Amíg egy pofon el nem választ

• 2013-08-15 15:06:40

• Menyhárt Borbála

A gyerekeknek szükségük van apára. Egy erőszakos apa is jobb a semminél… Szeretem. Amikor nem durva, boldog vagyok vele. Ha vele maradok, talán megváltozik… Biztosan én tehetek róla. Valamit nem csinálok jól…

A gyerekeknek szükségük van apára. Egy erőszakos apa is jobb a semminél… Szeretem. Amikor nem durva, boldog vagyok vele. Ha vele maradok, talán megváltozik… Biztosan én tehetek róla. Valamit nem csinálok jól… Úgysem találnék nála jobbat. Azt mondja, csúnya vagyok, rossz anya és feleség… Nem tudnám egyedül eltartani magamat és a gyerekeket. Az övé a lakás, hová mehetnék?… Megfenyegetett, hogy ha elhagyom, utánam jön, és megöl engem is, meg a gyerekeket is – ezekkel és ezekhez hasonló válaszokkal magyarázzák a családon belüli erőszak áldozataivá vált nők, hogy miért tűrik évekig párjuk gorombáskodásait, és miért nem lépnek ki az erőszakos kapcsolatból.

Idén eddig 57 nő fordult a marosvásárhelyi Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézethez segítségért, miután saját otthonában vált férje, társa áldozatává. És ezek csak az új esetek, számtalan visszatérő „vendégük” van, akik már megjárták a poklok poklát, mégis visszatértek ahhoz, akit egykor társuknak választottak. Majd amikor újra elcsattan néhány pofon, vagy kórházi ellátásra szorulnak a sérülések miatt, ismét segítségért kiáltanak. Cristina Pantea, az áldozatok felkarolásán évek óta munkálkodó Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet szociális asszisztense szerint 2003 óta 1094 nő fordult hozzájuk segítségért, az új és a régi eseteket összevetve havonta átlagban 35 áldozat keresi fel a központot. Általában 25-46 év közötti nőkről van szó, de járt már náluk tizennyolc éves lány és hetvenéves nő is, aki már nem bírta tovább elviselni férje erőszakoskodásait. Az intézetben lelki támaszt, pszichológiai tanácsadást, valamint jogi útbaigazítást nyújtanak az áldozatoknak, esetenként segítenek nekik a látlelet elvégeztetésében, ha pedig hazamenni sem mernek, és rokonokhoz, ismerősökhöz sem fordulhatnak, menedéket is kérhetnek a családi erőszak elszenvedői. A menhely, amelynek helyszíne titkos, és ahol legtöbb hatvan napot tölthetnek a veszélyben lévő nők gyerekeikkel együtt, tíz férőhelyes, de előfordul, hogy egy időben ennél jóval többen szorulnak menedékre. Ilyenkor szűkösen kell ugyan megférniük egymás mellett, de senkit sem utasítanak el.

Nem csak iskolázatlan nők válnak áldozatokká

Tévhit, hogy a családon belüli erőszak az iskolázatlan, szegénységben élő házaspá-roknál fordul elő – hangsúlyozta Elena Micheu, az intézet programkoordinátora. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben nagyon jó anyagi háttérrel rendelkező, társadalmi elismertségnek örvendő személyek az agresszorok, a környezetük el van ragadtatva, hogy milyen tisztességes, kedves emberek.

– Fordulnak hozzánk támaszért orvosnők, bankban dolgozó pénzügyi szakemberek, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és jól keresnek, mégis párjuk áldozatává válnak. Járt nálunk nemrég egy kétgyerekes nő, aki már nem bírta a bántalmazásokat, a gyerekekkel együtt elhagyta a férjét, talált maguknak albérletet. Jól fizetett állása volt, meg tudott élni önállóan is. A férfi viszont tovább követte, zaklatta, végül drága ajándékokkal meggyőzte a közös lányukat, hogy hagyja ott az anyját és költözzön hozzá. A lány betöltötte a tizedik életévét, ezért a bíróságon megkérdezték, kinél maradna, és a férfi annyira az anyja ellen fordította a lányt, hogy az apját választotta – egészítette ki kollégája szavait Cristina Pantea.

Nem rossz ember, majd megváltozik…

A szakember szerint a legnagyobb tévedés, amit a nők elkövetnek, az, hogy reménykednek abban, hogy meg tudják változtatni a mellettük élő agresszív férfit, ezért gyakran csak a sokadik verés után, évek múlva szánják rá magukat a segítségkérésre. – A legtöbb nő valójában nem akarja elhagyni a férfit, aki bántalmazza őt, azt szeretnék, ha abbahagyná az erőszakoskodást. Hitegetik magukat, hogy ha majd ők szebben viselkednek a férjükkel, jobb anyák, háziasszonyok lesznek, akkor minden megváltozik. És titkolják a bántalmazást, megmagyarázzák a testükön látható foltokat, azt hazudják, bútornak, ajtónak ütköztek. Ez a legveszélyesebb tévedés– figyelmeztetett Elena Micheu, aki megjegyezte, a bántalmazott nőkkel való sokéves munka során azt vette észre, hogy amint a nő segítséget kér, a hatóságok tudomására jut, hogy bántalmazzák, akkor, ha a férjével is marad, egy ideig ritkulnak a bántalmazások, mivel az agresszor úgy érzi, rajta a világ szeme.

Az erőszak erőszakot szül

Elena Micheu elmondta, a gyerekekre nézve rendkívül veszélyes, hogy erőszakos környezetben nőnek fel, ugyanis fennáll a veszély, hogy felnőttkorban apjuk példáját fogják követni. – A feleségüket bántalmazó férfiak – akik bejárnak terápiára –, szinte mindenikét bántalmazták gyermekkorában, vagy szemtanúi voltak annak, ahogy az apjuk megalázza vagy kezet is emel az anyjukra – mutatott rá a szakember. Cristina Pantea hozzátette, a központban töltött tíz év alatt tanúja volt olyan esetnek, hogy a 12 éves fiú az anyjával együtt kapott menedéket az áldozatoknak szánt menhelyen, majd eltelt néhány év, a fiú most 19 éves, és az anya panaszolta, hogy kezd ugyanúgy viselkedni, ahogyan egykor az apja. A feleségüket bántalmazó férfiak alig húsz százaléka emel kezet a gyerekre is, és amikor ez mégis előfordul, általában azzal váltja ki apja haragját, hogy édesanyját próbálja védeni.

A lelki terror gyakoribb, mint a tettlegesség

A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy nemcsak a tettlegesség minősül erőszaknak, az esetek felében beszélünk csak testi bántalmazásról. Gyakori, hogy tettlegességre nem kerül sor, viszont a szavak útján történő megalázás, a gazdasági kiszolgáltatottságból fakadó semmibe vevés napirenden van a családban. Van, aki szavakkal, tettekkel olyan stresszhelyzetben tartja házastársát, hogy az idegileg kikészül. A nők nagy részét párja napi rendszerességgel megalázza, elhiteti vele, hogy semmire sem képes, nem jó anya, pocsék feleség, és a főztje is rossz. – Az agresszor általában tönkreteszi a nő önbecsülését, meggyőzi, hogy ő nem akarta bántani, de a nő tetteivel vonta magára a haragját. Elhiteti vele, hogy semmire sem alkalmas, nélküle nem tudna érvényesülni. Az agresszorok gyakran azzal zsarolják feleségüket, hogy elveszik tőle a gyerekeket, vagy elszigetelik a környezettől, meggyőzik, hogy a szülők, rokonok, barátok valótlan dolgokkal tömik a fejét, ezért nem találkozhat velük – ismertette a tapasztaltakat Elena Micheu.

A családi fészekből a kórházba

Megdöbbentő esetekről számoltak be a szakemberek, pl. huszonhárom éves nőről, akit egy héttel a házasságkötés után bántalmazott a férje. Az ifjú feleség azonnal el akarta indítani a válást, ám a férfi meggyőzte, többé ilyen nem fog előfordulni. Elhitte, visszatért hozzá, majd alig telt el öt hónap, következett az újabb verés. És nemrég fordult meg a központban egy háromgyerekes édesanya, akit úgy elvert a férje, hogy eltört a lába, roncsolódott az arca, ötvennapos kezelésre szorult. – Amikor kikerült a kórházból, keresett fel minket egy másfél, egy hat és egy tizenegy éves gyerek édesanyja. Régóta bántalmazza a férje, 2009-ben már járt nálunk, de akkor visszavonta a verés után tett feljelentést, megbocsátott neki. Általában a bántalmazást követő napokban a nők elszántak, meg szeretnének szabadulni az agresszív férjtől, aki egy-két hét alatt meggyőzi őket, hogy megváltozik. De sajnos eltelik három, négy hónap és minden kezdődik elölről. Hangsúlyozom, hogy mi nem befolyásolhatjuk a nő döntését, ismertetjük, hogy milyen lehetőségei vannak, biztosítjuk arról, hogy számíthat a támogatásunkra, de a döntést, hogy a férje mellett marad-e vagy sem, feljelenti-e vagy sem, kizárólag neki kell meghoznia – hangsúlyozta Cristina Pantea és Corina Bagathai pszichológus.

Tisztes távolságra az áldozattól!

Egy év telt el, amióta tízéves várakozás után végre módosították a családon belüli erőszak áldozatainak a védelmét szolgáló 2003. évi törvényt, és az áldozatok végre védelmi rendeletet kérhetnek saját és gyermekeik biztonsága érdekében, olyan esetekben, amikor nem indokolt az agresszor letartóztatása, de a család élete, testi épsége veszélyben forog. A bántalmazó eltávolítható a közös lakásból, illetve nem mehet azon helyek közelébe sem, ahol az áldozat gyakran megfordul. És fontos tudni, hogy a törvény nemcsak házas-, hanem élettársak esetében is alkalmazható.

A szigorított törvény szerint családon belüli erőszaknak minősül és büntetendő a szóbeli, a pszichológiai, a testi, a szexuális, a gazdasági, a társadalmi illetve a spirituális (amikor az agresszor az áldozat hitét, vallási meggyőződéseit csúfolja, vagy korlátozza hite gyakorlásában) bántalmazás, valamint a halállal való fenyegetés. A legfontosabb változás az, hogy az eltiltó rendelettel nemcsak az agresszornak a közös otthonból való eltávolítását lehet elérni – még akkor is, ha ez a férfi saját lakása –, hanem a családtagok által rendszeresen látogatott helyekről – a bántalmazott munkahelye, a gyermek iskolája, a családtagok otthona körzetéből – is eltiltható. A rendelkezés nemcsak a személyes, hanem a telefonos, illetve levélben történő közeledést is tiltja – tudtuk meg Cristian Varoditól, az intézet jogászától. A távolságtartást előíró rendelet azonban csak ideiglenes, legtöbb hat hónapra szól, viszont ha ez idő lejárta után az áldozat továbbra is úgy érzi, veszélyben van, kérheti annak meghosszabbítását. A rendelet meghozatalát az áldozat is kérheti, de a szociális munkás vagy az ügyész is a bírósághoz fordulhat ez ügyben, és sürgősségi esetben már a kérés benyújtásának a napján is kibocsátható. Amennyiben az agresszor megszegi a rendelet előírásait, egy hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető.

Fél év alatt 24 védelmi rendeletet igényeltek megyénkben

Egy, a bíróságoktól begyűjtött adatok alapján összeállított statisztika szerint az elmúlt év közepétől, amióta a törvénymódosítás életbe lépett, az országban működő 176 bíróság közül 123-nál igényeltek védelmi rendeletet. Maros megyében 2012 nyarától idén januárig 24 kérést jegyeztek, ebből 13 esetben kötelezték távolságtartásra az agresszort. Három esetben még a döntés előtt visszavonta kérését az áldozat, hatban pedig nem találták indokoltnak az igénylést. Elena Micheu szerint fontos, hogy az áldozat bizonyítani tudja, hogy bántalmazzák, ha nincsenek erre vonatkozó testi nyomok, ilyenkor számít, hogy a nő ne tartsa titokban, hogy min megy keresztül, mert ilyen esetben a szomszédok, ismerősök tanúvallomása is bizonyíték.

Gabriela Stoica, a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség családon belüli erőszakkal foglalkozó illetékese figyelmeztetett, rendkívül veszélyes, ha a nők évekig tűrnek, nem kérnek segítséget, ugyanis a statisztikák arra utalnak, hogy az idén a megyében elkövetett gyilkosságok szinte mindenike családon belül történt. És erre a végső elhatározásra nem egyik napról a másikra jutott a tettes, hanem gyakran évekig gyűlnek a sérelmek, amíg az egyik fél már nem lát más kiutat. Az elkövetők közül senki sem fordult segítségért a hatóságokhoz. Románia példáját követve, a Moldovai Köztársaságban például nemrég kezdeményezték a családon belüli erőszak áldozatainak a védelmét szolgáló törvény módosítását, ugyanis egyre több nő került rács mögé, miután meggyilkolta az őt évekig bántalmazó férjét, élettársát. Nem szabad hagyni, hogy idáig fajuljon a helyzet – hangsúlyozta a hatóság képviselője.