Az orosz felsőház támogatja a Krím csatlakozását Oroszországhoz
Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre – jelentette ki Valentyina Matvijenko felsőházi elnök pénteken Moszkvában, a krími parlament küldöttségét fogadva.
Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre – jelentette ki Valentyina Matvijenko felsőházi elnök pénteken Moszkvában, a krími parlament küldöttségét fogadva.
Valentyina Matvijenko „bátor, férfias tettnek” nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki „elvi döntését” az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, s az erről március 16-ra kiírt referendumról. A felsőház elnöke a sajtó számára nyilvános tárgyaláson többször is elragadtatásának adott hangot, hogy a krími vezetés a kijevi fenyegetések ellenére vállalni merte ezt a döntést.
A Szövetségi Tanács szenátorai nagy tapssal fogadták a Vlagyimir Konsztantyinov parlamenti elnök vezette krími küldöttséget, ahogy később szinte minden megszólalásukat is a találkozón.
Matvijenko megismételte a Kreml álláspontját, miszerint az új ukrán vezetés törvénytelenül jutott hatalomra. Azt állította, Ukrajnában nincsenek meg a feltételek a tisztességes és törvényes választások megtartásához. A megfélemlítés és erőszak, a Viktor Janukovics elnök vezette korábbi hatalom embereinek üldözése közepette nem lehet legitim választásokat tartani – mondta.
Matvijenko szerint ugyanakkor a krími népszavazás átlátható és tisztességes lesz, erről az ottani vezetés gondoskodni fog. Az orosz parlament megfigyelőket küld a Krímbe a referendum ellenőrzésére. Egyúttal bejelentette, hogy követelik a kijevi főtérnél (a februári tüntetések csúcspontján) történt gyilkosságok független nemzetközi kivizsgálását.
Matvijenko azt is hangoztatta, hogy nem akarnak háborút Ukrajnával. (A felsőház a múlt szombaton hagyta jóvá az orosz elnök kérését, hogy bevethesse a fegyveres erőket Ukrajnában az ott élő oroszok védelmében.)
Konsztantyinov a sajtónak azt mondta, „ennyire még sohasem volt egységes a krími parlament abban, hogy a krími autonóm területnek mielőbb csatlakoznia kell Oroszországhoz”. Az orosz származású krími politikus azzal indokolta a terület státusáról eredetileg május 25-re kitűzött népszavazás előbbre hozatalát, hogy attól tartottak, „a kijevi hatalom addigra leszámol velük”.
Hangsúlyozta, hogy az ukrán központi választási bizottság (CVK) nem tudja megakadályozni a krími hatóságokat a népszavazás megtartásában. Kijevben a CVK elnöke közölte, hogy nem engedélyezik a hozzáférést a krími és a szevasztopoli választók adatbázisához. A krími parlament elnöke elmondta: biztosak döntésükben, amely szerinte a történelmi igazságosságot szolgálja azzal, hogy az 1954-ben „egy zsák krumpliként” Ukrajnának ajándékozott Krím félsziget visszatér Oroszországhoz.
A Konsztantyinov vezette küldöttség előzőleg az orosz dumában tárgyalt. Szergej Nariskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának „szabad és demokratikus” döntését. Szergej Zseleznyak, a törvényhozás alsóházának alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt (JeR) vezetőségi tagja pedig közölte, hogy amint megszavazzák a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását, a lehető legrövidebb idő alatt biztosítani fogják a krími lakosságnak, hogy az Oroszországi Föderáció állampolgáraival egyenlő jogokat élvezhessenek.
Konsztantyinov egy meglepő kijelentést is tett a találkozón. Azt mondta, a krími népszavazás után „mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz”. Remélte, hogy „megjelenik Ukrajnában az új Bohdan Hmelnyickij (17. századi ukrán uralkodó és hadvezér), aki újraegyesíti a két hatalmas országot, amely nem tud egymás nélkül létezni”.
