Allergiás betegségek

Csakúgy záporoztak a kérdések dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus, klinikai immunológus szakorvos marosvásárhelyi előadásának végén, ami természetes, hiszen a marosvásárhelyi édesanyák VÉDEM egyesülete nagyon aktuális témát választott áprilisi rendezvényére.

Csakúgy záporoztak a kérdések dr. Albert Kinga sepsiszentgyörgyi allergológus, klinikai immunológus szakorvos marosvásárhelyi előadásának végén, ami természetes, hiszen a marosvásárhelyi édesanyák VÉDEM egyesülete nagyon aktuális témát választott áprilisi rendezvényére.

Az előadó az allergiás betegségek különböző fajtáiról beszélt, a tej- és az egyéb élelmiszer-allergiákról, az atópiás dermatitisz elnevezésű krónikus bőrgyulladásról, az allergiás nátháról és az asztmáról.

Az emberiséggel egyidős betegség az immunrendszer ártalmatlan anyagokra, allergénekre adott téves válaszreakciója. A környezeti hatások kapcsán Albert doktornő elmondta, hogy az allergének szerkezete megváltozott, a pollenek egyre agresszívebbek manapság. A túlzott reakció kialakulásában az immunrendszer szabályozásának rendellenessége játszik közre, amiért az örökölt hajlam felelős.

Az allergia fokozatosan alakul ki. A szervezet allergénekkel való találkozása kezdetben nem jár tünetekkel, később az allergiás reakció a különböző szervekben, az orrban, a tüdőben, az emésztőrendszerben, a bőrön gyulladásos folyamatokat vált ki.

Örökölhető-e az allergia?

Ha a szülők egyike sem szenved allergiás betegségben, tíz csecsemőből átlagosan kettő születhet a hajlammal. Ha az apának vagy az anyának allergiás betegsége van, a csecsemőnél közepes a megbetegedés lehetősége. Ha mindkét szülőnek van valamilyen allergiás tünete, akkor tíz kisbabából hat-hét örökli. Ha az anya és az apa is asztmás, az utódok 80 százalékban öröklik a betegséget.

Mit lehet tenni a várandósság alatt?

– mondta ki a hallgatóságban felmerülő kérdést az előadó, majd válaszolt is: gondoskodni kell arról, hogy a baba megfelelő környezetbe szülessen. Ha fennáll az öröklődés veszélye, a növényeket, a gyapjúból készült berendezési tárgyakat (ágyterítőket, szőnyegeket stb.) el kell távolítani a szobájából, s gondoskodni kell, hogy ne legyen penészes a fal a bútorok mögött sem. A kiságy lehetőleg fából készüljön, az ágynemű pedig pamutból. Régebben a diétát ajánlották, de ma elvetik, mivel a hozzátáplálás már az anyatejjel elkezdődik, az anya diétája pedig hiányállapothoz vezethet. Ha az anya korábban aktív dohányos volt, a csecsemőnél megnő az ételallergia kifejlődésének a lehetősége. A terhesség harmadik negyedében elfogyasztott D-vitaminnak és Omega 3 zsírsavaknak, probiotikumoknak védőhatásuk van a magzat fejlődésére. A negyedik negyedben az anya immunitása csökken, ilyenkor fogékony a gombás, bakteriális fertőzésekre, s gyakoribbak a vírusos megbetegedések.

A csecsemő genetikai anyagát félig az anyától, félig az apától örökli. Bár az anya passzívan immunizálja a magzatot, a fertőzések az ő szervezetére is rossz hatással vannak. A csecsemő immunrendszere két hónappal a világra jövetele után alakul ki, s ez idő alatt az anya védekezőképessége csökken, ezért fokozott védelmet igényel. Az előtej immunológiai összetétele segít tolerálni az idegen fehérjéket, s így az anya által elfogyasztott fehérjékhez fokozatosan hozzászokik a csecsemő. A szoptató anya által szedett gyógyszer és alkohol is a csecsemő szervezetébe kerül.

A hozzátáplálás

Megkezdését a 17-26. hét között ajánlotta Albert doktornő, szerint ebben az időszakban a baba szervezete könnyebben fogad el bizonyos fehérjéket. A délelőtti szoptatás előtt, után kell megkínálni az ajánlott ételekkel, egy nap csak egyfélét kell kóstoltatni vele. Tápszerrel etetett csecsemőknél az anya által elfogyasztott fehérjék nem választódnak ki, amit hozzátáplálással kell pótolni.

Gyermekkori táplálékallergiák

A legallergénebb táplálék a földimogyoró, ezt csak hároméves kora után kaphatja a gyermek. Második helyen a hal és a szója áll. Bár ez utóbbiról úgy tűnik, hogy nem esszük, sok élelmiszerben – mint például a virsli, szalámi – benne van. Sorban a glutén, a gabonafélékben levő fehérje következik, majd a tojás és a tehéntej. A tehéntej-allergia a legismertebb, bár a valóságban kevesebb gyermeket érint, mint gondolnánk. Mivel a csecsemőtápszer is fehérjékből készül, immunológiai szempontból az is allergizál.

A tehéntej-allergiát el kell választani a laktózintoleranciától – hangsúlyozta az előadó. A tehéntej-allergia esetén a tejben levő fehérjék hatására ellen-testek képződnek, amelyek bőr-, gyomorbélrendszer- és légzési panaszokat okoznak, s ahhoz, hogy elmúljanak, a tejet, a tejet tartalmazó élelmiszereket ki kell iktatni az étrendből.

A laktózintolerancia, azaz a tejcukor-érzékenység a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Oka a lebontáshoz szükséges laktázenzim hiánya vagy alacsony szintje, tünete a krónikus hasmenés, bűzös széklet. A savanyított tejben a laktóz más formában van jelen, és nem okoz problémát – hangsúlyozta dr. Albert Kinga.