Átláthatóbb közköltség?

A napokban látott napvilágot az új törvény, ami arra kötelezi a tulajdonosi társulásokat, hogy átláthatóan, tételekre lebontva közöljék a lakókkal, miként számolják ki a közköltséget, és hogyan osztják le közöttük az egyes kiadásokat. Bár a lakóknak joguk van tudni, hogy banikra lebontva mire költik a velük kifizettetett összegeket, és milyen kiadásokkal terhelik őket, sok társulásnál úgy működnek a dolgok, hogy kifüggesztik a közköltséget, úgymond mindenféle indoklás nélkül kész tények elé állítják őket, és kielégítő választ az esetleges kérdéseikre senki sem ad. Az időszakonként megszervezett lakótársulási gyűléseken a lakók nagy része nem vesz részt, így néhány személy dönt az esetenként több száz ingatlantulajdonost érintő kérdésekben.

Az elfogyasztott vízmennyiségnek szinte a kétszeresét számlázzák le szennyvízként, a tulajdonosi társulásnál meg azzal magyarázták ezt, hogy a fő mérőóra és a lakrészekben lévő órák közötti különbözetet osztják le ily módon a lakókra – jelezte lapunknak egy tömbházban lakó marosvásárhelyi olvasónk, aki értetlenül áll a helyzet előtt, ugyanis tudomása szerint a kiszámlázott ivóvíz- és szennyvízmennyiség kellene egyezzen. 

Nicolae Tomuleţiu, az Aquaserv vállalat sajtószóvivője lapunk érdeklődésére elmondta, az ivóvíz-szolgáltató minden esetben a fő mérőórán leolvasott mennyiség alapján állítja ki a számlát a lakótársulásoknak, s hogy azok a továbbiakban a főóra, illetve a lakrészekben lévő mérőórák közötti különbözetet miként osztják le a lakókra, abba nincsen beleszólásuk. Hangsúlyozta, az Aquaserv által kiállított számlán minden esetben egyezik az ivóvíz, valamint a szennyvíz mennyisége, azaz például tíz köbméter víz után tíz köbméter szennyvizet számláznak le. 

A szóvivő szerint a fő oka annak, hogy a fő mérőóra, valamint a lakásokban lévők által mért értékek között különbségek vannak, az, hogy a tömbház teljes vízfelhasználását mérő főóra eleve nagyobb pontossági osztályba tartozik, mint a lakrészekben lévő mérőórák. 

Másrészt a fő mérőóra a legcsekélyebb mennyiségű vízhasználatra is reagál, olyanokra is, amelyekre a lakásokban lévő mérőórák nem. Például egy csöpögő vízcsap, szivárgó WC-tartály utáni vízmennyiséget a lakásban lévő óra nem mindig méri, viszont a főóra igen. Ha egy húsz lakrészes tömbházban három-négy családnál huzamosabb ideig csepeg a csap, az bizony egy hónapban néhány köbméter többletet eredményez. Jelentős különbözetet okozhat a falban lévő vezetéken kialakult szivárgás, amit sok esetben a lakók nem is észlelnek, viszont az itt elszivárgott vízmennyiség a főóra alapján kiállított számlán jelentkezni fog. A szakemberek szerint egy egy-két mm-es repedés esetén akár két-három köbméter víz is elfolydogálhat egy hónap alatt. A belső vízhálózat közös tulajdon, ezért a hálózat karbantartása és javítása a lakóközösség hatáskörébe tartozik.

Az ivóvíz-szolgáltató sajtószóvivője rámutatott, sajnos olyan esetek is előfordulnak, hogy egyes lakók bizonyos módszerekkel befolyásolni próbálják a mérés eredményét. Így azt a vízmennyiséget, amit elfogyasztanak, viszont a lakásukban lévő saját vízóráik nem mérnek le, a főmérő méri, és ez elszámoláskor különbözetként mutatkozik, melyet a közösség többi tagja is kénytelen megfizetni. Tehát tettükkel nem a szolgáltatónak okoznak kárt, hanem szomszédaiknak. 

A vezetőtanács dönt

Dorin Belean, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonosi társulásokért felelős szakosztályának vezetője lapunk érdeklődésére kifejtette: a napokban jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 2016. évi 17-es számú törvény, amely kiegészíti a lakótársulások létrehozására és működésére vonatkozó 2007. évi 230-as törvényt. Az új cikkely értelmében a tulajdonosi társulások ezentúl kötelesek havonta jól látható helyre kifüggeszteni, tételekre lebontva, hogy miként számították ki a közköltséget, hogyan osztották le a lakókra az egyes kiadásokat. Kérdésünkre, hogy van-e valamiféle szabályozás arra, hogy miként osztják le a társulások a lakók között a főóra, valamint a lakásokban lévő mérőórák közötti különbözetet, az osztályvezető úgy nyilatkozott, az adott társulás vezetőtanácsa dönt erről, a leosztás történhet lakrészekre, személyekre, vagy a lakófelület függvényében. Akadnak olyan társulások is, ahol a vízfogyasztás mennyiségét is figyelembe veszik, azaz azokra a lakókra, akik kevesebbet fogyasztottak, többet tesznek, akiknek pedig nagyobb a havi vízfogyasztásuk, kisebb arányban terhelik a veszteség kifizetésével. 

Bár az új törvény, ami arra kötelezi a társulásokat, hogy átláthatóbban tájékoztassák a lakókat arról, hogy mi lesz a sorsa a közköltség címen begyűjtött összegeknek, a napokban lépett érvénybe, egyes marosvásárhelyi lakótársulások már rég pontosan tájékoztatják a lakókat, mire mennyit költenek. Egy, a postaládába helyezett lapon konkrétan fel van tüntetve például az is, hogy mekkora összegre vásároltak tisztítószereket takarításhoz. Másutt viszont a lakóknak semmiféle rálátásuk nincsen arra, hogy mire is költik például az adminisztrációs költségek címen begyűjtött összegeket. Mint ahogyan arra sem, hogy miként osztják le a vízveszteséget.