Az első búcsú az összefogás kápolnájában

Május 5-én ismét avatóünnepség volt a Bekecsen megépült kápolnánál: hagyományteremtésként megtartották az első búcsút.

Fotó: Vajda György

Május 5-én ismét avatóünnepség volt a Bekecsen megépült kápolnánál: hagyományteremtésként megtartották az első búcsút.

– Azt szeretnénk, hogy a Bekecs környéki közösségek által felépített kápolnában minél több ünnepet, alkalmat szervezhetnénk, hogy minél többen jöjjenek fel a nyárádmentiek szent hegyére – mondta a szentmisét megelőzően Kacsó Antal, Nyárádmagyarós polgármestere, aki röviden a további tervekről is beszélt.

Megtudtuk, hogy az önkormányzat 100.000 lejes pályázatot nyújtott be a vallásügyi államtitkársághoz a kegyhely befejezéséhez szükséges pénzösszeg előteremtéséért. Bár a kegyhely áll, van még tennivaló: a harangláb és kilátó lépcsőházában korlátokat kell még szerelni, azt is tervezik, hogy az egyik épületben vendégszobákat rendeznek be. Nemcsak búcsúra, hanem más egyházi szertartásokra, keresztelőre vagy esküvőre is használhatóvá szeretnék tenni az épületegyüttest – tudtuk meg az önkormányzat vezetőjétől, aki hozzátette: a kápolnát nemcsak egy vallást követő közösség használja, hanem minden Bekecs alji község, település magáénak kell érezze.

A szentmisét Oláh Dénes római katolikus esperes celebrálta, Nagy László selyei és Csíki Dénes köszvényesi plébánosok segédletével. A főtiszteletű atya kifejtette: „ez az emberi összefogás” kápolnája, és örömmel fogadta el a meghívást az avatóünnepségre, ugyanakkor az első búcsús misére is. A kápolnát padovai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, ezért június 13-án is lesz búcsú, de az első egyházi ünnepnap, amelyet ezentúl május első hétvégéjén tartanak majd, az a Szent Kereszt megtalálásának ünnepe. Oláh Dénes elmondta, Krisztus halálát követően az első három évszázad a keresztények üldözésének időszaka volt, mígnem Konstantin császár a milviusi hídi csatát követően a 313. június 13-án kiadott milánói edictumban megerősíti a korábbi rendeletet, amely a keresztényeknek jogokat biztosít, ami gyakorlatilag véget vet az üldöztetésüknek. Felesége, Ilona császárnő ásatásokat kezdeményez a Golgota-hegyen, és 326. május 3-án megtalálják a Szent Kereszt maradványát. Ezt követően építenek kápolnát a Golgotán és a Szent Sír fölött – ehhez a történelmi pillanathoz kötődik a Szent Kereszt megtalálásának ünnepe, amelynek tiszteletére rendezték az első búcsút a bekecsi kápolnánál.

Oláh Dénes ennek kapcsán, többek között, a keresztényi erkölcsről, a szabadságról, az áldozatvállalásról beszélt, s arról, miként kell keresztényként megélni az „élet szabadságát”. A szabadság, az összefogás, a jó szolgálat hírnöke kell legyen ez a kápolna is a Bekecs hegyén, ahova megtisztulni zarándokolhat el keresztény és nem hívő ember.

A szentmisén többek között részt vett Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, Szabó Árpád alelnök, akik a helybéli római katolikus egyház és az önkormányzat vendégeiként a vallási áhítatot követően részt vettek egy szabadtéri szeretetvendégségen, ahol elbeszélgettek a jelenlevőkkel.