„Az élet győzni fog mindenekfelett”

Bemutatóval ünnepli megalakulásának 75. évfordulóját a Tompa Miklós Társulat

E hónapban ünnepli fennállásának hetvenötödik évfordulóját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, illetve annak Tompa Miklós Társulata: háromnegyed évszázaddal ezelőtt, 1946. március 10-én tartotta első bemutatóját a társulat névadója által vezetett Székely Színház, megteremtve ezáltal Marosvásárhely és a tágabb értelemben vett Székelyföld első állandó színházát. A báró Kemény János író, mecénás, Pittner Olivér festőművész, lapszerkesztő és Tompa Miklós rendező, színészpedagógus által alapított intézmény a Kultúrpalotában talált otthonra, az 1948-as államosítás után Állami Székely Színház néven működött tovább legendás színészgárdával, rendezőkkel. A román tagozat 1962-ben alakult meg, majd az 1972–1973-as évadtól kezdve költözött a Székely Színház a jelenlegi, főtéri modern épületbe, és kapta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nevet és rangot. 

A hetvenöt évnyi múltat ünnepelendő, új bemutatóval jelentkezik a Tompa Miklós Társulat, mi pedig azt kérdeztük Gáspárik Attila vezérigazgatótól, hogy mit jelent a színháznak, illetve a színház igazgatójának ez a hetvenötödik évforduló?

– A hetvenötödik évfordulón az ember elgondolkodik azon, hogy a százhetvenötödik évfordulón milyen lesz a színház? Hogy tett-e valamit azért az elmúlt időszakban, hogy a fő feladatát ez a színház megtartsa? És adódik a kérdés, hogy mi a feladata egy színháznak? Mi a feladata egy nemzeti színháznak? A mi értelmezésünkben egy nemzeti színháznak az egyik legfontosabb feladata, hogy kézen fogja az embereket, és segítsen nekik eligazodni az értékek világában. Segítsen kérdéseket feltenni és válaszokat keresni arról, hogy miért élünk és hogyan élünk. Kérdéseket feltenni az ember identitásáról – mit jelent ma nekem itt marosvásárhelyinek lenni, Maros megyeinek lenni, erdélyinek lenni, romániai magyarnak lenni, európainak lenni? Ezek a kérdések olyan értékeket takarnak vagy határoznak meg, amelyek folyamatosan változnak. Nosztalgiával és emelkedettséggel gondolunk az alapítókra, de amit ők akkor csináltak, az annak a kornak volt a feladata. Mi nem forgathatjuk vissza az idő kerekét, és butaság is volna. Nekünk építenünk kell, és válaszolnunk azokra a kihívásokra, amelyek nap mint nap adódnak. Egy évvel ezelőtt nem is sejtettük, hogy egy egyéves szinte leállás következik, ami alatt azért levegőt veszünk, jövünk-megyünk, és úgy teszünk, mintha élnénk. Erre kellett nekünk improvizálnunk. A múltban nem kereshettünk egy periódust, ami hasonló volt, és ahonnan lemásolhattuk volna, hogy mit csináltak az őseink. Egy új utat kellett kitalálnunk, amelyen több tízezer emberhez eljutottunk. És ezt folytatnunk kell, mert ha visszaáll valaha a normális élet, nem tehetünk úgy, mintha nem lett volna ez a periódus. Nagyszerű dolog volt rajongókat szerezni Kanadában, Svédországban, New Yorkban és Parajdon az internet és online segítségével. Ezt valahogy folytatnunk kell.

Nekünk tehát a hetvenötödik születésnap csupa kérdésből, marcangolásból és gondolkodásból áll. Az az időszak, amely az elmúlt egy évet jellemezte, és még mindig nincs vége, megedzi az embert. Nem engedi, hogy elpuhuljunk. Nem jó, ha „teli hassal” csinálunk művészetet. Nem tudom, milyen lehet – sohasem adatott meg nekünk –, ha annyi pénz lenne, amennyit szeretnénk, ha olyan körülmények lennének, amilyeneket szeretnénk. A megszorítások mindig kreatívabbá teszik az embert, ha nem keseredik el, és nem ül le zuginni a sarokba. Ezt az évet csodálatosan abszolválta a társulat, az alkalmazottak, mert még konokabban álltak neki a munkának, még elszántabbak és még elhivatottabbak lettek. Emlékezetes év áll mögöttünk, és remélem, hogy ugyanilyen nyomot fogunk hagyni a környezetünkben is. Hogy megmutattuk, hogy az élet fog győzni mindenekfelett.

Amint említettük, az alakulás évfordulóján, március 10-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata új premierrel jelentkezik: Keresztes–Szabó–Demény–Apostolache Egy római tragédia című fergeteges zenés vígjátékát mutatja be Keresztes Attila művészeti igazgató rendezésében. A Schöntan testvérek 19. századi bohózata, A szabin nők elrablása egyszerre villantja fel a kispolgári attitűd és a színház szatíráját. Az ő újrafordított történetüket gondolta tovább a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, mai, mindannyiunk által ismert körülmények közé helyezve azt. A kispolgári lét, a papucsházasság, az előítéletek, valamint a színház iránti, már-már vak elkötelezettség és hit ezúttal is találkozni próbál, ennek lehetetlenségéből születnek az abszurdba hajló fergeteges vígjátéki helyzetek. Az egykoron titkon drámaírói ambíciókat dédelgető középiskolai tanár, az autoriter felesége, a váratlanul felbukkanó színházigazgató, a családi üzletet és tanulmányait elhagyó színész, valamint a többi elrajzolt karakter garantálja, hogy a hétköznapjaink világába ne mindennapi helyzetek szülessenek. Keresztes Attila rendező és alkotótársai egyszerre reflektálnak napjaink társadalmi valóságára és saját színházi környezetükre. A marosvásárhelyi előadás dalbetéteinek zenéjét Apostolache Kiss Zénó szerezte Demény Péter dalszövegeire – áll a színház előadás-ismertetőjében.

Az Egy római tragédia című vígjáték bemutatója március 10-én, szerdán 19 órától a színház nagytermében lesz látható. Szerep-osztás: Gallovics Ernő: Galló Ernő, Gallovics Beáta: Fülöp Bea, Gallovics Noémi: Kádár Noémi, Poor Oszkár: Meszesi Oszkár, Poor Bíborka: Kiss Bora, Maghiari Andrei: Korpos András, Maghiari Sebastian: Csíki Szabolcs, Somosdy Nagy Barnabás: Bokor Barna, Valami Margit: Gecse Ramóna, Sunrise From Somod: Somody Hajnal, Egy Mezei: Bartha László Zsolt. Zenekar: Lőrincz Ágnes, Kádár L. Gellért, Kiss Bora, Apostolache Kiss Zénó, Tollas Gábor, Korpos András, Ördög Miklós Levente, Vaughn Roberts. Rendező: Keresztes Attila. Díszlettervező: Huszár Kató. Jelmeztervező: Lokodi Aletta. Zeneszerző: Apostolache Kiss Zénó. Dalszöveg: Demény Péter. Fordító, dramaturg: Szabó Réka. Ügyelő: Szakács László. Súgó: Boross Enikő.

A produkció 16 éven felülieknek ajánlott, román felirattal követhető. A soron következő előadások március 11-én, 26-án, valamint 27-én 19 órától lesznek láthatók – az előadásokra érvényesek a négyegységes szabadbérletek.

Jegyvásárlás a Nemzeti Színház nagytermi jegypénztáránál (nyitvatartás hétköznapokon 12 és 18 óra között, telefonszám: 0365-806-865) és a helyszínen előadás előtt egy órával.