Apor Károly, a borász

Apor Károly mint borgazda is maradandót alkotott. Bebizonyította, hogy egy viszonylag kis – néhány holdas – birtokon is lehet nyereséges szőlőművelést végezni. A Marosszentgyörgyhöz tartozó Tófalván olyan kiváló rizlinget termelt, hogy a király asztalára ő szállíthatta a bort. Ez a bor az 1878-as párizsi közkiállításon aranyérmet szerzett. De Backamadarason és Magyarherepén is kiváló minőségű járdoványt és tramini fajokat termelt. Ha 150 évvel ezelőtt lehetett a világkiállításokra borokat termelni Maros megyében, miért ne lehetne ma is?

Az 1878-as párizsi közkiállításra való benevezésre Apor Károlynak a következő kérdőívet kellett kitölteni:

Kérdőpontok

Kérdés – Felelet

1. A kiállító neve, lakása, utolsó postaállomása? Báró Apor Károly, Marosvásárhelyt

2. A kiállítandó bort a kiállító maga termelte-e avagy azzal kereskedést űz? A kiállított bort maga termelte saját jószágaiban

3. A bortermelési község, továbbá azon dűlő vagy hegy megnevezése, melyen a bor termett? Tófalván a Károly-hegyben, Backamadarason a Harishegyben.

4. A bor lejtőn (hegyoldalon) vagy sík talajon termeltetett-e? Mindkét hegynek déli lejtőjén termett.

5. Ha a bor lejtőn termeltetett, mely égtáj felé esik a szőlő fekvése? Tófalván egészen délnek fekszik a hegy; Backamadarason délnyugatnak.

6. A szőlőhegy talaja milyen? Agyagos, homokos, meszes, porhanyós (fekvés szint), vasas (vörös színű) vagy kövecses-e? Tófalván homokos-palás, porhanyós.Backamadarason agyagos.

7. Milyen egy átalány véve a hegy tetején lévő kőzet (szikla)? Bazalt, dolomit, porphyr1, trachyt, mészkő vagy homokkő-e? Mindkét hegy kő nélküli.

8. Mely szőlőfajból szüretelt a kiállítandó bor, vagy ha az ültetvény kevert, melyek a nevezett vidéken és szőlőkben a legelterjedtebb fajok, amelyek a bor jellemzésére szolgálnak? Tófalván tiszta rajnai rizling szőlőből. Barckamadarason az egyik fajbor tramini, a másik vegyes hazai szőlőkből, kövér som, leányka és járdovány szőlőkből.

9. Ha a kiállítandó bor fajbor, mekkora a fajszőlővel beültetett terület katasztrális holdban kifejezve? Mekkora a termék fajbormennyiség hektoliterekben? Tófalván a rizlinggel beültetett terület 18 hold. A termés mennyisége nem meghatározható, mert az utóbbi évek, midőn a szőlőtők teljes érésre gyarapodtak, elemi csapásoknál fogva kevesebbedtek. Backamadarason a tramini tábla 3 hold, a vegyes 6 hold, az előbbiről ugyanaz áll, ami a Tófalviról, az utóbbi meg ad jó évben holdanként 20–30 hektolitert.

10. Melyek név szerint a nevezett vidék legkitűnőbb bortermő hegyei, az egyes hegyek borai miként jellemezhetők, a szokásos vidéki jelzőket megtartva? Tófalva vidékének legkitűnőbb bortermő hegye a malomfalvi hazai vegyes szőlőültetvényeivel. Backamadaras a Nyárád vidékén fekszik, hol a Bor az Kába termő boron kívül, a Szentháromsága szőlőhegy bír borai után hírnévvel.

11. Milyenek a vidék szőlőmívelési módjai? A tőke alapnevelése fejre vagy combra történik-e? Ezenfelül a fej vagy combalap nevelés mellett a kopasz fejre, rövid vagy hosszú csapra, félívre vagy ívre, szálvesszőre, vont vesszőre, karikára, porhéjasra, avagy végre lugasra történik a metszés? A tófalvi és backamadarasi szőlő mívelése karikára történik, mert az mutatkozik legeredményesebbnek, noha ez a mód legköltségesebb és legfáradságosabb. A költséget neveli nagyon a szőlőkarok drágasága, a fáradságot pedig a levelezés, minthogy ezen munka rendszerint a kaszálással és másodszori kapálással a törökbúzának egyke esik, mert a korai levelezés t.i. szőlővirágzás előtt nem mutatkozik előnyösnek, főleg a délnyugati hegyoldalakon a gyakori ragyák miatt.

12. A kiállítandó bor mely évi termés, hányszor volt fejtve? Volt-e máris korozva derítőszerekkel? A kiállított borok a pincegazdászati szabályok szoros megtartása mellett kezeltettek és ennél fogva a derítésen is keresztülmentek, hogy palackérettséggel bírjanak.

13. Mily nagy a bejelentett bornak azon készlete, mely kivitelképesnek lenne tartható, hektoliterekben vagy palackokban? A kiállított borok készlete megfelel az évi terméseknek és rakozás minthogy folytonos keresletnek tárgya. A fajbornak palackokban amisitattnak.2

14. Lehetne-e a kiállítandó borokhoz hasonló minőségű bort kapni a nevezett községben, esetleg a vidéken, és mennyit? A kiállított borokhoz hasonló minőségűt aszúboron kívül nemigen lehet találni, színbort azonban elegendőt azon megjegyzéssel, hogy a pincekezelés még nincs szabályszerűleg behozva.

15. A kiállítandó bor vagy szesz elárusításra palackokban, hordókban, vagy megegyezés szerint bármelyikben a kettő közül történik-e? A fajborok palackokban, a színbor hordókban.

16. Hová szokták eddig a nevezett vidékről a bort, illetőleg annak nagyobb részét elvinni? A fajborok mindenfelé az országon kívül is, a színborok rendszerint helyben költetnek el.

17. Mi az ára a bejelentett boroknak minőség szerint és  

a, palackonként 

b, ládánként per 12 palack 

c, hektoliterenként a hordókkal együtt? A fajborok palackonként 1 fton felül. A színborok hordónként vagy hektoliterenként kelnek el, minőségek szerint 16 ft és 40 ft között hektoliterenként számítva, hordó nélkül. 

18. Az árak helyben értetnek-e, avagy a legközelebbi vasúti vagy gőzhajói állomásig szállítva? Az árak helyben értetnek, minthogy a pincék itt helyben vannak a pincemester kezelése alatt.

19. Melyik a legközelebbi vasúti vagy gőzhajói állomás, és mily messze van mérföldben kifejezve? A vasúti állomás helyt van.

20. Mibe kerül egy vitel (12 hektoliter) bor szállítása tengeren a legközelebbi állomásig? –

21. Mily város vagy mezőváros nevezhető a vidéken a borkereskedés központjának? Maros Vásárhely a vidék fővárosa.

22. Van-e a vidéken borkereskedési részvénytársaság, pinceegylet vagy pinceszövetség, s mily borkészlettel rendelkezik? Ezen a vidéken nincs semmiféle borkereskedői részvénytársaság vagy pinceegylet.

23. Lett-e már kiállító bora vegytanilag megvizsgálva, s ha lett, milyen volt annak szesz- s savanytartalma? A kiállított borok Tófalváról meg lettek több alkalommal vegytanilag vizsgálva, szesztartalma 11-12 fokot mutatott, savanytartalmuk pedig 5-6 credrész.

24. Lett-e a bejelentett bor valamely köztárlaton kitüntetve, mivel és hány ízben? A tófalvi rizling borok ki lettek tüntetve a Bécsi Világkiállításon 1873-ban. A szegedi terménykiállításon 1876-ban érdeméremmel és a hazai vándorkiállításokon ezüstéremmel. A londoni kóstoló kiállításon pedig kitűnőnek minősítve.

25. A bejelentett borra megrendelést maga fogad-e el a kiállító, vagy megbízott képviselője van? Ez utóbbinak neve és lakcíme? A kiállított borra megrendelések elfogadtatnak Maros Vásárhelyre, pincemestere Lutman Iván által. A levelek Báró Apor Károly pincemesteréhez címezendők.

 

Az 1878-as párizsi közkiállítás VII. csoport 75. szakosztályába tartozó kiállítókhoz

Majd a következő levelet is kapta:

„Erdélyi Gazdasági Egylet 39 szám/1878. Kolozsvárt.

Méltóságos Báró Apor Károly úrnak, Maros Vásárhelyt.

Ezennel van szerencsém tudatni, hogy a párisi közkiállításra szánt borok folyó évi február 24., 25 és esetleg 26-ik napján fognak kóstolás alá vétetni és egyszersmind bátor tisztelettel felkérni, hogy e kóstolásra, mint a bíráló bizottság egyik érdemes tagja résztvenni ne terheltessék.

A kóstolás az erdélyi gazdasági egylet hivatalos helyiségében (Főtér 36. szám, I. emelet, fog a fenti napokon délelőtti 9 órától kezdődőleg megtartani.

Nagyrabecsült közreműködésére számítva, maradok Kolozsvártt, 1878. évi február 16-án, hazafias tisztelettel:

Paget János bizottsági elnök.”

A lényeg az, hogy Apor Károly a tófalvi 1872-es évjáratú rajnai rizlingjével aranyérmet szerzett 1878-ban Párizsban.

Apor Károly a párizsi siker után benevezett az erdélyi borkiállításokra is. Íme, az 1882-es dicsőszentmártoni kiállítás borbíráló bizottságának jelentése:

„Tisztelt vándorgyűlés! 

Az ezen a gazdasági vándorgyűlés megbízatása folytán a borbíráló bizottmány f. évi október hava 5-dik napján összegyűlvén, eljárásáról a következő eredményt van szerencsénk bejelenteni. 

1. Bírálati alapelvül megállapíttatott, hogy titkos szavazás mellett, mint a mely leghívebben tünteti ki a szabad nyilvánulás véleményét, a borok oly módon bíráltassanak meg, hogy a kiállítók fel ne ösmertessenek. 

2. Az előrajz értelmében hat osztályba soroltattak és bíráltattak meg a borok; és pedig az 1-ső osztályba a könnyű az-az asztali borok 8% – 10% szesztartalommal; a 2-ikba a rizling, tramini, leány és somborok 10% szesz-tartalomtól kezdve; a 3-ikba a 2-ik osztályban meg nem nevezett fajborok; a 4-ikbe a nehezebb vagy vegyes fajborok ugyanazon szesz-tartalommal; az 5-ikbe a vörös és végre a 6-ikba az aszúborok, e két utóbbiban szesztartalomra való tekintet nélkül. 

3. Kiállítva volt 71-féle bor, 24 kiállítótól. Az első osztályba jutott 3-féle, melyek közül az egyik 9.79%, a más kettő 9.8% szesztartammal bírt; a második osztályba 18-féle, melyek közül három, mint a kívánt szesztartalomnak meg nem felelő, bírálat alá nem vétetvén, a megmaradt 15 között, a legmagasabb szesztartalom volt 12.3%, a legalacsonyabb pedig, 10.1%; képviselve levén 6 rizling, 4 leányka, 3 som és 2 tramini bor; a 3-ik osztályba volt 6-féle, melyek közül 2 nem bírván a kellő szesztartalommal, versenyre nem bocsáttatott, a másik 4-féle közül egyik a sauvignon 11.6% az alexander musque 10.8% szesztartalommal, a hazai musque 11,9% és 12.9% szesztartalommal bírt; negyedik osztályba jutott 35-féle bor, melyek közül versenyre 33 bocsáttatott, melyekben a legmagasabb szesztartalom 13.7% és a legalantabb 10.4% volt; kétféle pedig, mint a melynek szesztartalma elkésés miatt nem lehetvén kimutatva, versenyre nem bocsáttatott, azonban megízletetett.

Az 5-ik osztályban volt 4-féle és végre a 6-ik osztályban 5, melyek közül szintén 4 vétetett jutalmazhatási bírálat alá, egy szintén későn levén beküldve. 

4. A tervezetben megjelölt jutalmazási díjak és dicsérő oklevelek a következőképpen ítéltettek. 

a) Könnyű vagy asztali borokért az első jutalom: 5 db. arany. Potsa Józsefnek, 1862-beli 9.79% szesztartalmú szászdányáni boráért; a 2-dik a küküllővári uradalomnak, 1853. évi 9.8% szesztartalommal bíró boráért az állami ezüstérem. 

a 3-ik, állami bronzérem Mederus Dániel 1834. 9.8% szesztartalmú borának; mint a melyek közül az első tiszta és zamatos izével, a 2-ik könnyűsége, szépsége és tiszta izével, a harmadik szintén tisztaságával és könnyedségével tűnt ki. 

b) Rizling-, tramini, leány- és som fajborok közül, nyerte az első jutalmat (állami arany érem) Gerendi István, balázstelki 1862. évi 12.3% szesztartalmú sombora; 

a 2 ikat (állami aranyérem) gr. Mikó Imre, ószilvási 1868. évi 10.1% sz. tart. rizling bora; 

a 3-ikat (állami ezüstérem) br. Apor Károly tófalvi 1869-beli 12.2% sz. tart. rizling bora;

a 4-iket (állami ezüstérem) Paget János szőkefalvi 10. 1% sz. t. olasz riesling; 

az 5-iket (egyleti bronzérem) gr. Degenfeld Lajos 1868-beli szászvesszősi 11.6% sz. t. som; 

a 6-dikat (egyleti bronz-érem) Schuszter Frigyes, medgyesi 1866 beli 10.8% sz. t. leány; 

a 7-iket (egyleti bronzérem) Pótsa József 1868-beli 11.9% sz. t. szászdányáni leány, és végre

a 8-dikat, (egyleti bronzérem) Soós Lajos, 1871-beli erzsébetvárosi rizlingbora. 

Megjegyezvén e csoportnál, hogy Gerendi Istvánnak balázstelki 11.6% sz. t. leánybora a bírálat alkalmával a hatodik jutalomra érdemesíttetett, azonban a bírálatok bevégzése után kitűnvén, hogy az első jutalom is azon kiállítónak ítéltetett, e bor a tervezet értelmében kizáratot a jutalmazásból.

Dicső-Szt.-Márton, 1882. október hó 5., Bereczki Sándor. m. k., elnök., Farnos Elek, m. k., előadó.”3

Maros megyében 150 évvel ezelőtt sok kiváló borgazda tevékenykedett, miért ne lehetne újra fellendíteni a Maros megyei bortermelést!

 

1 Pordír – hasadó gránit. Rendkívül kemény kőzet, minden külső behatásnak ellenáll. Fagyálló, a hasított felület csúszásmentes, vegyi hatásoknak ellenálló, a nedvességet nem szívja be

2 Amisitattnak = csomagolnak, a latin amicio = csomagolból származik

3 Erdélyi Gazda, 1882., pp. 45–49.