Mottó: „A fény mindig utat mutat
annak, ki a mélyben kutat.”
Idén június 20-tól július 22-ig tartózkodik a Nap a Rák jegyében. Pontosan 23 óra 43 perckor megtörtént a nyári napforduló az északi féltekén. Ez a nyár kezdetét jelenti, ami az idén más, mint az elmúlt években. A világjárvány, amely figyelmeztetésszerűen rátelepedett az emberiségre, reményeink szerint a végéhez közeledik. Úgy néz ki, hogy mi itt a Kárpát-medencében jóval kisebb veszteségekkel úsztuk meg, mint a „civilizált” Nyugat. Az idézőjel nem véletlen, ugyanis úgy tűnik, hogy amit „odaátról” évtizedekig hittünk, csak egy szép álom volt, egy lassan, de biztosan eltünedező illúziófoszlány.
A világ nyitogatja kapuit, főleg a turizmusból élő országok igyekeznek visszacsalogatni a pihenni vágyókat. Minden államnak az a gazdasági érdeke, hogy a hazai turizmusára fektesse a hangsúlyt. Mifelénk nagy valószínűséggel ez lesz az idei trend. Talán nem is baj. Különben sem kell messzi tájakra utazni ahhoz, hogy az ember jól érezze magát. A pesszimisták bárhol elérhetik, hogy rosszul érezhessék magukat, a külső ok és indok, a negatív élethelyzet ott hever a földön, csak le kell hajolni érte. És az optimisták, igen, ők mindenhol jól érezik magukat. A külső világ minden esetben az egyén belső világának a tükre.
A Rák negatív jegy, ezért van benne egy veleszületett pesszimizmus, és valljuk be, nem tartozik az önbizalomtól duzzadó emberek közé. Talán ebből is adódik, hogy kivárásra játszik, az utolsó utáni pillanatban kezd valamit az aktuális élethelyzetében. A passzív emberek többnyire valamire reagálnak, amivel néha lépéskényszer benyomását keltik. Ez persze látszólagos, mert a Rák passzivitása mögött ösztönös manipuláció búvik meg. Kardinalitása folytán tudja, hogy merre tart, és úgy rendezi be élete színpadát, hogy a szereplők a saját forgatókönyvét valósítsák meg. A Rák uralkodó planétája a Hold. Ezért, nemre való tekintettel, erős a női princípium e jegy szülöttjénél. Egy régi mondás szerint az asszony ingatag. Változékony, az érzelmei dominálják a személyiségét, hangulatai meghatározzák viszonyulásait, cselekedeteit. Nyitott, befogadó és hajlékony. Sejtelmes, mint az éjszaka dallama, mint a tó tükrén átsuhanó csillagfény. Az éjszaka, a sötét analóg az ember tudattalanjával. Nemcsak egyéni, hanem közös tudattalan is létezik. Ezért mondják, hogy a jó gondolatainkkal, a jó cselekedeteinkkel hozzáadunk valamit a világ fényéhez. A negatív teremtés, a rossz gondolat, az aljas beszéd és gonosz tett a sötétség birodalmát erősíti. Hogy mi a jó, és mi a rossz? Egyesek szerint megítélés kérdése. Tegyük a szívünkre a kezünket! Mindenki tudja, hogy mi a jó. Mert minden emberben van jó. Mint ahogy minden emberben van rossz is. Az irányt mi szabjuk meg. A döntéseink felelőssége nem ruházható át.
A bajban mindig az emberségünk tevődik próbára. Az, hogy mennyire figyelünk oda egymásra. A gondoskodás a legmagasabb szintű Rák-analógia. A megtapasztalt paradoxon a járvány legintenzívebb pillanataiban pont az volt, hogy egyeseken úgy tudunk segíteni, ha távolságot tartunk. Ha nem érintkezünk. Most mindenki megtapasztalhatta a virtuális kapcsolatokat jellemző személytelenséget. Az igazi, a valós, az élő találkozások fájó hiányát. Az érintés, az ölelés, a közvetlenség, a beszéd és a testbeszéd hozzánk tartozik.
A következő hónap első napján újhold van. Ilyenkor támogatott minden újrakezdés. A régit meghaladtuk, ami volt, elmúlt. Már semmi nem a régi. A nosztalgiának nincs helye. De tudnunk kell, hogy az ember nem gép, hanem élőlény, lelkiséggel, érzelmekkel megáldva. Ezt nem lehet hosszú távon mellőzni. Fel lehet függeszteni, de eltörölni nem. Az élet élni akar, nem szenvedni. Az élet, a halál és az újjászületés karmikus körforgását az ember nem képes megszüntetni. Mindannyian Isten kezében vagyunk. Még az is, aki nem így gondolja.
Vigyázzanak magukra és egymásra!
Véleményüket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com címre.
