Az áldozatvállalást, a hűséget díjazták

Megható ünnepség keretében adták át szombaton délelőtt a különlegesen szép marosvécsi templomban az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt Czelder Márton-díjat Bányai László Bukarest-szőlőhegyi lelkipásztornak.

Megható ünnepség keretében adták át szombaton délelőtt a különlegesen szép marosvécsi templomban az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt Czelder Márton-díjat Bányai László Bukarest-szőlőhegyi lelkipásztornak. A Földes Károly-díjjal Polgár Jánosné Szakács Anna komlódi, Katona Lajos oroszfáji és Silimon Dénes mezőörményesei gondnoknak a szórványgondozásban végzett példamutató tevékenységét ismerték el.

Az ünnepi istentiszteletre a marosvécsi harangláb ötszáz éves harangja hívta a népes gyülekezetet, amely a helybeliek mellett a fővárosból és a mezőségi Komlód völgyi falvakból érkezett. A napsütötte őszi tájban, a levelüket lehullatott fák között teljes pompájában ragyogott a Kemény bárók által az 1700-as években építtetett templom a vécsi kastély szomszédságában. Azon a történelmi nevezetességű helyen, ahol a trianoni tragédia után az újjászületés, a megújulás gondolata járta át az erdélyi irodalmi életet és a református egyházat.

Bár úgy tűnik, hogy nincs idő egymás keresésére, a találkozásra, nem szabad „leírnunk” senkit, a szórványmisszióban minden lélek számít – hangzott el Bányai László bukaresti lelkész prédikációjában, aki az igazi egyházról, gyülekezetről és templomról beszélt.

Az istentiszteleten kerek évfordulókra emlékeztek: a szép faragott bútorral berendezett templomban 90 éve tartották a Vécsi Szövetség első ülését, 75 éve jött létre az Erdélyi Helikon, 40 éve hunyt el báró Kemény János, és 120 éve született Földes Károly tanár, aki lévita-tanítóként 17 éven át próbálta megtartani a pusztuló mezőségi gyülekezeteket, amelyeknek a szolgálatát elvállalta.

Az egyházkerület főgondnoka és a szomszédos települések lelkészeinek jelenlétében Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke és Jenei Tamás, alelnök, belmissziói előadó mutatta be a díjakat és köszöntötte a kitüntetetteket.

Erdélyben 500 református anyaegyházközség, 123 leányegyházközség és 388 szórványgyülekezet létezik. Ez utóbbiak száma azonos az anyaegyházközségek számával, mégis a szórványban dolgozó lelkészeknek, presbitereknek, gondnokoknak ritkán szorítják meg a kezét, értékelik munkájukat. Holott hűségük, helytállásuk, áldozatvállalásuk csodákra képes – mondta Jenei Tamás. A Diaszpóra Alapítvány alelnöke felidézte Czelder Márton emlékét, aki az 1800-as évek közepén megszervezte a Kárpátokon túli magyar missziót. A nem lelkészeknek járó díj névadója, Földes Károly mezőújlaki lelkészként 1934-ben adta ki Szórványmisszió. Jajszó a pusztuló szórványokból címen azt a füzetet, amely kiáltó szóként vitte be a köztudatba a megfogyatkozott gyülekezetek életét, hívta fel a figyelmet, tette jelképpé a Mezőség nevét, s fogalmazta meg a szórványmissziós tennivalókat. A leghűségesebb, legtevékenyebb lelkészeknek, presbitereknek a teherhordozásban kíván a segítségükre lenni a két díj, amely arra biztat, hogy van és lehet jövő.

A vendégeket Benkő Mihály helybeli lelkész üdvözölte, aki korábban a Komlód völgyében volt lelkipásztor, s ma is rendszeres kapcsolatot ápol egykori és mai gyülekezete között.

A Kárpátokon túli szórványmisszió jelentős képviselője, a 30 éve Bukarestben szolgálatot teljesítő Bányai László lelkész és író életét és munkásságát, amelynek során szolgálati helyein sikerült példás gyülekezet kovácsolnia, s ha kellett román nyelven is közvetítetnie az igét, Komáromi István, nagyernyei lelkész méltatta. A Czelder Márton-díjat és díszoklevelet Vetési László adta át a komlódi, mezőörményesi, oroszfáji református templomok, parókiák mai állapota a gondnoki tisztséget évtizedeken át hűségesen végző Polgár Jánosné Szakács Anna, Katona Lajos és Silimon Dénes áldozatvállalásának, kitartó munkájának köszönhető. Nekik adta át a Földes Károly-díjat Vetési László. Munkájukat Papp György mezőörményesi lelkipásztor méltatta. Példamutató módon adminisztrálták a teendőket, tevékenyen részt vállaltak az egyházi javak visszaszerzésében, a templomok felújításában, fogadták a vendégeket, a szolgálatra érkezőket, akkor is, ha nem volt lelkész – mondotta Papp György. A gondnok, kurátor szó jelentéséről szólva pedig azt hangsúlyozta, hogy a kurátor szó jelentésének megfelelően a díjazottak a lelkeket is gyógyították, s orvosolták a rájuk bízott közösség gondjait-bajait.

Az ünnepelteket üdvözölte dr. Dési Zoltán, volt Hargita megyei prefektus, az Erdélyi Református Egyházkerület frissen megválasztott gondnoka, Szász Attila körtvélyfáji lelkipásztor, a Görgényi Református Egyházkerület esperese, a rendezvény házigazdája azt hangsúlyozta, hogy a vállalt szórványmisszió ellenére mosolygó, a jövőbe tekintő, cselekedni tudó, reménykedő embereket tüntettek ki.

Az ünnepelteknek Benkő Mihály lelkész tanítványai, a marosvécsi gyermekek furulyajátékkal és szavalatokkal, a gyülekezet tagjai szeretetvendégséggel kedveskedtek. Az egykori kántori lakásból átalakított gyülekezeti házban a vendégek a szépen berendezett néprajzi kiállítást is megtekinthették.