Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2024-01-03 13:00:00
Nemrég hozták nyilvánosságra azt a beadványt, amelyben több környezetvédő és civil agrárszervezet azt kéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, hogy a 2023–2027-es európai uniós finanszírozási ciklusban ne változtassa meg a környezetkímélő mezőgazdálkodásra vonatkozó programcsomagok feltételeit. Az öt szervezet képviselői (Milvus Csoport, Eco Ruralis egyesületek, az ADEPT Transilvania Alapítvány, a WWF és a ROMAPIS) elsősorban azt kifogásolják, hogy az új feltételekkel kevesebb területre igényelhető ilyen támogatás, mint a korábbi, 2014–2020-as ciklusban, és az új feltételek miatt sokan lemondanak a támogatásról.
Konkrétan azt szeretnék, hogy a minisztérium ideiglenesen még egy évvel hosszabbítsa meg a jelenleg érvényben levő (2014–2020-as ciklus) agrár-környezetgazdálkodási intézkedések alkalmazását, és egy évvel halassza el az új, 2023–2027-es uniós ciklusra érvényes környezetkímélő mezőgazdálkodásra vonatkozó (ún. agro-mediu – agrárkörnyezeti) csomagok életbe léptetését. A minisztérium tavaly élt ezzel a joggal, és arra hivatkozva, hogy Románia még nincs felkészülve az új feltételek alkalmazására, kérte az Európai Bizottságot, odázza el az új feltételek alkalmazását, amit meg is tettek. Az aláíró természetvédelmi és gazdaszervezetek azt is jelezték, hogy az elmúlt két évben több javaslattal fordultak a minisztériumhoz, de süket fülekre találtak. A szaktárca még mindig nem dolgozott ki egy olyan rendszert, amely hathatósan hozzájárulna az előnyös mezőgazdasági gyakorlatok megtartásához, a mezőgazdasági területek ökoszisztéma szolgáltatásainak megőrzéséhez vagy az agrár-biodiverzitást megőrző területek csökkenésének megállításához. Az új pályázati rendszerben jelentősen csökkentették a magas természeti értékkel rendelkező gyepterületeket. A korábbihoz viszonyítva indokolatlanul 270 község 673.000 hektárnyi területét vették ki ebből a besorolásból, így aki korábban pályázott és kapott támogatást arra, hogy környezetkímélően gazdálkodjon, elesik a támogatástól, rosszabb esetben pedig vissza kell fizesse a hosszú távra kapott támogatást. A pályázati kiírás feltételei szerint ugyanis öt évig kell környezetkímélően gazdálkodjon az a gazda, aki támogatásban részesül. Abszurdumnak tartják a környezetvédő szervezetek, hogy az ilyen területen a gazdák nem használhatnak traktort, ami nagyobb parcellák esetében lehetetlenné teszi a munkát, és az is furcsa, hogy nem végezhetnek mezőgazdasági munkát július 1-ig (a 9.2.-es csomag esetében; 326 000 ha), illetve augusztus 1-ig (a 3.1-es csomag esetében, 347 000 ha). A beadványt megfogalmazók azt is kifogásolják, hogy bár lejárt az év, és gyakorlatilag 2024. január elsejétől kellene alkalmazni az új normákat, még nem dolgozta ki a minisztérium a környezetkímélő agrárcsomagokra vonatkozó rendelkezéseket. Továbbá megszűnnének a túzok, a haris és a kék vércse életterének védelmét eddig segítő programcsomagok is. Azért is kérik a halasztást, hogy a feltételeket szakértők bevonásával, valós információk alapján, felmérésekre alapozva, „életszerűen”, megvalósítható módon dolgozzák ki a minisztérium alkalmazottai. Amennyiben módosulnak a környezetvédelmi gazdálkodásra vonatkozó feltételek, a beadványt aláíró szervezetek szerint több tízezer gazdálkodó családot érintenek hátrányosan az új szabályok, mivel teljesen meg kell változtatniuk a területeik kezelését, illetve sok helyen teljesen elesnek a támogatástól és az ebből származó jövedelemtől is. A következő elérhetőségen lehet csatlakozni az aláírókhoz: https://www.peticiok.com/tamogatom_a_pns_koalicio_nyilt_levelet
Bordi Kacsó Zsolt, a Maros Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) aligazgatója jogosnak tartotta a beadványban megfogalmazottokat. Lapunknak elmondta, megyénkben is nagyon sok gazdát érint ez az intézkedés, Hodos, Gernyeszeg, Nagyernye, Bükkös és Marosszentgyörgy kikerül a támogatásra jogosult települések listájáról. A romániai feltételekhez viszonyítva hosszúnak tartja az ötéves elkötelezettségi időt, ezért is lenne jogos még egy évet halasztani az új szabályok alkalmazását. A 3-as programcsomag keretében hektáronként 310, míg az 1-es alapján 147 eurót fizetnek a gazdáknak, ami jelentős anyagi forrás számukra. Azonban arra való tekintettel, hogy az Európai Bizottság elfogadta Románia mezőgazdasági stratégiáját 2027-ig, amelynek alapján meghatározták az új feltételeket, nem valószínű, hogy sikerül újabb hosszabbítást kieszközölni. Bármilyen módosítást csak az Európai Bizottság hagyhat jóvá, és ez a romániai minisztérium és a brüsszeli bürokraták közötti tárgyalások eredménye kell hogy legyen. Ha eddig ez a kérdés nem merült fel, több mint valószínű, hogy – bár jogosak a természetvédelmi szervezetek kifogásai – ezeket ezúttal sem veszik figyelembe a döntéshozók.