Az elsavasodás betegségek okozója
Az emberi szervezet mint mikroegység az egyetemes törvényeknek megfelelően harmóniára törekszik, igyekszik megteremteni egyensúlyát, homeosztázisát.
Az emberi szervezet mint mikroegység az egyetemes törvényeknek megfelelően harmóniára törekszik, igyekszik megteremteni egyensúlyát, homeosztázisát. Ez történik a sav-bázis egyensúllyal is. Mivel a sav-bázis egyensúly a felvett tápláléktól függ, ebben a tekintetben a külvilágtól függünk. Ha nem érzékeljük kellő időben ezt a függőséget, anyagcserénk, alapvető sejtfunkcióink olyan irányban fognak elfajulni, hogy betegségeket okoznak. A szervezet sav-bázis egyensúlyáról a legtöbb embernek hiányosak az ismeretei, vagy nem is tud semmit róla. A táplálékfelvételen kívül az is bizonyított tény, hogy a tartós stresszhelyzetek, a negatív életszituációk, sőt a negatív gondolkodás is sejtszinten viszi el savas irányba a szervezetet. Mind a helytelen táplálkozás, mind a pszichés kóros történések által okozott sav-bázis eltolódást ma már a pszichoszomatikus energetika segítségével sejtszinten pontosan mérni lehet, és így a megoldás is kézenfekvő. Az egyensúly kialakítása a táplálék felvétele után a gyomorban kezdődik, ahol a mirigysejtek a táplálék mennyiségének és minőségének megfelelően termelnek sósavat és nátrium-bikarbonátot. A sósav a szervezet legsavasabb vegyülete (elgondolkodtató, hogy a népszerű Coca-Colának hasonlóan savas a pH-ja). Az étkezéskor keletkező másik vegyület, a nátrium-bikarbonát a vérbe átdiffundálva bázikus hullámot indít el azok felé a szervek felé, amelyek szintén részt vesznek az emésztésben (máj, hasnyálmirigy, belek). Az ember naponta 2,5 liter 1,2-2 pH-jú gyomorsavat termel, míg a többi, az emésztéssel kapcsolatos váladék bázikus jellegű. A napi másfél liter nyál pH-ja 6,3 feletti (minél több táplálékunkban a növényi alkotórész, annál lúgosabb). A mintegy másfél liter epe pH-ja 7,5-8,8, a 0,7 liter hasnyálmirigy-váladéké is 7,5-8,8, s ugyanennyi a 3 liternyi vékonybélnedv értéke is. A vér pH-ja a szervezet számára létfontosságú, így annak értékét szigorúan 7,35-7,45 között kell tartania, és ezért a szervezet többféle puffer rendszerrel közömbösíti a táplálékfeldolgozás és az anyagcsere során keletkező savas jellegű vegyületeket. Vannak úgynevezett endogén (vagyis sejt-) tevékenységek során keletkező savak is. Ezek közül a legismertebb az izomműködéskor keletkező tejsav, amely fájdalommal, izomlázzal jelzi a szövetek elsavasodását. Ilyenkor veszélyesek az izomfájdalomra alkalmazott tapaszok, melyeket az élsportolók sokszor használnak, mert a szervezet vészjelzéseit elnyomva a szövetekben, így a szívizomban is, a savasság foka olyan kóros értékeket érhet el, amelyek akár életveszélybe sodorhatják a sportolót. Beszélni kell a kóros állapotban keletkező savas vegyületeinkről is. Ilyenek a cukorbetegségben keletkező ketonsavak s a köszvényben lerakódó húgysav, a bél baktériumflórájának károsodásakor keletkező, vagy az emésztetlen táplálékok mikrobás leépítésekor létrejövő rövid láncú zsírsavak. A vizsgálatok rávilágítanak arra, hogyan jön létre a káros miliő. A táplálékfelvétel oldaláról vizsgálva a dolog nagyon egyszerű: az ok a savas jellegű táplálékok túlzott bevitele. Ide sorolandók az állati eredetű zsírok, a húsfélék (vörös húsok, kolbászfélék, szalámifélék), a finomított cukor, liszt, a zsíros sajtok, alkoholok és bizonyos mértékig a tojás is. Problémát okoz az is, hogy a savas esőzések, valamint az élettaninál korábbi szüretelések miatt a gyümölcsök, zöldségek bázikus tartalma is csökkent az elmúlt évtizedekben. A szervezet kompenzációs mechanizmusait a savasság emelkedésével járó gyulladásos betegségek is jobban igénybe vehetik, akárcsak az ezekre való hajlam, a cukorbetegség, a veseműködési zavarok, a máj és a gyomor-bél traktus elégtelen működése, az oxigénhiány (ülő életmód) és egyéb anyagcserezavarok. A túlsavasodásnak a következménye, hogy a szervezet igyekszik a savas vegyületeket kationokkal kompenzálni, így elvonja például a kalciumot a csontokból és a fogakból, ami a törékeny csontokhoz és fogakhoz, fogágygyulladáshoz vezet. Elsalakosodik a kötőszövet, amely nem kap elég oxigént és tápanyagot, következésképp sejtfunkciói károsodnak. Az acidózis más okairól, valamint a megelőzéséről, terápiás lehetőségeiről bővebben a folytatásban lesz szó.
Bogdán Emese