Az ásványvíz és a felszíni kitermelési illeték 80%-a helyben marad
Az RMDSZ javaslatára döntött szerdai ülésén a kormány annak a törvénynek a hatályba léptetési metodológiájáról, amely segítségével a felszíni kitermelésből származó bányailleték nyolcvan százaléka a helyi és megyei önkormányzatoknál marad – nyilatkozta a kormányülést követően Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A javaslat értelmében, amelyet a fejlesztési szaktárca terjesztett a kormány elé elfogadásra, minden kitermelő az illeték 40%-át a helyi, 40%-át a megyei önkormányzatnak utalja, és 20%-ot utal az állami kincstárba. Az ásványvíz-kitermelés után fizetett illetéknek pedig a 45%-a a helyi és 35%-a a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja.
„Az RMDSZ javaslatára született meg az a törvény, amelyhez most a szükséges életbe léptetési szabályozást is elfogadta javaslatunkra a kormány. Ennek eredményeként alkalmazni lehet ezt a jogot, és a települések nagyobb költségvetésből gyarapodhatnak, hiszen a helyben kitermelt jövedelem elsősorban a helyieket illeti” – mondta el Cseke Attila.
A miniszter hozzátette: évente több mint 420 millió lej folyt be a központi államkasszába olyan felszíni bányászat után fizetett illetékekből, mint a kavics- és a homokkitermelés vagy az ásványvíz-palackozás. A döntés értelmében ennek a 80%-a, azaz több mint 300 millió lej a helyi közösségek rendelkezésére áll.
Az elfogadott jogszabály értelmében az eredeti, 2019–2020-as törvények hatályba lépése után behajtott összegeket is kiosztják a helyi önkormányzatoknak, a döntés hatályba léptetése után pedig egyenesen a helyi önkormányzatoknak kell utalni az illetéket, nem várja meg a helyi költségvetés a központi visszaosztást – zárta nyilatkozatát a fejlesztési miniszter. (RMDSZ-tájékoztató)
