Alvásterápiával a depresszió ellen
Alvásterápiával talán megduplázhatók a depressziósok gyógyulási esélyei egy kanadai kutatás szerint, mely a kóros álmatlanság terápiájából indult ki.
Alvásterápiával talán megduplázhatók a depressziósok gyógyulási esélyei egy kanadai kutatás szerint, mely a kóros álmatlanság terápiájából indult ki.
A depresszió a leggyakoribb mentális zavar, az Egyesült Államokban évente 18 millió embert sújt. A betegek több mint fele álmatlansággal is küzd. A kutatást ismerő szakértők szerint az eredmények hihetőek, és ha más tanulmányok megerősítik őket, ez lesz a legnagyobb előrelépés a depresszió gyógyításában a Prozac megjelenése óta – tudósított a The New York Times.
A friss kutatás az első abból a négy tanulmányból, amelyek az alvászavar és a depresszió gyógyításának összekapcsolásán dolgoznak, és amelyek a viszonylag olcsó, rövid és általában hatékony beszélgetésterápia egy fajtáját vizsgálják. Ez a terápia jelenleg nem része a depressziógyógyítás protokolljának.
A torontói Ryerson Egyetem kutatócsoportja arra az eredményre jutott, hogy azoknak a betegeknek, akiknek az alvászavarát beszélgetésterápiával meggyógyították, a depressziós tünetei is eltűntek nyolc hét kezelés után.
A pszichiáterek régóta tudják, hogy az alvási és kedélybeli zavarok összefüggnek, ám csak újabban kezdték kutatni, milyen hatással jár, ha a kettőt egyszerre kezelik. A rossz alvást az orvosok sokáig a depresszió egyik tünetének tekintették, melyet majd a depresszió kezelése elmulaszt, ám ma már tudjuk, a két probléma viszonya kétirányú: az álmatlanság is okozhatja a depressziót – fejtette ki Rachel Manber, a Stanford Egyetem pszichiátere, akinek 2008-ban folytatott úttörő kutatása nyomán indult el a négy nagyobb vizsgálat.
A súlyos alvászavar, vagyis az inszomnia komolyabb, mint azok az alvási problémák, melyekkel a legtöbb ember találkozik időnként. Inszomniásnak azt diagnosztizálják, aki legalább egy hónapon át olyan álmatlansággal küzd, hogy az munkahelyi, otthoni vagy kapcsolati problémákhoz vezet. Számos tanulmány utalt arra, hogy az inszomnia megkétszerezi a depresszió kialakulásának kockázatát, azaz valószínűbb, hogy az alvászavar előzi meg a kedélybetegséget, mint fordítva.
A gyógymód, amelyet a négy vizsgálat alkalmaz, az alvászavar kognitív viselkedési terápiája (cognitive behavior therapy for insomnia, CBT-I) nevet kapta. A terapeuta megtanítja a páciensnek, hogy rendszeresen ugyanakkor ébredjen, és ha ébren van, ne maradjon az ágyban, ne egyen, ne olvasson, ne tévézzen ott, és szüntesse meg a napközbeni alvást. Ez a terápia más, mint az alvás higiéniája, mely a rendszeres, ám nem közvetlenül lefekvés előtti testmozgást, az esti kávé- és alkoholfogyasztás mellőzését jelenti, ugyanis ezek a szokások nem gyógyítják meg az inszomniát.
A négy kutatás során – melyeknek eredményeit 2014-ben hozzák nyilvánosságra –, a résztvevőknek alvásnaplót kellett vezetniük. Pontosan leírták, mikor feküdtek le, mennyi ideig tartott, míg elaludtak, hányszor és mikor ébredtek éjjel. Akik a terápián végig részt vettek, azoknál erősen csökkent az éjszakai ébrenlét ideje.
Andrew Krystal, a Duke Egyetem CBT-I-vizsgálatot vezető pszichiátere elmondta, az alvás a pszichiátria hatalmas, feltáratlan területe. A test komplex napi ciklusáról a pszichiátria többnyire nem vesz tudomást. A kezeléseket a kényelem irányítja: nappal végezzük őket, és kevéssé foglalkozunk azzal, hogy kiderítsük, mi folyik éjszaka – tette hozzá.
