Aratják a kenyérgabonát

Maros megyében július 5-én kezdődött el a szalmásgabona aratása. Előbb az árpát vágták le, most a búzán a sor. A legtöbb helyen korszerű és nagy teljesítményű gépekkel dolgoznak. Ilyen kombájnok arattak tegnap a sóspataki határ nagy kiterjedésű tábláin is. Hogyan is haladnak ezzel az életbevágóan fontos munkával, milyen hozamokra számíthatunk? – kérdeztük Ioan Rust, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóját. 

 

Az árpát már learatták

– Megyénkben idén több mint 45 ezer hektáron termesztenek szalmásgabonát, ebből 27.200 hektáron búzát. Ennek aratása éppen most zajlik, ahogy mi, mezőgazdászok mondjuk, teljében a kampány. Az aratás július 5-én kezdődött el, július 15-e körül kellett volna eléri a kampány csúcspontját, de a múlt heti esős időjárás akadályozott, az eső, jégeső miatt félbe kellett szakítani a munkát. Megyeszerte 3100 hektáron sikerült learatni a búzát, ez az összfelület 12 százaléka. Az őszi árpa nagy részét már betakarították, csak kisebb területek maradtak még. Számokban: a megyében összesen 2500 hektáron termeltek őszi árpát, ebből 2400 hektáron már elvégezték az aratást. A gazdák 4000-4100 kg-os átlaggal számoltak. De vannak olyan farmok is, amelyek rekordtermést értek el. Ilyen a mezősályi Istrate Servprod Kft., amelynél több mint 7000 kilogramm árpa termett hektáronként, vagy a szélkúti Spicul és az Agro Kft., amelynél a hozam 6 tonna fölött volt. Öt tonna fölötti hozamokkal számolt az uzdiszentpéteri Alcris Agro, vagy a mezőbándi Pig Band Kft., ahol 5,5 tonnás hozamot regisztrálták, vagy a kutyfalvi AgroPrest Kft., itt 5 tonnás hozamot értek el hektáronként.

 

Jó búzatermés 

– Milyennek mutatkozik a búzatermés? Milyen hozamokkal számolnak? 

Ott, ahol a jégeső nem tette tönkre a búzatáblákat, a búzatermés jónak mutatkozik. Előzetes becslések szerint átlagban 4000 kilogrammos hozamokkal számolunk, sőt a 4200 kilogrammos hozamot is elérhetik. Ha az időjárás így marad, s az aratás ütemesen halad, ez az átlag megmarad, de ha beáll egy esős idő, akkor a búza minősége és a hozamok is megsínylik. 

– Ezek jó hozamok, hiszen előző években 3500 kilogrammos átlagtermésről beszéltünk.

– Igen, a hozamok jobbnak mutatkoznak, mint amire tavasszal számítottunk. Ugyanis ősszel aszályos volt az időjárás, s a búza tavaszra nem mindenhol fejlődött kellőképpen. A fagy nem okozott kárt. Másrészt a farmerek a modern technológiák alkalmazásával és a korszerű mezőgazdasági gépekkel sokkal nagyobb hozamokat érnek el. 

– A megye mely övezeteiben termesztik a legtöbb búzát? 

– A megye legjobb búzatermő vidékeinek Marosludas, Radnót, Mezőzáh és Dicsőszentmárton környéke számít, itt termelnek a legnagyobb földterületeken búzát.

 

50-60 bani lesz a búza kilója 

– Mennyire becsüli a búza felvásárlási árát? 

– Ezt nehéz ilyen korán megjósolni. A farmerek elsősorban a szerződéses kötelezettségeik telje-sítésére összpontosítanak, ami azt jelenti, hogy terményben törlesztenek a szerződéses hitelezőiknek. Az előző években a búza ára július-augusztus folyamán 50-60 bani között mozgott, így lesz ez az idén is.

– Milyen szerződéses kötelezettségekről van szó?

– A marosvásárhelyi Dafcochim cég mintegy „hitelbankként” működik. Tekintettel arra, hogy jó anyagi lehetőségekkel rendelkezik, meghitelezheti a gazdákat. A gazdák hitelszerződés alapján előre kapják meg a műtrágyát, gyomirtókat vagy más vegyszereket. Ezek ellenértékét terményben fizetik vissza. Nagyon jól bevált gyakorlat, nagyon sokan veszik igénybe ezt a hitelformát nemcsak Maros, hanem a környező – Fehér, Kolozs, Hargita és Kovászna – megyékben is. Ez az együttműködés az utóbbi tizenkét évben a mezőgazdaság fellendüléséhez vezetett. Addig mindig gond volt a vegyszerek, a műtrágya vásárlása, a bankok nem szívesen adtak hitelt a gazdáknak. Ezzel az új hitelezési formával viszont elégedettek a farmerek. Az évek során kölcsönös bizalom alakult ki köztük s a cég között, és jól működnek a vállalkozások. 

A rekordtermésen senki se mosolyogjon, hiszen e fontos hazai gazdasági ágazatban a gazdák a legjobb hozamokra törekszenek, ami profitot termel és megélhetést biztosít nekik. Ezek valós és nem „felfújt” adatok, mint az átkosban, amikor ezt megkövetelték, és jelenteni kellett a rekordterméseket, amelyek valójában csak papíron szerepeltek. A legverejtékesebb munka gyümölcséről, a mindennapi kenyérről van szó, amit eddig sem a jég, sem az aszály nem pusztított el.