind elutasították az áttelepítést. 

A bemutató ismertetése után a miniszter válaszolt a teremben levő médiaintézmények képviselőinek. Néhány adat és felmérési módszer pontosítása mellett elmondta, hogy a minisztérium – a tudományos felmérések alapján – azon igyekszik, hogy elsősorban megelőzze az ember és az állat közti konfliktust, csökkentse a veszélyhelyzetet. Továbbra is előfordulhat, hogy találkoznak a turisták az erdőben medvével, és számítani lehet arra is, hogy a könnyebben szerezhető élelemért a medvék bejönnek az erdőből a településekre. Hozzátette, módosítják a természetes élőhelyek védelmére vonatkozó 57-es számú minisztériumi rendeletet, amelyet nemrég egészítettek ki, ugyanis a közvitát követően több mint 400 oldalnyi javaslatot tettek különböző személyek, szakhatóságok. Ebben megszigorítják a büntetést azoknak, akik engedély nélkül etetnek és a természetes élőhelytől eltérő helyszínre csalják a vadállatot (átszoktatják); továbbá pontosan szabályozzák a turisztikai célú medvelesek kihelyezésének és üzemeltetésének a feltételeit is. 

Tánczos Barna azt is hangsúlyozta, hogy más európai országoktól eltérően a medvék jelenléte az ország természeti sokszínűségének kincse, a szaktárca azon igyekszik, hogy tudományos módszerekkel találja meg az egyensúlyt a szakszerű vadgazdálkodással a medve és az ember élő-, illetve lakóhelyének a megóvására.