Az izraeli megszállás megfojtja a palesztin gazdaságot
Bemutatta a „megszállt palesztin területek” gazdasági helyzetéről készült 2013-as jelentését az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerdán Kairóban; a riport szerint az izraeli politika „megfojtja” a palesztin gazdaságot.
Bemutatta a „megszállt palesztin területek” gazdasági helyzetéről készült 2013-as jelentését az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerdán Kairóban; a riport szerint az izraeli politika „megfojtja” a palesztin gazdaságot.
Az UNCTAD palesztin nép támogatására szakosodott részlegének vezetője, Muataszem al-Akra hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem tér ki a július 8-án kirobbant, héthetes gázai válság következményeire. Ugyanakkor kijelentette, hogy a palesztinok életkörülményei 1967 óta a legmélyebb szintre süllyedtek már a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt.
Akra elmondta, hogy a jelentés készítése idején a Gázai övezetben élők 80 százaléka szorult nemzetközi humanitárius segélyre. Az övezet gazdasági növekedése a 2008-as és a 2012-es gázai konfliktus között 26 százalékos volt, 2013-ra azonban 4,5 százalékra esett vissza az enklávé szárazföldi és tengeri határainak több mint hét éve tartó blokádja miatt.
A szudáni diplomata rámutatott, hogy a gázai munkanélküliség 2013-ban 36 százalékos volt. Akra arra figyelmeztetett, hogy Gázában és Ciszjordániában egy egész generáció nő fel megfelelő képzés és mindenfajta jövőkép nélkül, aminek beláthatatlan következményei lesznek a palesztin társadalomra nézve.
A gázai gazdasági válság enyhítéséhez jelentős nemzetközi anyagi és infrastrukturális segítségre van szükség – hangsúlyozta az UNCTAD képviselője. Szerinte az első lépések közé tartozik az övezetet körülvevő blokád teljes feloldása, továbbá egy repülőtér és tengeri kikötő létrehozása. A gazdasági túléléshez ezenkívül nélkülözhetetlen a Gázai övezet, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem közti kapcsolat biztosítása. A jelentés szerint rohamosan terjed a szegénység a palesztin területeken, ahol csak minden negyedik ember tudja teljes mértékben biztosítani élelmiszer-ellátását.
A kilencvenes években kötött oslói megállapodás értelmében Ciszjordániát három részre osztották, amelyek legnagyobbika teljes egészében izraeli adminisztratív és katonai fennhatóság alatt maradt. Akra szerint a Ciszjordániának mintegy 62 százalékát magába foglaló „C” régióban lévő zsidó teleptömbök és az azokat összekötő, a területet egymástól elválasztott szigetekké alakító infrastruktúra megfojtja a palesztin gazdaságot és a kétállami megoldás megvalósításának lehetőségét.
