Az örök színésznő

Szinte teljes telt házas érdeklődés jelezte, hogy Erdély egykori színészóriásairól nem feledkezett meg az utókor. Közülük – szerencsére – néhányan még közöttünk vannak, és ez alól Marosvásárhely sem kivétel: itt él Mende Gaby színművésznő, a néhai Tompa Miklós felesége, Tompa Gábor édesanyja.

Fotó: Antal Erika

Szinte teljes telt házas érdeklődés jelezte, hogy Erdély egykori színészóriásairól nem feledkezett meg az utókor. Közülük – szerencsére – néhányan még közöttünk vannak, és ez alól Marosvásárhely sem kivétel: itt él Mende Gaby színművésznő, a néhai Tompa Miklós felesége, Tompa Gábor édesanyja. Az elmúlt évek során vele készített interjúk sorozata mára beszélgetőkönyvvé állt össze, a Szucher Ervin jegyezte kötet a nagy erdélyi színművészekről szóló Prospero Könyvek sorozat keretében jelent meg. E kiadványt mutatták be hétfő délután az egykori Székely Színháznak is otthont adó Kultúrpalota kistermében.

A megjelenteket Csegzi Sándor üdvözölte, aki elmondta: a könyv a vásárhelyi színjátszás történetének egy részét is magában hordozza. Marosvásárhely a művészetek és a tudományok városa, amelyben a két Bolyai munkássága példaképként, értékrendszerként áll előttünk. Mende Gaby ezen értékek között végezte úgy hivatását, élte meg művészetét, hogy szerénységét mindvégig megőrizte.

Kovács Levente rendező, a kötet méltatója hozzátette: – A könyvbemutató helyszíneként keresve sem találhattak volna jobb helyet a Kultúrpalotánál, amely számos marosvásárhelyi számára mindmáig A Színházat jelenti. A Nemzeti Színház kopár, jellegtelen téren áll, és sokáig szervetlen volt a nézők számára. Ráadásul eltűnőben van az a szemlélet is, miszerint a színház alapja a színész. Vásárhelyen a színészeket ismerték, tisztelték, megbecsülték. Ma már ez sem így van, holott világszinten az esetek kilencven százalékában a színészért mennek színházba, moziba az emberek. Ezen könyvbemutatóval visszatekintünk a Székely Színház nagy korszakára, amelynek utolsó éveiben érkezett Mende Gaby Marosvásárhelyre. Szerencsére még vannak közöttünk olyan színészóriások, akiknek életműve máig fennmaradt egy olyan korszakból, amelyre egyre kevesebben emlékeznek. És megszületett a kötet, egy összerdélyi munka eredménye: erdélyi, akárcsak Mende Gaby, aki számos hazai színpad vendége volt. A könyv előszavát én írtam, ezt követi a hosszú beszélgetés, amelynek keretében a ravasz kérdező beszélget a nagy mesélővel, majd a pályatársak vallomásai következnek, illetve részletek korabeli színikritikákból. Sajnos, az alakítások csak emlékeinkben élnek, a színész művészete a legmulandóbb. De szép is, mert a találkozás a nézővel megismételhetetlen. Ezek a könyvek jelzik, hogy szeretnénk a színészeinkből megőrizni valamit. Mende Gaby szerepeinek felsorolásából kitűnik az életmű hihetetlen gazdagsága, a képgaléria pedig igen szép, nagyon jó minőségű fotókból áll, amelyeken feltűnnek a pályatársak is – mondta Kovács Levente, majd Az örök színésznő című előszavából olvasott fel egy részletet.

Kárp György színművész Mende Gabyt méltatta. Saját élményeit, emlékeit, a közös előadások fogadtatását, a Székely Színházban szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Számos anekdotával gazdagított beszédében elmondta, Mende Gaby nemcsak nagyszerű színésznő volt, hanem kitűnően táncolt és énekelt is. Remek partner volt a színpadon, a kollegiális viszony az idők folyamán szoros baráti kapcsolattá alakult. A Kovács Levente által rendezett Emlékek kávéháza című előadást a színház 170 alkalommal játszotta, a Csalóka szivárvány pedig hat évig volt műsoron.

A kötetről szólva Szucher Ervin elárulta, csaknem tíz éve kezdték el a beszélgetéssorozatot. – Nagyon szép tíz év volt, amelynek kezdetén Demény Péter bízta rám a megtisztelő feladatot, hogy vállaljam el az interjúkötet elkészítését. A beszélgetések visszavarázsolták a gyermekkoromat, ifjúkoromat. Időutazás volt, amely visszavezetett abba a színházba, amelyben a színészek nem káromkodtak, de ékesen beszélték a magyar nyelvet és nem kellett meztelenre vetkőzniük ahhoz, hogy megmutassák szépségüket. Csodálatos volt, ahogy felelevenedtek produkciók, például Krúdy Vörös postakocsija. A heti egyszeri „randi”, amikor az interjúkat készítettem, számos emléket visszaidézett, és nagyon örvendek annak, hogy e szép sorozat egyik szerzője lehettem.

Az est végén Mende Gaby állt a mikrofon mögé. Eleganciája, elmúlt időket, életérzéseket idéző tartása egy rég letűnt korszak visszahozhatatlannak ítélt pillanatait varázsolta a kisterem színpadára, míg elszavalta a magyar líra egyik legcsodálatosabb alkotását, Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című versét, valamint a Német zsoldosdalt Faludy György fordításában.