2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nagygyűlés a Székely vértanúk emlékművénél

Március 10-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére nagygyűlésre gyűlt össze Marosvásárhelyen pár száz székelyföldi lakos, hogy újból megerősítse autonómiaigényét. A tüntetés résztvevőinek nevében Izsák Balázs egy Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót tett közzé, melyet az alábbiakban ismertetünk: 

Fotók: Nagy Tibor

 „Ma, 2024. március 10-én, Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, tántoríthatatlanul, a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A székely szabadság napja az emlékezés, de ismételten a jogkövetelés napja is.

Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát! Székelyföld autonómiája – hasonlóan az európai gyakorlathoz – azt jelenti, hogy a szülőföldjén többségi székely magyar közösség joga és tényleges képessége saját felelősségére és az egész régió érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, a Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség érdekében. Ez Románia érdekeit is szolgálja. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő demokratikusan választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, ennek megfelelő közjogi státussal és jogosítványokkal rendelkezik.

Románia, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz, egyoldalú kötelezettséget vállalt a Tanács 1201/1993. számú ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkében kimondja:

»Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státusszal rendelkezzenek.«

Mi mindannyian elkötelezett hívei vagyunk a békének és a biztonságnak. Abban a szellemben, ahogy azt az Európa Tanács több határozata és ajánlása megfogalmazta. Így az 1334/2003-as számú határozat a területi autonómia intézményrendszerét ajánlja a belső konfliktusok megelőzésére, illetve feloldására.

Az eltelt harminc év során Románia ezeket a kötelezettségvállalásokat nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították.

Mindezek szellemében:

Követeljük, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezet alapján!

Kérjük, hogy a román kormány és parlament tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit és a székelyföldi közösség akaratát, és Románia schengeni csatlakozása előtt fogadja el az ezekkel összefüggő jogszabályokat.

Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!

Tiltakozunk a magyar nyelvű oktatási intézmények ellen irányuló sorozatos támadások, Székelyföld helyhatóságainak meghurcolása, az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használatának korlátozása ellen!

Székelyföld volt, van és lesz! Székelyföld egy és oszthatatlan. Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának! Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!”




Potápi Árpád János:

Támogatjuk a székely szabadság ügyét 

A székelység, akárcsak a Kárpát-medence többi magyar közössége, számíthat a magyar kormány kiállására és támogatására – közölte a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap az MTI-vel.

Potápi Árpád János a székely szabadság napja alkalmából felidézte: március 10-én azokra a székely vértanúkra emlékezik a magyarság, akiket 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégeztek. „Ez a nap tisztelgés a nemzeti önrendelkezésért küzdő székely honfitársaink előtt” – mondta.

Hangsúlyozta, a székelyek önrendelkezésének igénye „nem precedens nélküli vágyakozás”, az Európai Unióban erre több működő példa létezik, köztük a dél-tiroli osztrákoké és a finnországi Aland-szigetek svéd anyanyelvű lakosaié.

„A szülőföldjén többségben élő székely magyar közösségnek jogot kell biztosítani saját közérdekű problémáinak megoldására, az önrendelkezés tehát a szülőföldön való megmaradás garanciája” – jelentette ki.

Kiemelte: ha egy nemzeti közösség szabadon megélheti identitását, megőrizheti és gyakorolhatja kultúráját és hagyományait, működtetheti saját intézményrendszerét, az nemcsak az adott közösségnek jó, hanem az utódállamnak is. Az államtitkár kifejtette, hogy a területi autonómia védettséget, önszerveződést jelent, helyi jogalkotást biztosít, ami mindenkinek jó, és nem irányul senki ellen.



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató