Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Július 30-án megnyílt a Barcsay mester és tanítványai (Balogh László, Deim Pál, Konok Tamás) című vándorkiállítás Budapesten, a Fiumei úti sírkertben található Nemzeti Emlékezet Múzeumában.
Barcsay Jenő 120 évvel ezelőtt született Erdélyben, a Mezőségen, Katona községben. 1910-ben került Kolozsvárra, a következő évben Szamosújvárra, majd a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba. Főiskolai tanulmányait 1919 és 1924 között végezte Budapesten Vaszary János és Rudnay Gyula növendékeként. 1926-27-ben Párizsban, 1929-30-ban Rómában dolgozott ösztöndíjasként. Első gyűjteményes kiállítását 1922-ben rendezte az Ernst Múzeumban. Barcsay 1945 és 1970 között tanított a Magyar Képzőművészeti Főiskolán anatómia és szemléleti látszattan tanárként. Pedagógiai munkásságának tanulságait foglalta össze a több idegen nyelven is megjelenő Művészeti anatómia és Ember és drapéria című könyveiben, melyek meghozták számára a világhírnevet is.
1929-től nyarait Szentendrén töltötte, ahol az ódon hangulatú kisváros főleg barokk kori építészeti emlékeivel, szelíd hajlatú dombjaival festészetének egyik kiapadhatatlan ihlető forrása lett. Kezdetben monumentális hatású figurális képeket, később a konstrukciót erősen hangsúlyozó tájképeket, majd geometrikus absztrakt kompozíciókat festett. Barcsay Jenő élete végéig festett, alkotott, 88 éves korában hunyt el. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.
A rá emlékező kiállítást augusztus végéig lehet megtekinteni a Nemzeti Emlékezet Múzeumában.