Az eljegyzés jogi következményei az erre vonatkozó új szabályozások szerint
A 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lép hatályba.
A 2011. évi 71-es törvény előírásai szerint Románia új polgári törvénykönyve 2011. október 1-jén lép hatályba.
Az új polgári törvénykönyv (a következőkben Ptk.), újraegyesítve a polgárjogi és az ahhoz kapcsolódó jogi ágakat, polgárjogi, családjogi, kereskedelmi jogi és más ezekhez kötődő szabályozásokat foglal magába. Egyetlen probléma lesz észlelhető a Ptk. érvénybe lépésével, az, hogy az új polgári perrendtartás érvénybe lépésének pontos pillanata még nem ismert, ennek következtében egyes új előírások nehezen vagy akár egyáltalán nem lesznek alkalmazhatók.
Ez alkalommal egy új jogintézményt fogunk bemutatni. Ez az eljegyzés.
A Ptk. 266. törvénycikkelye szerint eljegyzésnek nevezzük a házasság megkötésének kölcsönös ígéretét.
Az erre vonatkozó törvényi előírások értelmében az eljegyzés érdekében a jegyesek ugyanazoknak a kitételeknek kell eleget tegyenek, mint a házasság érvényes megkötéséhez. E szabály alól kivétel is elő volt írva: a jegyeseknek, amennyiben azok kiskorúak, az orvosi véleményezés és a gyámsági bíróság jóváhagyása (a mai gyámhivatal jogutódja) nem szükségesek.
Az eljegyzés nem egy kötelező kitétel a házasság megkötéséhez.
Ugyanakkor az is szabályozva van, hogy az eljegyzés, ugyanúgy, mint a házasságkötés, csakis egy nő és egy férfi között jöhet létre.
Az a jegyes, aki az eljegyzést felbontja, nem kötelezhető a házasság megkötésére.
Az eljegyzés felbontására megkötött kötbérkikötési záradékot a törvény semmisnek nyilvánítja. Kötbérkikötési záradéknak (clauză penală) nevezzük azt a szolgáltatást, amelyet a szerződő fél a nem teljesítés vagy a nem megfelelő teljesítés esetére a másik szerződő félnek ígér.
Az eljegyzés felbontása érvényes bármilyen formalitás nélkül és bármilyen bizonyítási eszközzel bizonyítható (tehát például tanúval is).
Az eljegyzés felbontása következtében minden olyan ingó vagy ingatlan jószág, amelyet a jegyesek eljegyzéskor, a jegyesség alatt, a házasság megkötése érdekében kaptak, kivéve az ilyenkor szokásos ajándékokat, természetben szolgáltatódnak vissza. Amennyiben az már nem lehetséges, azoknak értéke adandó vissza.
Ez a szabály nem alkalmazható akkor, amikor a jegyesség felbontása az egyik jegyes halála következtében történik.
A visszaéléssel történő jegyességbontás esetén a hibás jegyes kártérítésre kötelezhető a házassági előkészületek érdekében hozott költségek, illetve bármilyen más kár megtérítése érdekében.
Ugyanilyen módon felel az a jegyes is, aki a másikat az eljegyzés felbontására késztette.
Az ilyen jellegű kártérítési kéréseknek egyéves elévülési határidejük van az eljegyzés felbontásától számítva. Ez azt jelenti, hogy ilyen jellegű kérést csakis egy éven belül lehet indítványozni a jegyesség felszámolásától számolva.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
