Az EP strasbourgi plenáris ülésén

Az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésén kerül sor a március 9-10-i uniós csúcs, illetve a közelgő 60. évforduló kapcsán született Római nyilatkozatról szóló vitára. A vitán jelen lesz Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, Donald Tusk, Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Louis Grech máltai miniszterelnök-helyettes. 

A képviselők szerdán szavaznak az élelmiszer-ellenőrzések szigorításáról. A tervezet az ételek jobb nyomon követhetőségét, a hamisítás visszaszorítását és a fogyasztói bizalom helyreállítását célozza.

Az új jogszabály átfogó és hatékony kontrollt kínál az élelmiszerek és takarmányok, az állatorvosi és növény-egészségügyi követelmények, valamint a biotermékek és földrajzi védettséget élvező termékek ellenőrzési rendszerére. A közelmúlt nagy port kavaró hamisítási botrányai (mint például a lóhúsbotrány) arra mutattak rá, hogy a hatóságoknak hatékonyabb eszközökkel kell tudniuk ellenőrizni az élelmiszerlánc összes tagját. 

 A védelmi együttműködés politikai akarat kérdése 

A védelmi együttműködés politikai akarat kérdése és nem jogi ügy – olvasható a külügyi és alkotmányjogi bizottság csütörtökön szavazásra kerülő állásfoglalás-tervezetében. 

A képviselők javaslata szerint az Európai Védelmi Ügynökséget és az állandó strukturált védelmi együttműködést saját uniós büdzsével rendelkező uniós intézményként kell kezelni és fel kell állítani egy védelmi miniszterekből álló tanácsi formációt is. A két bizottság sürgeti, hogy a tagállamok ténylegesen emeljék a védelmi kiadásaikat a GDP 2%-ára, ami a következő évtizedre mintegy 100 milliárd euró pluszforrást jelentene.

Vita: március 15., szerda, szavazás: március 16., csütörtök

Német útdíjrendszer – választ várnak a Bizottságtól a képviselők

Átdolgozás után is uniós jogot sért a német útdíjrendszer – mondják a képviselők a szerdán szavazásra kerülő állásfoglalásban. 

A 2015-ös eredeti rendszer megengedte volna a német sofőröknek, hogy a gépjárműadóból vonják le az útdíjat, ezt azonban – mivel a külföldieket diszkriminálta – a Bizottság »elkaszálta«. A jogsértési eljárást felfüggesztették, miután a Bizottság és a német közlekedési minisztérium tavaly de-cemberben megállapodásra jutott. Az EP szakbizottsága szerint azonban az új szabályok még mindig kedveznek a német sofőröknek, így a képviselők választ várnak a Bizottságtól, hogy miért is állt el a jogsértési eljárástól.

Szavazás: március 15., szerda

Vita az abortuszra vonatkozó amerikai „globális tilalomról” 

A képviselők kedden délután vitatják meg a külügyi főképviselővel Trump elnök azon rendelkezését, amely újra arra kötelezi az amerikai pénzből működő civil szervezeteket, hogy bizonyítsák: nem hajtanak végre abortuszt és nem is segítik elő.

Az amerikai elnök januárban írta alá azt a rendeletet, amely megtiltja az amerikai állami forrást használó nemzetközi civil szervezeteknek, hogy az abortusszal kapcsolatos bármilyen szolgáltatást nyújtsanak. Az Egyesült Államok évi 3 milliárd dollárral járul hozzá a világ egészségügyi helyzetének javításához, amivel a világ legnagyobb donorjának számít.

Konfliktusból származó ásványkincsek: kötelező ellenőrzés importőröknek

Egy csütörtökön szavazásra bocsátott rendelettervezet megálljt parancsolna annak a gyakorlatnak, hogy konfliktusból származó ásványkincsek révén finanszírozzanak fegyveres csoportokat és emberi jogi sérelmek elkövetését. A „konfliktusásvány” jogszabály az ón, tantál, volfrám, ezek ércei és az arany legkisebb importőrein kívül mindenkit arra kötelezne, hogy „megfelelő gondossággal” ellenőrizze beszállítói láncát, a gyártóknak pedig jelenteniük kell, hogyan monitorozzák forrásaikat.

A tárgyalások során a képviselők meggyőzték a Tanácsot, hogy a konfliktuszónákból és nagy kockázatot jelentő térségekből érkező ón, tantál, volfrám, ezek ércei és az arany importőreinek kötelező legyen az OECD útmutatásaira alapozott ún. megfelelő gondossággal végzett ellenőrzés.

A kis mennyiséget importáló cégek – ékszerészek, fogorvosok – mentesülnek a követelmények alól, viszont a termékeikben a fenti ásványokat használó gyártó cégeket arra ösztökélik, hogy rendszeres jelentést készítsenek forrásaikról és csatlakozzanak egy uniós nyilvántartáshoz.

Vita: március 15., szerda, szavazás: március 16., csütörtök

Hulladékok: több újrahasznosítás, kisebb szeméthegyek

2030-ra az újrahasznosítás arányát a mai 44-ról 70%-ra kell emelni – olvasható egy szerdán szavazásra kerülő jogszabálytervezetben. A képviselők szeretnék a nagy környezeti terhet jelentő hulladéklerakók arányát 5%-ra, az ételhulladék arányát felére csökkenteni. 

2030-ra a kommunális hulladék (ideértve a háztartások és kisvállalkozások szemetét) 70%-át kellene újrahasznosítani vagy előkészíteni újrahasználatra (ez ellenőrzést, tisztítást vagy javítást jelent). A Bizottság eredetileg 65%-os arányt javasolt. A papír, karton, műanyag, üveg, fém, fa csomagolóanyagok tekintetében a képviselők 80%-os arányt javasolnak.

2014-ben Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország gyakorlatilag semmilyen kommunális hulladékot nem küldött lerakókba, Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta a kommunális hulladék háromnegyedét még mindig így tárolja. Az európai hulladékkezelés az elmúlt évtizedekben fejlődött, de a kommunális hulladék harmada még mindig lerakókba kerül és az újrahasznosítási arány kevesebb mint ötven százalék – a tagállamok között pedig óriási szórás van. A hulladékkezelés javítása jótékony hatással lenne a klímára, az egészségre és a gazdaságra is. A Bizottság a körkörös gazdaság elősegítése érdekében négy törvényjavaslattal állt elő. 

Vita: március 14., kedd, szavazás: március 15., szerda 

Napirenden szerepel még a lőfegyverekről szóló irányelv, Montenegró tagsága, vitáznak az európai pártok finanszírozásáról, a 2018-as büdzsé prioritásairól és a női egyenjogúságról. 

(Forrás : az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)