Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A szaruhártya (cornea) az emberi szervezet legérdekesebb szövete. Amikor azt mondjuk, hogy a szem a lélek tükre, ez a szaruhártya csillogásától van. Bár hasonló a mellette levő ínhártyához, az mégsem átlátszó, a szaruhártya viszont kristálytiszta. Ugyanazokból az alkotórészekből áll, mint az ínhártya. A szaruhártya átlátszósága valóságos csoda. Ha nincs betegsége, életünk végéig teljesíti a feladatát. Vannak különböző tünetek, amelyek a normális öregedéssel együtt járva kicsit megváltoztatják az anyagcseréjét, átlátszósága azonban megmarad – mondja hosszú pályafutása ellenére is érezhető csodálkozással a hangjában dr. Süveges Ildikó, a budapesti Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának egyetemi tanára. A kül- és belföldön elismert professzor, akit a mikrosebészet egyik magyarországi megalapítójának tartanak, a szem minden betegségét gyógyítja.
– Szemünk fényét említette, ami idős korban mégiscsak megfakul, elhomályosul egy kicsit. Mi ennek az oka?
– Egyrészt megváltozik a könnytermelés és a könny összetétele, másrészt a szaruhártya érzékenysége az életkor előrehaladtával csökken. Nem termelődik annyi könny, s emiatt múlik el a szem csillogása. A szemhéj leereszkedése, a minimális szemhéjcsüngés pedig a fiatalokra jellemző nyílt tekintetet akadályozza.
– Elhangzott, hogy a szaruhártya egy csodálatosan megalkotott szövet. Mi a látásban betöltött szerepe?
– A szem törőközegeként az a feladata, hogy mint rostos burok védje a szem belső részét, de mivel a fénynek be kell hatolnia a szem belsejébe, fényáteresztőnek kell lennie. Ezért nincsen erezete, de nagyon sok idegvégződés és érdekes módon nagyon sok sejt található benne, amelyek úgy vannak beágyazva a rostok közé, hogy a szaruhártya mégis átlátszó marad. Az ember érzékszervei közül a legfontosabb a szem, a látás, s ennek kardinális kérdése, hogy a szaruhártya átlátszó legyen. A különböző sérülések, lúg, sav könnyen tönkre teszik. Ha a szaruhátya megsérült, nagy dolog olyan környezetbe ép szövetet ültetni, ahol valószínű nem tud megmaradni.
Gyulladásai akkor alakulnak ki, ha hámhiány van és a hámban sérülés keletkezik. Mivel a szemrésben nagyon sok baktérium él, hámhiány esetén a szemfelszínen élő baktériumok azonnal elkezdik tevékenységüket és kialakul a gyulladás.
– Mi okozhatja a hámhiányt?
– Idegen test, ha erősen megdörzsöljük a szemet, reumás megbetegedések, a száraz szem, ami a reumás, ízületi folyamatok tünete. Gombás megbetegedések akkor lépnek fel, ha valaki hosszú ideig antibiotikumot és szteroid szemcseppeket használ, valamint a kontaktlencse-viselőknél. Előfordul, hogy a kontaktlencsét használó egy kicsit megköpködi az ujja hegyét, s úgy teszi be a lencsét a szemrésbe, ami azért veszélyes, mert a szájüregben normálisan jelen levő gombák és baktériumok a hámhiányos felületen nagyon hamar megtapadnak A hámhiány egyébként a kontaktlencse viselése miatt is keletkezhet. A gombát elölni nagyon nehéz, mert a gombaellenes szerek általában a szaruhártyát is tönkre teszik.
Ennek az érdekes szövetnek vannak olyan betegségei, amelyek következtében szaruhártya-homályok alakulnak ki, ezek a homályok meggátolják a fénynek a szem belsejébe jutását, s ezáltal erősen csökkent látást vagy akár vakságot okozhatnak.
– A válaszok alapján szinte fölösleges, mégis megkérdem, hogy miért választotta a szemészetet, s ezen belül a szaruhártya kutatását, gyógyítását?
– Négy gyermekre vágytam, és azt gondoltam, hogy a szem egy kis szerv, a szemészet pedig egy kicsi szakma, s mellette marad időm felnevelni a gyermekeket. De tévedtem, mert csak egy gyermekem nőtt fel, a szakmában azonban mindent elértem, amit szerettem volna. Időközben azt is beláttam, hogy a szemészet nem is kicsi szakma, és sok általános betegségnek van olyan manifesztációja, amit a szemésznek is ismernie és tudnia kell.
A szaruhártya felé azért fordult a figyelmem, mert ennek a szövetnek az összetételét már kezdettől csodáltam. Korábban az anatómiai intézetben dolgoztam külső demonstrátorként, s a tudományos munka során az akkori mestereim irányításával az ízületi porccal foglalkoztunk, amely fiatalkorban ugyanolyan átlátszó, mint a szaruhártya. Amikor a szemészeti klinikára kerültem, a szövettani labornak lettem a vezetője. Mivel második mesterem dr. Alberth Béla szemészprofesszor szaruhártya-átültetéssel foglalkozó európai hírű orvos volt, az eltávolított szaruhártyákat valakinek meg kellett vizsgálnia. Szívesen tettem, mert már érdekeltek azok a betegségek, amelyekben az ereződés hiánya ellenére a szaruhártya elszürkül. E témából írtam a kandidátusi és a nagydoktori disszertációmat, s új műtéti eljárást is kidolgoztam.
– Megkérem, beszéljen róla!
– A tokos katarakta-műtétek során bejuttatunk egy fagyasztó fejet a seben keresztül a szem belsejébe, és kihúztuk az elszürkült lencsét. Előfordult, hogy az üvegtest érintkezett a szaruhártya hátsó felszínével, s emiatt elszürkült. Ezt egy hosszú kutatás során vizsgáltuk. Állatokon, nyulakon végeztünk műtéteket és szövettani vizsgálattal is bizonyítottuk a szaruhártya-homály eredetét. A műtétet, amit kiváló mesterektől tanultam, nagyon szívesen végzem mind a mai napig,
– Ez mikrosebészetet jelent?
– Igen, mikroszkóp alatt történik.
– Az említetten kívül mi okoz még szaruhártyahomályt?
– Örökletes betegségek, amelyekben úgynevezett tárolásos anyagok halmozódnak fel a szaruhártyában, s ennek sejtjei, a keratociták termelik a kóros anyagokat. Mivel nincsenek benne erek, a sejtek rossz genetikai kódolása okozza a problémát.
– Mennyire gyakori?
– Egyik formáját Magyarországon három családnál találtuk meg 30-50 közötti létszámú beteggel, de előfordulnak sporadikus esetek is, százezer lakosból öt-hat személynél, ha minden disztrófiaformát beleszámolunk. Az immunhisztokémia fejlődése tette lehetővé azoknak a mikroanyagoknak a kutatását, amelyek nagyon kis mennyiségben lerakódnak a szaruhártyában. Ugyanakkor azt is látni kellett, hogy a cornea-transzplantáció nem minden esetben hozott megoldást, mivel az alapbetegség az átültetett szaruhártyában is visszaalakult. A szaruhártya saját sejtjei vándorlásra váltak képessé, és bekerültek az új szövetbe, ahol ugyanazt a betegséget okozták. Azóta tökéletesedett a szaruhártya sebészete, s most az egyes disztrófiaformákban lehet lézeres kezeléseket alkalmazni, amivel megelőzhető az átültetés. Ez sajnos a betegségnek csak abban a formájában hatásos, amikor a legfelszínesebb rétegben rakódik le az idegen anyag.
A szaruhártya sebészetében a másik nagy újdonságot az utóbbi időben a transzplantátumok szisztémás kezelése jelenti. Kialakultak olyan immunszuppresszív gyógyszerek, amelyek segítségével nagy valószínűséggel meg tudjuk akadályozni az ereződést és a kilökődési reakciót, amely különösen gyakran lépett fel az úgynevezett amyloid disztrófia-formákban. E betegségekben végzett szaruhártya-átültetések után a lerakódások nemcsak hogy visszaképződtek, de miután gyulladást váltottak ki, könnyen be is ereződött a cornea. Az említett szereket a nagyszámú herpeszes fertőzésekben is sikerrel tudjuk alkalmazni.
A szaruhártya-sebészetben az utóbbi időben nagy előrelépés történt. Ez abban nyilvánul meg, hogy a cornea minden rétegét – például a felső egyharmadot vagy a hátsó sejtréteget is – külön tudjuk átültetni manapság.
– Mekkora is valójában a szaruhártya?
– Egy tízmilliméteres kis korong. Fantasztikus dolog, hogy ezt darabolni lehet!
– Az átültetéshez donorra van szükség.
– Igen, de vannak műszaruhártyák is, amelyek tulajdonképpen egy protézist jelentenek, a kilökődésük veszélye azonban nagyobb.
– Mindegy, hogy ki a donor vagy fontos a genetikai megfelelés?
– Ha nem erezett, a cornea nagyon jól átültethető. Ha erezett, alkalmazni tudjuk az immunszuppressziót a kilökődés megakadályozására.
– A professzor asszony említette, hogy egy saját műtéti módszert is kidolgozott.
– Egy olyan kúszóhártya esetében, amely elég gyakori volt egy időben. Ma már nem az, mert tudunk egy citosztatikus szert alkalmazni műtét közben, ami megakadályozza a betegség újrakialakulását. Sokszor előfordult, hogy a kúszóhártya ötször, hatszor, nyolcszor, s leggyakrabban 11 esetben recedivált. A belső szemzugból húzódik a szaruhártya közepéig, s ha bemegy a pupilla területébe, nagyon erős látásromlást okoz. Korábban a főnököm próbált egy egész szaruhártyát átültetni erre a területre, de nem maradt meg, mert az ínhártyának nagyon sok ere van, amelyek rögtön érintkeztek a beültetett corneával, ami kilökődött. Az én ötletem volt, hogy csak a felső réteget hántsuk le, ott, ahol nem marad a corneában egy ér sem és oda szaruhártyára szaruhártyát, ínhártyára pedig ínhártyát ültessünk. Nagyon szép eredményeket értünk el, s a 11-szer recidivált hályogot, ami gyakorlatilag az egész szaruhártyát befedte, sikerrel meg lehetett operálni.