Az előkészítő osztálytól a szakoktatásig
2014-03-03 15:14:05
- Bodolai Gyöngyi
A csökkenő gyereklétszám és szakoktatás képezte a két fő vitatémát a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által összehívott múlt szerdai tanácskozáson. A Bolyai Farkas középiskolában a pedagógusszövetség helyi vezetői és tagjai, iskolaigazgatók, a magyar tagozatok képviselői és tanfelügyelők vettek részt.
A csökkenő gyereklétszám és szakoktatás képezte a két fő vitatémát a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által összehívott múlt szerdai tanácskozáson. A Bolyai Farkas középiskolában a pedagógusszövetség helyi vezetői és tagjai, iskolaigazgatók, a magyar tagozatok képviselői és tanfelügyelők vettek részt.
Kevés a gyermek, nem pontos a statisztika
Az első vitatott téma a gyermeklétszám-csökkenés miatt kialakuló helyzet volt. A szászrégeni közösséget nagyon érzékenyen érinti, hogy ősztől a négy helyett három előkészítő osztály indul a városban. Ami azért váltott ki sok vitát nemcsak Régenben, hanem a közgyűlésen is, mivel a pedagógusszövetség helyi szervezetének vezetője, Silaghi Melinda szemrehányást tett az óvónőknek amiatt, hogy nem közölték pontosan a gyermeklétszámot, s emiatt úgy tűnt, hogy mind a négy előkészítő osztály beindulhat a jól képzett címzetes tanítónők vezetésével. Nemrégiben derült ki, hogy nem volt pontos az óvónők által készített kimutatás, s az 58 gyerek csak három osztályra elég. A helyi közösség döntötte el – számolt be Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes –, hogy a három osztály közül egy a központban, a másik kettő pedig egy-egy városnegyedi iskolában működjön, egy tanítónőnek pedig megszűnik az állása. A régeni RMPSZ-felelős az óvodák pontosabb ellenőrzését, a valóságnak megfelelő statisztikákat kért, majd elmondta, hogy a négy osztályt abban az esetben lehetne megőrizni, ha a Régen környéki falvakból beiskoláznák a legkisebbeket. Véleménye szerint egy tanítónő egy osztállyal jobban tud dolgozni, mint akkor, ha több évfolyam tanul egymás mellett.
Szavait többen is megcáfolták. Kovács Ferenc márkodi iskolaigazgató, aki maga is osztatlan osztályban tanult, több példát említett arra, hogy összevont osztályba járó diákjaik jó eredményeket értek el a megyei vetélkedőkön is. Elmondta, hogy a Felső-Nyárád mentén elnéptelenedtek a falvak, s Bere község hét falujában összesen 150 gyermek van. Ennek ellenére a helybeliek ragaszkodnak ahhoz, hogy településenként egy óvónő és egy tanítónő megmaradjon. Az összevont osztályokban a nehézségek mellett családiasabb a hangulat, a nagyobb gyermekek segítenek a kisebbeknek. Akit viszont elvisznek a faluból, az megszokja a tekergést, az út szélén álldogálást, és elkallódik, ahogy az eddigi tapasztalatok alapján néhány jó képességű gyermeknél már megtörtént – mondta az igazgató.
Ha nem lesz iskola, nem lesz falu, fiatal szülők arra a településre nem költöznek, s elsorvad a nyelv is – mondták egymás szavát kiegészítve a jelenlevők. A szimultán oktatás mellett foglalt állást Fejes Réka, a tanítókért felelős tanfelügyelő is, aki hangsúlyozta, hogy az iskolák tartják meg a közösséget. Másrészt a nagyon nehéz anyagi helyzetben levő gyermekek közül azok, akiknek nincs megfelelő ruházata, szégyellnek az iskolabuszra felülni, s az ingázás helyett inkább otthon maradnak. Ahol felelősségteljesen és hivatástudattal végzi munkáját az osztatlan osztályban tanító pedagógus, ott az eredmény sem marad el – emelte ki a tanfelügyelő, aki szerint döntéskor a tanítókra is gondolni kell. Hozzátette, hogy az előkészítő osztályban az előírások szerint 20 gyermek az átlag, és szórványban, ahol nincs a közelben magyar tannyelvű iskola, 12 a legkevesebb, amellyel engedélyezik az önálló vagy az összevont osztály működését. Mivel szóba került a beresztelki iskola, ahonnan Silaghi tanárnő szerint szerint Régenbe kellene vinni a gyermekeket, mert a faluban csak egy tanítóból áll a magyar tagozat, a vajdaszentiványi iskola igazgatónője azzal érvelt, hogy Beresztelkén meg kell tartani az iskolát, s elmondta az Unokáról és Toldalagról Vajdaszentiványra ingázó gyermekek nehézségeit. Azt is megvitatták, hogy nem a papírhalmaz, hanem az iskola kellene eldöntse, hogy a leépülő állás miatt melyik pedagógus maradhat és kinek kell mennie. Mint kiderült, a tanfelügyelőség nem hívta fel elég világosan minden tanintézmény figyelmét arra, hogy a saját feltételekről szóló iratot február 18-ig be kellett nyújtani, s vannak iskolák, amelyek lemaradtak. Aki értesült, és benyújtotta, azon iskolák vezetői azért panaszkodtak, hogy a tanfelügyelőség illetékesei a feltételek többségében kifogást találtak, és többször kellett átszerkeszteni a dokumentumot.
Az óvónők mentségére elhangzott, hogy a szülő, aki adott pillanatban nem tudja fizetni a napközivel járó költségeket, átíratja a gyermekét egy másik óvodába. Az ilyen és hasonló esetekben a gyermek mind a két statisztikában szerepel. Végül abban egyeztek meg, hogy a helyi közösség számára alapvetően fontos, hogy pontos adatbázissal rendelkezzenek.
Az Unireában megszüntették a matematika-fizika osztályt
Szintén a gyermekhiány miatt szólt a keserűség a segesvári pedagógusokat képviselő Puskás Sándorból, aki elmondta, hogy a városban 38 nyolcadikos tanuló végez, és a múlt évben is csak nagy nehézségek árán sikerült a foghíjas matematika-fizika osztályt elindítani. Segítséget kért a kollégáktól, Segesváron ugyanis a Gaudeamus szórványközpont nagyon jó lakhatási és étkezési feltételeket biztosít a diákoknak, és jó a tanári közösség is.
Ezt követően Finta Zsuzsanna, az Avram Iancu szakközépiskola aligazgatónője vetette fel, hogy veszélyben van a szakoktatás, és sok olyan diákot írnak be a középiskolába, akiknek a szakoktatásban lenne a helye. Elhangzott az is, hogy a Bolyai középiskolának kellene lemondani egy osztályról, hogy a többi oktatási intézményben ne maradjanak üresen a helyek. A válasz értelmében ennek nem lenne semmi értelme, a kimaradó diákok ugyanis nem a szakoktatást választanák.
Ősztől 13 szakosztály indul – tájékoztatta a jelenlevőket Illés Ildikó. A későbbiekben Horváth Gabriella megyei elnök tette fel a kérdést: igaz-e, hogy az Egyesülés középiskolában megszűnik a matematika-informatika osztály, amit a múlt évben az Elektromaros szakközépiskolában felszámolt osztály helyett hoztak létre. Az Egyesülés iskola aligazgatónője megerősítette, hogy mivel a szóban forgó osztályban az eredmények gyengébbek az iskola átlagánál, az Unirea vezetőtanácsa csak két magyar tannyelvű kilencedik osztályt hagyott jóvá, hogy ne rontsa az összeredményeket, és öt román tannyelvű osztályt kért. Az Elektromaros iskola képviselőjének a hozzászólásából kiderült, hogy a felszámolt matematika-informatika osztályba járó diákok 90 százaléka sikeresen érettségizett. Ahhoz, hogy ezt elérjék, megfelelő hozzáállás kellett – tette hozzá. A jelenlegi turisztika szakos osztály színvonala pedig nem éri el azt a szintet. A szakosztályokban sok tantárgyat románul beszélő tanárok oktatnak, mivel magyar szaktanár kevés van. Elhangzott, hogy az Avram Iancu iskolaközpontba egy menedzser szakos magyar oktatót keresnek.
Illés Ildikó közölte, hogy az új rendelkezések szerint azok a diákok, akik elvégzik a hároméves szakiskolát, és leteszik a szakvizsgát, XI. osztályban folytathatják a tanulmányaikat. A diákoknak ösztöndíjat biztosító jelenlegi szakoktatás végzettjei viszont csak esti osztályban tanulhattak tovább.
Nem volt szerencsés intézkedés az, amellyel az óvodákat iskolákhoz csatolták – mondta többek között Haller Béla, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásért felelős alelnöke.
Szó esett az igazgatócserék jó hatásáról és a Liviu Rebreanu iskolában felmerült újabb konfliktushelyzetről is.
A résztvevők írásban kapták meg az RMPSZ megyei szervezetének múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. Ebben olvashattunk a Kisiskolások Éve program csomagjainak kiosztásáról, a tanítói konferencián való részvételről, a Szülőföldön magyarul pályázati űrlap szétosztásáról, a középiskolák szakkönyvigényének begyűjtéséről és továbbításáról, az Ezüstgyopár és a Mákvirág díjak meghirdetéséről és kiosztásáról, a pedagógusok tudományos tevékenységét elismerő Apáczai-pályázat meghirdetéséről, az oktatásügyi szaktanácsadó testületben való részvételről, a BoNYA valamint a külföldi továbbképző tanfolyamok meghirdetéséről és a jelentkezési pályázatok leadásáról, majd elhangzott a javaslat, hogy jelentkezőket várnak az áprilisban megtartandó küldöttgyűlésre.
