Az erdélyi népviseletek (4.)

Marosszék önálló tájegység, a régi székely székek egyike, amelynek székhelye Marosvásárhely volt.

Marosszék önálló tájegység, a régi székely székek egyike, amelynek székhelye Marosvásárhely volt. A Nyárádmente a Nyárád folyó és a beleömlő patakok völgyében fekvő falvakat jelenti, melyek központi vásároshelye Nyárádszereda. Kisebb belső tájegységei Nyárádszentlászló és vidéke, a Közép-Nyárád felső része, a Kis-Nyárád völgye, a Nagy-Nyárád völgye, a Bekecsalja és a Szentföld, a Kis-Küküllő és a Nyárád köze, a Közép-Nyárád vidéke. Valójában a Bekecs-tető a Marosszéket behálózó hegyláncolat, a vidék legmagasabb pontja (1080 m), s az alatta fekvő falvak lakói talán Hármasfaluig, Vadasdig is mind bekecsaljainak nevezik magukat.

Bár a nyárádmenti székely népviselet nagyjából megegyező ruhadarabokból áll, s hasonló a többi székely népviselethez, azért minden kisebb falucsoportnak, sőt falunak is a történelem folyamán olyan jellegzetességei alakultak ki, amelyek csak őrájuk jellemzőek, s még a szomszédos falvak lakóinak öltözetét is megkülönböztetik egymástól. Itt is általában jellemző a XIX. században és még a XX. század 1960-70-es éveiben is a kender alsó- és felsőruha, a háziposztó használata. A nők kendervászon és elegyes (kender-gyapottal) szőtt ruhákban jártak, ezért nevezték őket fehérnépeknek, fehércselédeknek, vászoncselédeknek, ami azért furcsa, mert hamarabb vettek fel színes holmikat, mint a férfiak.

A néprajzi hagyomány szerint a Hargitától keletre (Gyergyóban, Csíkban és Felsőháromszéken) a csíkos rokolya honosodott meg. A Hargita nyugati oldalán, s hozzáteszem, így Marosszéken, a Nyárád- és a Küküllőmentén is, a hímes rokolyát kedvelik. A Nyárádmentén az egyszínű alapba apró mintákkal szőtt rokolyával találkozunk.

Adatközlőimmel a XIX. század végéig tudtam visszatekinteni a ruhaviseletre, a mai idős emberek nagyszüleinek ruháit próbáltam valamennyire rekonstruálni, nagyon ritkán a megmaradt ruhadarabok, falumúzeumi tárgyak, gyakrabban visszaemlékezések, s a XX. század elejétől elsárgult fényképek alapján. Ezért az alapöltözet bemutatása után vidékenként, falvanként csak az egymástól való eltérésekre, különbségekre szeretném felhívni a mai székelyek figyelmét, hogy a fiatalok tánccsoportjai, énekkarai, színpadi dramatikus hagyomány-bemutatói, konfirmálása, bérmálkodása alkalmára varratott új székely ruhákban igyekezzenek a tájegységük, falujuk saját hagyományos öltözetéhez igazodni, s ne legyen „egyenruha” a székely ruhából.