Az értékpapírokról (IV.)

A csekk kibocsátása két lépésben történik: a formanyomtatvány kitöltése és a csekk átadása. 

A Romániában kiállított és kifizetendő csekkeket a kiállítást követő 15 napon belül kell felmutatni a banknak. Amennyiben ez nem történik meg, a csekk birtokosa elveszíti a forgatmányozás által nyújtott és az egyéb garanciákat.

A Romániában kifizetendő csekket, ha más országban állították ki, 30 napon belül kell felmutatni a banknak, ha más kontinensen állították ki, akkor 70 napon belül. A Romániában kiállított, de külföldön kifizetésre kerülő csekk felmutatási határidejét a kifizetés helyének törvénye szabályozza. A határidő számításába nem számít bele a kiállítás napja. Ha a csekket a határidő után mutatják fel, elvész a forgatmányozók és kezesek garanciája, a kiállítónak pedig jogában áll visszavonni a kifizetési utasítást, akár közvetett módon is (a fedezet visszavonásával). Másképp a határidőn túl történő kifizetés érvényes. 

Amennyiben a bank nem fizet, mert hiányzik a fedezet, a büntetőjogi vonatkozáson kívül a csekk törvényes birtokosának 6 hónap alatt elévülő visszkereseti joga (drept de regres) van a kiállító, a forgatmányozók és a kezesek ellen. Ezt a jogot az igazságszolgáltatás útján vagy a csekk végrehajtási záradékkal való ellátásával lehet gyakorolni, amelyet a kötelezett végrehajtása követ. 

A csekk esetében kifizetésük módja szerint megkülönböztetünk áthúzott csekket, forgalmi csekket, igazolt csekket, postai csekket, utazási csekket, átruházhatatlan csekket, számlán fizethető csekket. 

A forgalmi csekk (cecul circular) lényege, hogy engedélyezett banktársaság bocsátja ki, bevételezett összeg ellenértékeként, saját nevében. Így kizárt a fedezet hiánya. Az áthúzott csekk (cecul barat) első oldalán két párhuzamos vonal található. A cél, hogy ne lehessen könnyen visszaélni a csekkel, például az ellopott csekket ne tudja bárki beváltani. A csekket kettős áthúzással megjelölik. 

A csekk általános áthúzása esetén a két vonal között nem szerepel semmi, vagy a „bank”. A különleges áthúzás esetén a két vonal közé meghatározott bank nevét írják. Az általános áthúzás különleges áthúzássá alakítható, fordítottja azonban nem lehetséges. Az általános áthúzású csekk csak banknak vagy a kifizetésre kötelezett bank saját ügyfelének fizethető ki. A különleges áthúzású csekk csak a meghatározott banknak fizethető ki; amennyiben a meghatározott bank azonos a kifizetésre kötelezett bankkal, akkor saját ügyfelének fizetheti ki. 

A számlán fizethető csekk (cecul plătibil în cont) lényege, hogy megtiltja a készpénzfizetést, és a csekk csak átutalással fizethető ki. Az átruházhatatlan csekk (cecul netransmisibil) csak az első kedvezményezettnek fizethető ki. Az átruházhatatlan feljegyzést csak a bank eszközölheti, a kiállító kérésére. A csekket csak banknak lehet forgatmányozni, hogy a kedvezményezett nevében az összeget bevételezze. Az igazolt csekk (cecul certificat) esetén a kiállító, mielőtt átadná a kedvezményezettnek a csekket, a banktól igazoló láttamozást kér, amellyel a bank igazolja, hogy a csekket bemutatáskor kifizeti. Az igazolt csekk a kedvezményezettnek nyújt nagyobb biztonságot. Az utazási csekk (cecul de călătorie) a forgalmi csekkre hasonlít. A csekket először aláírja az átvételekor, másodszor, amikor fizetésre használja. A csekk átvevője összehasonlítja a két aláírást. A postai csekk (cecul poştal) a posta által végzett banki szolgáltatás. A postai csekk nem forgatmányozható.

Az értékpapírokkal való fizetések esetén a romániai büntetőjog több bűncselekményt különböztet meg, melyeket egyrészt a román Btk., ill. a csekktörvény (1934. évi 59. sz. tv.) szabályoz. 

A gyakorlatban ezeket a saját váltóval (bilet la ordin), illetve a csekkel követik el. A saját váltóval kapcsolatos bűncselekményeket leggyakrabban csalásnak minősítik, a csekkel kapcsolatos bűncselekmények pedig általában a csekktörvény által meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását valósítják meg.

A román Btk. szerint tehát mind a váltóval, mind a csekkel elkövetett bűncselekményeket lehet minősíteni, míg a csekktörvény értelemszerűen csak a csekkel elkövetett bűncselekményeket. Az első esetben a csalás minősített formáival állunk szemben, míg a második esetben speciális/különös bűncselekménnyel. Csekkel történő csalás esetén akár halmazati bűncselekmény is megvalósulhat.

Az 1934-es csekktörvény bűncselekménynek minősíti a következő tényállásokat: csekk kibocsátása a fizetésre kötelezett előzetes felhatalmazása/engedélye nélkül, fedezet nélküli csekk kibocsátása, vagy a csekk kibocsátása után, de a bemutatási határidő előtt a fedezettel részben vagy egészben másképpen való rendelkezés, hamis dátumú csekk kibocsátása, vagy lényeges elemek hiányában történő csekk-kibocsátás (a „csekk” megnevezés hiánya, a kötelezett feltétlen felszólítása a csekk ellenértékének kifizetésére, a kötelezett megnevezése). 

Jelen anyagban felhasználtuk dr. Veress Emőd egyetemi tanár vonatkozó munkáit is.

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro