2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Családon belüli erőszak: több az eset, vagy csak többen kérnek segítséget?

Nőtt a családon belüli erőszaknak minősülő bűncselekmények száma a tavalyi év azonos időszakához képest: 6,7 százalékkal több ilyen bűncselekményt jegyeztek Romániában az év első négy hónapjában, és 4075 távoltartási rendeletet bocsátott ki a rendőrség. Ezek a számok azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy ténylegesen elterjedtebbé vált a jelenség, hanem hogy nő azoknak az áldozatoknak a száma, akik segítséget mernek kérni. Ám még így is az esetszám, ami a hatóságok tudomására jut, csupán a jéghegy csúcsát jelenti.

Illusztráció 

     Fotók: Nagy Tibor

Az országos rendőr-főkapitányság tájékoztatása értelmében az idei év elejétől április végéig kiadott 4075 ideiglenes távoltartási rendelet közül 1707-ből lett végül végzés a bíróság döntése nyomán – adta hírül az Agerpres hírügynökség. A családon belüli erőszaknak minősülő bűncselekmények száma a 2022-es év hasonló időszakához viszonyítva 6,7 százalékkal, 16.667-ről 17.792-re nőtt.

A bűncselekmények közül a legtöbb (10.894, 62 százalék) ütlegelés és egyéb erőszakos tett volt, 2036 (12 százalék) fenyegetésnek, 1672 (10 százalék) családelhagyásnak minősült. 1304 esetben (7 százalék) a távoltartás szabályainak megszegését, 670 esetben (4 százalék) a kiskorú felügyeletével kapcsolatos szabályok áthágását állapították meg a rendőrök. A bűntettek közül 14.686-ot a lakhelyen, 3106-ot nyilvános helyen követtek el. Az idei év első négy hónapjában a családon belüli erőszakot elkövetők és az áldozatok száma is nőtt, szám szerint 18.603-ra, illetve 17.397-re. Az áldozatok közül 3399-en férfiak, 12.334-en nők, 2870-en kiskorúak. A vizsgált időszakban 3674 távoltartási végzést adtak ki a bíróságok, ezek közül 1707-et rendőrségi ideiglenes távoltartási parancs alapján. 4013 távoltartási végzést az áldozatok, 318-at az ügyészek, 312-t pedig más illetékes intézmény kérésére bocsátottak ki – közölte a rendőrség. A távoltartás szabályainak megszegése miatt 1304 eljárást indítottak, 31 százalékkal többet, mint 2022 ugyanazon időszakában. Az említett időszakban 151 agresszort köteleztek elektronikus nyomkövető viselésére – derül ki a rendőrség tájékoztatásából.

Bár a hivatalos adatok szerint magasabb a bejelentett esetek száma, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az eddigieknél elterjedtebbé vált a jelenség – véli Csép Éva Andrea Maros megyei parlamenti képviselő, a munkaügyi és szociális védelmi bizottság alelnöke. A képviselő a Kolozsvári Rádiónak adott interjújában rámutatott, az esetszám-növekedés hátterében számos tényezőt kell figyelembe vennünk: meg kell nézni többek között, hogy mely megyékben, mely településeken növekedett esetleg az esetek száma, került-e sor ezt megelőzően az adott helyen tájékoztató kampányokra, amelyek nyomán tudatosult az érintettekben, hogy ők áldozatok, és vették a bátorságot, hogy segítséget kérjenek. A képviselő úgy véli, hogy az utóbbi időben jelentett magasabb esetszám hátterében az áll, hogy nőtt az áldozatok bizalma a hatóságokban, abban, hogy igenis beavatkoznak, amennyiben a segítségüket kérik, hiszen az utóbbi évekbeli törvénymódosítások nyomán ma már sokkal hatékonyabb eszköztárral rendelkeznek. Ugyanakkor fontosnak tartotta kiemelni, hogy a jelentett esetek még mindig csak a jéghegy csúcsát képezik, a valóságot tükröző, pontos adatok nincsenek, hiszen még mindig rengetegen vannak, akiket bántalmaz a társuk, de nem mernek róla beszélni, sem segítséget kérni.

Mint mondta, pozitívum, hogy az utóbbi időben nem csak a tettlegességet jelentik az áldozatok, hanem egyre inkább a lelki terrort, a megfélemlítést is.

Az áldozatok több mint fele visszautasítja a nyomkövetőt

A képviselő hangsúlyozta, az összes érintett intézménynek, civil szervezetnek az együttműködésére van szükség ahhoz, hogy hatékonyan lehessen fellépni az áldozatok védelmében, mindenki a saját területén be tud avatkozni, összehangolt munkával. Védett házak üzemelnek, ahol ideiglenes menedéket nyújtanak a menekülni kényszerülő áldozatoknak és gyerekeiknek, civil szervezetek központokat működtetnek, ahol ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadást biztosítanak számukra. A bántalmazás helyszínére érkező rendőrnek lehetősége van azonnali távoltartási rendeletet kibocsátani, ugyanakkor néhány megyében – Maros megyében is – bevezették az elektronikus nyomkövetőt, a lábbilincset. Annak ellenére azonban, hogy ez pluszbiztonságot jelent az áldozatnak, nagyon sokan elutasítják. 

– Most azon kell dolgoznunk, hogy a nyomkövető minél szélesebb körben elfogadottá váljon az áldozatok körében, ugyanis jelenleg az egyik legnagyobb gond, hogy amikor a hatóságok indokoltnak tartják, és elrendelik a távoltartási végzés betartását nyomon követő karkötő használatát, az áldozatok több mint fele elutasítja ezt – tette szóvá Csép Éva Andrea. Amennyiben pedig az áldozat nem vállalja, nem szerelik fel a lábbilincset a bántalmazó bokájára. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy az áldozatnál is kell legyen egy kis mobil eszköz, amely hangjelzéssel adja tudtára, ha az agresszor a közelben tartózkodik, ugyanakkor automatikusan jelez a rendőrségnek is; a rend őrei mindkét féllel azonnal felveszik a kapcsolatot.

Az áldozat nem akar ártani a bántalmazónak

Érdeklődésünkre, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy ilyen nagy arányban visszautasítják az áldozatok a nyomkövető eszközök igénybevételét, Teodora Baba, a családon belüli erőszak áldozatait több mint másfél évtizede felkaroló Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet pszichológusa elmondta, a tapasztalataik alapján több ok áll a háttérben. Elsősorban talán amiatt, hogy a történtek ellenére is ragaszkodnak a bántalmazóhoz, hajlamosak azt gondolni, hogy egyszeri, véletlenszerű eset volt az erőszakos megnyilvánulás, és bíznak abban, hogy többé nem fog előfordulni, még akkor is, ha már előzőleg többször megtörtént, és esetleg súlyosabbá is vált. Az áldozatokkal nap mint nap dolgozó pszichológus rámutatott, a bántalmazás gyakorisága változó, a kapcsolat elején nagyon ritkán, talán évente egyszer fordul elő, nagy szünetek vannak két bántalmazás között. Az áldozat pedig ilyenkor hajlamos azt hinni, hogy a párja megváltozott. Aztán egy idő után egyre gyakoribbakká válik az erőszakos viselkedés. – A bántalmazást általában egy kedvező időszak követi – mi mézesheteknek hívjuk –, a felek kibékülnek, és az áldozat reménykedik, hogy ez az időszak minél tovább tart, ezért nem szeretne ártani a bántalmazónak. A közel két évtizedes tapasztalatom alapján ki merem jelenteni, hogy az esetek 90 százalékában az áldozatok nem szeretnének különválni a társuktól, nem akarnak ártani neki. Nem akarják megbüntetni, börtönbe juttatni, mindössze annyit szeretnének, hogy megváltozzon a viselkedése, és ezáltal megszűnjenek a problémáik. Voltak olyan esetek is, hogy az áldozatok nem rendelkeztek elegendő információval a nyomkövető rendszerről, annak működéséről, és attól tartva, hogy ők is folyamatos megfigyelés alatt állnak majd, és ez zavarja majd őket a mindennapi teendőikben, visszautasították ezt a lehetőséget. De volt nálunk, a menedékhelyen elszállásolva olyan áldozat is, aki kérte a nyomkövetőt, és az igen hasznosnak bizonyult a védelmében – mondotta a pszichológus.

A segítséget kérő áldozatok 30 százaléka felsőfokú végzettségű 

A marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézetben nem tapasztalták, hogy az utóbbi időben nőtt volna a segítségért hozzájuk forduló áldozatok száma. Az otthonukból menekülőknek ideiglenes szállást adó menedékhelyen az idei év első három hónapjában 37 személyt, 19 felnőttet és 18 gyereket szállásoltak el, a tanácsadó központ szolgáltatásait pedig 32-en vették igénybe. Teodora Baba hangsúlyozta, amióta családon belüli erőszak áldozataival dolgozik – lassan két évtizede –, a tavalyi év volt az első, amikor a központhoz forduló áldozatok többsége, azaz 31 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkező személy volt. A pszichológus szerint ez igen beszédes, hiszen cáfolja azt az elterjedt tévhitet, miszerint a családon belüli erőszak az iskolázatlan, rossz körülmények között élőket érinti. 

Örvendetes, hogy tavaly az intézethez fordulók 37 százaléka vidékről érkezett, ami azt jelenti, hogy egyre többen vannak a kisebb, zártabb közösségekben is, akik nem érzik úgy, hogy szégyellniük kellene, ami velük történik, és segítséget mernek kérni. A 2022-es év folyamán az áldozatok több mint felét a különböző hatóságok, intézmények, rendőrség, SMURD rohammentő szolgálat irányította a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézethez, ami beszédes bizonyítéka annak, hogy az érintett intézmények, szervezetek között igen jó az együttműködés. 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató