Az agy és az érzelmek szerepe a szívbetegségek kialakulásában (2.)
2018-09-05 12:46:16
- Bodolai Gyöngyi
Ez volt a témája annak az előadásnak, amelyet dr. Frigy Attila, a marosvásárhelyi IV-es Számú Belgyógyászati Klinika kardiológus főorvosa tartott népes és érdeklődő fiatal hallgatóság előtt a Sapientia nyári egyetemén.
Ez volt a témája annak az előadásnak, amelyet dr. Frigy Attila, a marosvásárhelyi IV-es Számú Belgyógyászati Klinika kardiológus főorvosa tartott népes és érdeklődő fiatal hallgatóság előtt a Sapientia nyári egyetemén. Amint a kérdésekből kiderült, nagyon időszerű, az egyetemi hallgatókat is érintő kérdéskörről volt szó.
Az előadásról szóló beszámoló első részében a szívbetegségeket ismertettük: magas vérnyomás, érelmeszesedés (az ütőerek falában kialakuló lerakódások, plakkok), iszkémia (vértelenség, a szív rossz vérellátása a beszűkült koszorúerek miatt), a szívizom-infarktus (egy vérrög által elzárt koszorúér miatt a szív egy része elhal), ritmuszavar és szívelégtelenség (a részben elhalt szívizom nem tudja befogadni a tüdőből és test egyéb részeiből érkező vért, ami pangani kezd, tüneteket okozva).
Beszámolónk második része arról szól, hogy a felsorolt szívbetegségeket hogyan befolyásolják a lelki tényezők, illetve fordított irányban, a testi betegség hogyan hat a gondolkodásunkra, érzelmi életünkre.
Az előadó leszögezte azt a manapság sokat emlegetett tényt, hogy az egészség egy integratív, holisztikus (az egészre vonatkozó) fogalom, ami azt jelenti, hogy jól érezzük magunkat testileg, érzelmileg és értelmileg, jó a szociális beágyazódásunk, és szellemileg, spirituálisan is van egy utunk, ami segít az egyensúly megtartásában. Ezek a dolgok összefüggenek, ezért ha valakinél egy testi betegséget állapítanak meg, figyelembe kell venni az egészség egyéb összetevőit is, mert lehet, hogy oki tényezőként szerepelnek. Fordított irányban, a testi betegség kihat az egészség lelki, szellemi, szociális összetevőire.
A szívbetegségek kialakulásában és lefolyásában szerepet játszó pszichés tényezők: a stressz, a szorongás, a depresszió, a poszttraumás stressz szindróma (posttraumatic stress disorder, PTSD) és a demencia (értelmi hanyatlás).
A stressz
Bár mondhatná valaki, hogy ez nem egy pszichés tényező, hanem a szervezet reakciója, vannak lelki összetevők is, és fiziológiai, illetve viselkedésbeli elváltozásokkal jár együtt. A stresszreakció alkalmazkodást jelent bármilyen természetű behatásra, ami a szervezet egyensúlyát megbonthatja. Ez a behatás lehet pszichoszociális, pl. munkahelyi vagy akár egy sorban állás közben kialakuló konfliktus stb. Akkor van baj, ha a stresszorok, azaz a stresszt okozó tényezők gyakran ismétlődnek, hosszú ideig tartanak, illetve a válaszunk túlméretezett ezekre.
A szorongás
A másik pszichés tényező a konkrét ok nélküli és túldimenzionált, legtöbbször folyamatos félelem, a szorongás, ami „divatos” manapság. Nagyon kifejezett formája a pánikroham vagy pánikbetegség, ami sokszor derült égből érkezik. Az érintett személy azt érzi, hogy valami nincsen rendben, mintha nem volna elég levegő, gyorsabban ver a szíve, és mindjárt meghal. Ennek a pánikrohamnak egy szorongásos „aládúcolása van”, amit ki kell deríteni – mondta Frigy főorvos. Majd hozzátette, hogy fiatal páciensek is fordulnak hozzá pánikrohammal, és kijelentik, hogy nem vesznek be szorongásoldót. Nincs is rá szükség hosszú távon, de amikor annyira gyakoriak a rohamok, hogy a páciens már nem mer kimenni az utcára, akkor a gyógyítás során a gyógyszerre is szükség van, legalábbis egy rövid ideig.
A depresszió
Kilátástalanságot, kedvetlenséget, levert hangulatot jelent. A poszttraumás stressz szindrómára (PTSD) klasszikus példaként az Irakban, Afganisztánban szolgált amerikai katonák esetét szokták említeni, akik az átélt nagyon durva élmények hatására hazatérésük után befele fordultak, nem tudtak mit kezdeni magukkal, ingerlékennyé váltak, állandóan visszapörgetve magukban az eseményeket. Az életét nagyban befolyásoló tragikus események miatt a depresszió bárkinél előfordulhat.
A demencia egy agyi leépülési folyamat, melynek során a szívbetegségek előfordulása gyakoribb lehet, illetve a kezelés betartása komoly nehézségekbe ütközhet.
Személyiségtípusunknak,
amely meghatározza létezési módunkat a világban, ugyancsak szerepe van a szívbetegségek kialakulásában. Az A és D típusú személyiségnél lehet számítani a koszorúér-betegségre. A menedzser típusú A személyiség egész nap küzd, dönt, odaadóan dolgozik, részt akar venni mindenben, magas az igényszintje, tökéletes teljesítményre törekszik, és győztes akar lenni, miközben folyamatosan halad előre. Ezek az emberek olyan felfokozott életet élnek, hogy egy adott pillanatban kialakul a magas vérnyomás, és áteshetnek akár egy szívinfarktuson is. A D típusú deprimált, úgynevezett „disordered” személyiség, az átélt negatív élményeket nem adja ki magából, hanem gyűjti, és a sok negatív gondolat egy adott pillanatban betegséggé alakul át.
A stressz, a szorongás, a depresszió szomatizáció révén (a lelki okok miatt testi tünetek alakulnak ki) szívpanaszokat is okozhat. Ezzel a területtel a pszichoszomatika foglalkozik behatóan. Nem mindig látványos történésről van szó, mint amikor valaki nagyon feldühödik, és kap egy szívinfarktust vagy agyvérzést. Bár ez is előfordulhat, sokkal alattomosabb hatással kell számolni. Egy krónikus szorongásos probléma, az elhanyagolt stressz, depresszió talaján kialakulhatnak a szívbetegségek. Az agyunk próbálja kiütni a szívünket, vagy fordítva, a szívünk az agyunkat, holott jó lenne, ha kézen fognák egymást – hangsúlyozta dr. Frigy Attila.
Ha valakinek lelki problémája van, sokszor nem megfelelőképpen áll hozzá betegségéhez, gyakoriak a kóros viselkedésmintázatok: az alkoholizmus, a dohányzás, a kábítószer-fogyasztás, az elhízás, a nem megfelelő alvás – ezek mind közvetett hatásai a pszichés tényezőknek, és rizikófaktorai a szívbetegségeknek. Egy szorongó ember nem tartja be pontosan a kezelési szabályokat, holott ez is nagyon fontos lenne.
Ördögi kör
A psziché a vegetatív idegrendszeren és hormonokon, illetve hormonszerű anyagokon keresztül hat a szívre, hozzájárulva a szívbetegségek kialakulásához, ami aztán „rásegít” a pszichés tényezőkre, egy ördögi kört hozva létre.
A szív-ér rendszeri szabályozás lényege, hogy a nyúltagyban van egy úgynevezett szívközpont, amely az erekben és a szívben elhelyezkedő különböző receptorzónákból kapja a jeleket, és bocsátja ki magából a paraszimpatikus, azaz a lassító, és a szimpatikus, azaz a gyorsító impulzusokat. E nagyon ősi nyúltagyi központ működését gyakorlatilag a hipotalamusz (vegetatív agyunk) befolyásolja. Minden, ami azt feltételezi, hogy valamilyen formában reagáljon a szervezetünk, a hipotalamuszon keresztül történik. Ez van rákötve a limbikus rendszerre (érzelmi agyunkra), ami kapcsolatban van a kortexszel, azaz az agykéreggel. Ha látunk egy fenyegetést, ami a kortexre tartozik, tehát megijedünk, a hipotalamuszhoz érkezik az információ, hogy gyorsan indítsa be a szimpatikus idegrendszert, aminek a hatására elfutunk, pl. egy felénk közeledő autó elől.
A szimpatikus idegrendszer
van a legtöbb rossz hatással a pszichés tényezőkön keresztül a szív-ér rendszerre. Ha ennyire rosszat tesz, feltevődik a kérdés, hogy miért találta ki a Teremtő? Nos, azért, mert 35-36 évre programozta az embert. Csakhogy jól táplálkozunk, fejlődött az orvostudomány, és „itt ragadtunk” 40 éves kor után is. Holott kezdetben arra volt csak szükség, hogy tizenéveink végén reprodukáljuk magunkat, és felneveljük a gyermekeket. Arra tökéletesen alkalmas a szimpatikus idegrendszer, hogy probléma esetén megnövelje a vérnyomásunkat, szívritmusunkat, a szív teljesítőképességét, ami lehetővé teszi, hogy el tudjunk futni vagy meg tudjunk küzdeni a veszéllyel. 40 éves kor után azonban a szimpatikus idegrendszeri aktiváció már jobbára csak rosszat tesz nekünk, mégsem tudunk létezni nélküle. Stressz, szorongás hatására aktiválódik, megnő a szívfrekvencia, szívdobogásérzettel, megnő a vérnyomás, ami a szívet túlterheli, ez nagyobb oxigénfogyasztáshoz, vérellátási zavarhoz vezet, emiatt ritmuszavar váltódhat ki, összehúzódhatnak a koszorúerek, ami szintén iszkémiát, vértelenséget okozhat, illetve a nagy vérnyomás-emelkedés berepeszthet egy plakkot, és bekövetkezik az infarktus. Vizsgálatok igazolják, hogy ez utóbbit gyakran erős pszichés megterhelés előzi meg.
A stressz-kardiomiopátia (Takotsubo)
nagyon érdekes megnyilvánulása az akut stressznek. Főleg 50 év feletti nőknél fordul elő. Egy nagyon durva pszichés ráhatás nyomán fájni kezd a mellkas, és infarktus tünetei jelentkeznek, de nem az okozza a klinikai képet, hogy egy koszorúér eldugaszolódik egy trombussal, hanem az, hogy a kiváltódott erős szimpatikus idegrendszeri hatás egy nagyon kiterjedt koszorúér-összehúzódást okoz, a szív egy része (rendszerint a csúcsi) nem kap vért, és megáll. A szív egy labdaszerű képletté alakul, ami akut szívelégtelenséghez és halálhoz vezethet. Főleg Ázsiában írták le a kórképet, de minden földrajzi régióban előfordul.
A ferhérköpeny-hipertónia
egy másik megnyilvánulása az akut stresszhatásnak. A páciensnek a rendelőben magas vérnyomást mérnek, és mindenki megijed. A tapasztalt egészségügyi dolgozó tíz perc múlva újraméri a vérnyomást, és kiderülhet, hogy az érték teljesen normális. Ezzel a jelenséggel is kell foglalkozni, ugyanis kimutatták, hogy ilyen esetekben nagyobb a szív-ér rendszeri kockázat, mint egy tartósan normális vérnyomású embernél.
Ezek voltak a lelki tényezők akut, azaz heveny hatásai, amelyek lényege a szimpatikus stimuláció – összegzett az előadó.
A krónikus pszichés hatások
bizonyos anyagok termelésén keresztül hatnak. A mellékvese velőállománya az adrenalint termeli, s ha ennek szintje folyamatosan kicsit emelkedett, a negatív hatás is nagyobb. A mellékvese kéregállománya kortikoszteroidokat termel, amelyek emelik a vérnyomást, immunszupresszív, az immunrendszert gátló hatásuk van. Egy másik fontos mechanizmus a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktiválódása. Bebizonyították, hogy a pszichés elváltozásokat mutató embereknél, depressziósoknál, szorongóknál egy bizonyos fokú gyulladást lehet kimutatni a szervezetben. Egy érdekes esetleírás szerint huszonéves fiatalembert súlyos depresszióval szállítottak kórházba. Koponya-CT-t készítettek, amelyből kiderült, hogy krónikus homloküreg-gyulladása van. Kikezelték a krónikus gyulladásból, és meggyógyult a depressziója is. Bár anekdotikusnak tűnik, vannak ilyen jellegű összefüggések is. Ezért a depressziós pácienseknek meg kell nézni a gyulladásos markereit, és ha magasabbak, akkor meg kell keresni az okokat.
Ha valamilyen belső vagy külső kiváltó tényező elindítja a pszichés folyamatokat, nagyon fontos, hogy az érintett személy hogyan reagál. Ha a kiváltó faktort nem lehet megszüntetni, például mindennap dolgozni kell menjen a kellemetlen főnök ellenére is, akkor a pszichés válaszon, reaktivitáson kell dolgozni, ami ugyan veleszületett tulajdonságunk, de befolyásolni tudjuk.
A szívtünetek, amelyek mögött nincsen szervi elváltozás
Egy amerikai orvos a polgárháború idején észrevette, hogy sok katonának szúr, fáj a szíve, akár el is ájulnak, azonban Da Costa doktor ezen panaszok mögött semmilyen szervi elváltozást nem talált. Az azóta jól megismert tünetegyüttest róla nevezték el. Nagyon gyakran „szívre vesszük” a dolgokat, az úgynevezett pszichogén mellkasi fájdalom általában egy szívtáji, szúró, kellemetlenség- és nehézségérzet, amiről a beteg színesen beszél, és a fájdalom helyét általában meg tudja mutatni egy ujjával. Mivel egy súlyos szívbetegnek is lehetnek pszichogén fájdalmai, ezért ezeket mindig komolyan kell venni, és óvatosnak kell lenni, mivel a medicina nem egy egzakt tudomány, és az emberi szervezet sokszor kiszámíthatatlan.
Tapasztalati és tudományos ismérvek alapján el kell fogadni, hogy bizonyos pszichogén, lelki tényezők hozzájárulnak a szívbetegségek kialakulásához és súlyos-
bodásához. Ha ez igaz, akkor mit tehetünk? Először is jó lenne a negatív pszichés tényezőket diagnosztizálni, felismerni, akár egy egészséges embernél is, és olyan családokban, ahol ezek gyakoriak. Ha a szívbetegnél fennálló szorongást, depressziót, stresszt sikerül rendezni, akkor a betegség kilátásai is javulnak.
A legjobb stresszoldás
a mozgás és a jó minőségű alvás. Az emberi kapcsolatok minőségét nem lehet előírni, de a társaság, az emberi közösségekhez való tartozás szintén egy nagyon jó pszichés karbantartó tényező. A komplex stresszmenedzsment is segíthet megtalálni a megoldást. Ha már komolyak a bajok, tudatosítani kell a problémát, és olyan megközelítéseket elsajátítani, amelyekkel sikerülhet kiküszöbölni a káros pszichés tényezőket, illetve az erre adott testi válaszokat. Akár a pszichoanalízisig is el lehet menni, és a gyógyszerek mellett igénybe lehet venni az alternatív módszereket is, amelyek segítenek a lelki egyensúly kialakításában, megerősítésében. Fel kell ismerni, hogy stresszhatásban vagyunk, és ki kell dolgozni, meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel ezt legyőzhetjük. Ilyenek például az önmagunkkal való belső beszéd, a pozitív gondolkodás, a minőségi társas kapcsolatok, a kommunikáció. Van, akinél ez működik, másoknál kevésbé. De egy dolog biztos: ha sokat nevetünk, az érrendszer épségéért felelős endothél funkció javul, és a mentális stressz is csökken. Ha optimisták vagyunk, akkor sokkal kevesebb az angina, az infarktus, a hirtelen szívhalál. A pozitív gondolkodást nem lehet erőltetni, de törekedni kell rá. Természetesen a legfontosabb, hogy találjuk meg testi-lelki egyensúlyunkat és helyünket a világban – hangsúlyozta előadásában dr. Frigy Attila.
Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy annál a fiatalnál, aki folyamatosan fáradtnak érzi magát, valószínűleg életmeneti probléma áll fenn, de egy kardiológiai vizsgálatot is el kell végezni, ha gyanú merül fel szívbetegségre. A fáradtságnak millió oka lehet, de első helyen az áll, hogy a fiatal nem alszik eleget. Az átlag négy-öt óra nem elég. Fontos az alvás minősége is. Jó minőségű alvás után könnyebb az ébredés. Az alvás hatékonyságát a helyes táplálkozással, mozgással, életvitellel, jó emberi kapcsolatok ápolásával lehet növelni – hangzott el többek között a kérdésekre adott válaszokban.