Az ipar 4.0, avagy a negyedik ipari forradalom

 Napjainkban lassan már a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, gyakorlatilag mindennapi életünk szerves részét képezi, legyen szó egy internetes reklámról vagy akár egy egyszerű Google-keresésről, ezeket a szolgáltatásokat mind-mind algoritmusok támogatják. De mi a helyzet az iparral? Az első ipari forradalom során a víz- és gőzhajtású berendezések alkalmazása hozta el az ipari termelés robbanásszerű növekedését, majd ezt követték az elektromos gyártósorok a második ipari forradalom során a 19. század végén, aztán következett a harmadik ipari forradalom: a ’70-es évektől az automatizált, számítógép vezérelte gyártás megjelenése hozta el a termelőipar rohamos fejldődését. Manapság az internet, a mesterséges intelligencia és a hálózatalapú összeköttetések integrálása az ipari technológiákba jelenti a zöldebb, hatékonyabb termelés és az ergonomikusabb munkakörülmények irányába a megoldást.

 A negyedik ipari forradalom nyújtotta lehetőségekbe engedett betekintést a németországi RWTH Aacheni Egyetem három hetet felölelő képzése, amely széles körű, változatos kurzuskínálatával próbált minél behatóbb képet adni arról, hogy merre tart a termelőipar, milyen technológiák szükségesek egy üzem ipar 4.0 szintű modernizálásához, illetve milyen akadályokkal néz szembe az ipar ilyen irányú fejlődése. Az egyik legfontosabb cél a teljes összekapcsolhatóság, ahol a gyártási szinttől a felső vezetői szintig valós idejű információáramlás megy végbe. A végtermék jóval gyorsabb döntéshozatal, problémamegoldás, illetve a gyorsan változó trendekre való adaptálhatóság.

 A képzés több különböző modult foglalt magába. Az egyik fő téma az Internet of Things (IoT), más néven a dolgok internete volt, mely lehetővé teszi a különböző berendezések, szenzorok és számítógépek hálózatban való összekapcsolását. A sokrétű összeköttetés által rengeteg valós idejű információval rendelkezhetünk a gyártásra nézve, a begyűjtött adatokat pedig gépi tanulási vagy más mesterséges intelligencia alapú algoritmusok segítségével elemezve megjósolható egy alkatrész kopása vagy a gép várható meghibásodása, ezáltal elkerülhetők a váratlan meghibásodások, amelyek akár a termelés teljes átmeneti leállását is okozhatják. Az IoT magasabb szintre emelésére a legjobb példa az RWTH Aachen egyik legnagyobb jelenlegi projektje, az Internet of Production (a termelés internete). A projekt több mint 35 aacheni egyetemi intézet és német vállalat együttműködésével zajlik, célja egy olyan hálózat kialakítása, mely teljes interdiszciplináris kutatást tesz lehetővé a gyártóiparban.

 Az adatvizualizációs és mesterséges intelligenciával történő adatelemzési technikák elsajátítása mellett egy másik fontos téma volt az ergonómia és a munkakörnyezet fejlesztése. A kutatások célja egy olyan ,,okos’’ munkakörnyezet kidolgozása, amely kooperatív robotok segítségével támogatja a munkát, elkerülve a felesleges hajolgatást, cipelést, az ízületi problémák kialakulását.

 Az egyetem infrastruktúrájának hála, nem csupán elméleti síkon tapasztalhattam meg az ipar 4.0 világát, a programnak része volt különböző kutatóintézetek meglátogatása és workshopok, amelyeken egy ergonomikus felhasználói felületet vagy éppen egy gyár alaprajzát tervezhettük meg. A szűk három hét alatt rengeteg olyan dolgot tanultam, amire Romániában nem adódik lehetőség. A tanulás mellett rövid betekintést nyerhettem a németországi egyetemi életbe, és a világ minden tájáról érkező résztvevőknek hála egy kulturálisan nagyon változatos közösségnek lehettem a tagja. Végezetül szeretném megköszönni a Mathias Corvinus Collegiumnak, hogy a Training Grant ösztöndíjprogramon belül részt vehettem a képzésen. 

Tőkés Bence