Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-03-25 14:00:00
A hét végéig reggelente még jól kialudhatjuk magunkat, de 28-ról 29-re virradó éjszaka 3-ról 4-re kell állítani az óra mutatóját, ugyanis Virágvasárnaptól áttérünk a sokat vitatott nyári időszámításra. Ami nem kedvez a korán munkába állóknak, és azokat a diákokat is nagyon kellemetlenül érinti, akiknek az iskolájában reggel héttől is kezdődnek tanórák.
Ilyenformán, ha Munkácsi Mihály világhírű kiváló festőnk még élne, bőven nyílna lehetősége, hogy híres festményéhez, az Ásító inashoz hasonlóan az ásító erdélyi diák portréját is megfesse.
De nemcsak a diákok, a felnőttek közül is sokan megsínylik az átállást, amely miatt egy órával kevesebbet alhatnak. Ezt megszokni a szakemberek szerint legalább négytől tizennégy nap kell. Ezalatt viszont szív- és érrendszeri, valamint pszichés betegségek is kiújulhatnak – nyilatkozta a múlt évben Marosvásárhelyen előadást tartó dr. Faludi Béla egyetemi docens, az alvásmedicina kiváló pécsi képviselője, akit lapunk hasábjain már idéztünk.
Mint említettük, a tavaszi óraátállítás nyomán a napunk egy órával rövidebb lesz. Ha ilyenkor több időzónán át repülőgéppel kelet felé utazunk, nehezen tudunk alkalmazkodni célállomásunk idejéhez, ahol nehéz lesz az elalvás, és a felborult cirkadián ritmusunk miatt napokig kialvatlanok leszünk, ami egyéb kellemetlenségekkel is járhat. A nyugat felé utazás viszont annál kellemesebb lehet, ugyanis az említettnek az ellenkezője történik. Mivel a remélt energiamegtakarítást nem sikerült bizonyítani, sokan és sokszor szerették volna, hogy visszatérjünk a szervezetünk által megszokott időszámításhoz. 2018-ban az Európai Unióban elfogadták az óraátállítás megszüntetését, de mivel nagyon körülményesnek ítélték, nem történt semmi. Maradunk tehát a megrövidített tavaszi, nyári és kora őszi napokkal október első vasárnapjáig.